Környezetvédelem

A kecskefűz (Salix caprea) lett az év fája - közölte az Országos Erdészeti Egyesület az MTI-vel. Az idei jelölt a kecskefűz, a hamvas éger és a rezgő nyár volt. A jelölésre összesen 2050 szavazat érkezett november 7. és 30. között. Az első helyet 745 szavazattal nyerte el a kecskefűz, a második helyezett a rezgő nyár lett 743 szavazattal, míg a hamvas éger 562 szavazatot kapott.

Madármegfigyelésekkel, bemutatókkal, előadásokkal várja az érdeklődőket szombaton, a Komárom-Esztergom vármegyei, 25. Tatai Vadlúd Sokadalom - tájékoztatta a programsorozat egyik szervezője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MRME) hétfőn, az MTI-t. Az MME Komárom-Esztergom vármegyei csoportja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület közös szervezésében, a sok ezer lúd, a récék, sirályok és rétisasok teleszkópos megfigyelése mellett, egész nap változatos programok várják az érdeklődőket a tatai Öreg-tónál.

Novemberben, újra indul az országos Mézes Reggeli program, amelyet a magyar méhészek évről évre szerveznek az iskolákban és óvodákban, hogy a gyermekek megismerjék a hazai, termelői mézet, és később, felnőttként beépítsék azt az egészséges táplálkozás mindennapjaiba - közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) pénteken, az MTI-vel. A gyermekek a program során, nemcsak a méz ízét, változatos felhasználását fedezhetik fel, hanem betekinthetnek a méhészek mindennapi munkájába, és a méhek csodálatos világába is.

November 30-ig lehet szavazni az Év fájára. A három jelölt a kecskefűz, a hamvas éger és a rezgő nyár - közölte az Országos Erdészeti Egyesület hétfőn, az MTI-vel. Az Év fája mozgalom harmincéves lesz. Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta, minden évben megválasztja az év fafaját. A szavazás célja az adott őshonos fafajra a figyelemfelhívás, az ismeretterjesztés az erdész szakembereknek és mindenkinek. A 2025-ös a címet a szavazatok alapján, a korai juhar, (Acer platanoides) nyerte.

Békés vármegyében, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége jelezte a gyulai székhelyű Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak, hogy az Élővíz-csatorna gyulai és békéscsabai szakaszán, majd később, Békésnél, kisebb-nagyobb pipáló és néhány esetben, elpusztult halak láthatók. Ez a csatorna vizének alacsony oldott oxigéntartalmára utal. Az egyesület jelzésére, hétfőn, több helyszínen is vízhozam-mérésekkel egybekötött vízminőségi méréseket végzett a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság.

Ezekben a napokban, sokan látogatnak a temetőkbe, hogy megemlékezzenek elhunyt szeretteikről. Többen, otthon is mécseseket, gyertyákat gyújtanak. Idén, eddig 68 alkalommal keletkezett tűz temetőkben vagy környékükön. A legtöbbször, 51 esetben, száraz növényzet gyulladt ki, 12 esetben, temetőben kihelyezett hulladéktárolók égtek, és 5 alkalommal, sírhelyen csaptak fel a lángok.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívásában, arra kéri a lakosságot, az önkormányzati és állami szervezeteket, hogy a költési időszak végétől, március végéig végezzék el a munkákat, amelyek áprilistól már veszélyt jelentenek az állatokra. A tapasztalatok alapján, a nem megfelelő ütemezések évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoznak. A tulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkák természetvédelmi hatóságiengedélyeztetés-kötelesek, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el.

Négy, Przewalski-vadlovat költöztettek a napokban, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén lévő Pentezug rezervátumból az Őrségi Nemzeti Parkba - tájékoztatta a HNP sajtószolgálata az MTI-t. Az állatok áttelepítésének célja, hogy a Kondorfa Hegy-völgy Vadon kutatási területen - ahol jelenleg európai bölények és néhány vadló él - a korábbinál több állat legeljen. Így az ott legelő állatok a természeteshez hasonló módon alakíthatják élőhelyüket.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kér mindenkit, hogy semmivel ne etessék a vízimadarakat. Etetésük nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe a madarakat. Az etetés ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. A vízimadarak életmódja - különösen a hideg évszak túlélési szabályai - alapvetően eltérnek a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól.