Környezetvédelem

Idén, a gyöngybagoly, a macskabagoly és a füleskuvik versenyez a 2027-es év madara címért. A szavazatokat július 31. éjfélig várják a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján. A három jelölt közül, 2026 nyarán, a 2027-es év madarára lehet szavazni. Az MME 1979-ben indította az év madara programot, hogy a nagyközönségnek is bemutassa a természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokat, csoportokat, a védelmük érdekében. A választás 2011 óta rendszerint közönségszavazással zajlik.

A klímaváltozás már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban. A nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A század végére, évente több, mint negyven hőségnap is lehet Magyarországon, miközben hosszabb száraz időszakokra és hevesebb esőzésekre kell felkészülni - hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biztos Hang című podcastjában.

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), hogy a szélerőmű-hálózat fejlesztése során, a természet- és madárvédelmi szempontokat a gazdasági érvekkel egyenrangú súllyal vegyék figyelembe a beruházók, tervezők és döntéshozók. Az MME levélben is megkereste Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert és Gajdos László élő környezetért felelős minisztert a bejelentésre, miszerint augusztus végén, a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki - tájékoztatta az egyesület kedden, az MTI-t.

Továbbra sem várható országos, áztató eső, így tovább fokozódik az aszály - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki, agrometeorológiai elemzésében. Az elemzés szerint, a múlt hét közepétől, elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok, de összességében jelentősebb csapadék inkább csak a Dunántúl nyugati részén és északkeleten, keleten fordult elő kisebb körzetekben. Az elmúlt harminc napban, a középső országrészben, helyenként még 15 milliméter eső sem esett, pedig ennyi nedvesség 1-2 nap alatt is elpárolog. Északkeleten és délnyugaton, 80 millimétert meghaladó csapadékösszeg is előfordult.

Több, mint 480 millió forintból fejlesztik Orosháza több pontján a belterületi csapadékvíz-elvezetési rendszert. A projekt közvetlenül több, mint ezer lakóingatlant érint – közölte az önkormányzat, hétfőn. A támogatást az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretéből nyerték el. A beruházás célja a belterületre hullott csapadékvizek rendezett, kártétel nélküli elvezetése a településrész természetes és épített környezetének védelmében.

Megnyílt június 30-án, kedden, a budapesti Biodóm városi oázis, amely a trópusi és szubtrópusi növények mellett, különleges állatfajokat is bemutat a nagyközönségnek. A közösségi térként is működő Biodóm négy évszakos helyszín, ahol az egzotikus növények mellett többféle állatot, köztük a cerkófmajmok rokonsági körébe tartozó hulmánokat, bali seregélyeket és sarkantyús teknősöket is bemutatnak – mondta el Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a megnyitón.

A tihanyi levendula százéves múltjáról nyílt kiállítás pénteken, a Veszprém vármegyei, Balaton-parti településen, abban az épületben, ahol 2009-től működik a félsziget első levendulaboltja. A levendula mögött történet van – mondta Nyárádi Zsolt, a Tihanyi Levendula Manufaktúra alapítója. Elmondta, Bittera Gyula gyógynövénykutató és illóolajgyáros 1926-ban, száz évvel ezelőtt vette bérbe a Tihanyi Bencés Apátságtól a területet, ahol Franciaországból hozott szaporítóanyaggal meghonosította az első ipari célú levendulaültetvényt, Magyarországon.

Történelmi mélypontra süllyedt a Fejér vármegyei Velencei-tó vízszintje. A kialakult helyzet a vízhiányon túlmutatva, a tó köré épült használati és fejlesztési modell korlátaira is rávilágít - hívta fel a figyelmet Boromisza Zsombor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense a Másfélfok című szakportálon megjelent írásában. Az okleveles tájépítészmérnök, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő a kedden közzétett cikkben írta, a természeténél fogva változékony, sekély tó jövője nem kizárólag a vízpótláson múlik. Kulcskérdés, sikerül-e a tóhasználatot és a tájkezelést a természeti adottságokhoz igazítani.

A termesztett növényeknél a hőség hatással van a termés mennyiségére és minőségére. Az éjszakai lehűlés elmarad, mert 18-20 Celsius fok feletti éjszakai hőmérsékletnél a növény nem regenerálódik, a felhalmozott tartalékait éli fel a légzéssel - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A növények optimális hőmérséklete 25-30 Celsius fok közötti, 30 Celsius fok felett a növények anyagcseréje lelassul, 35 Celsius fok felett a fotoszintézis hatékonysága jelentősen csökken.