Környezetvédelem

Ezekben a napokban, sokan látogatnak a temetőkbe, hogy megemlékezzenek elhunyt szeretteikről. Többen, otthon is mécseseket, gyertyákat gyújtanak. Idén, eddig 68 alkalommal keletkezett tűz temetőkben vagy környékükön. A legtöbbször, 51 esetben, száraz növényzet gyulladt ki, 12 esetben, temetőben kihelyezett hulladéktárolók égtek, és 5 alkalommal, sírhelyen csaptak fel a lángok.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívásában, arra kéri a lakosságot, az önkormányzati és állami szervezeteket, hogy a költési időszak végétől, március végéig végezzék el a munkákat, amelyek áprilistól már veszélyt jelentenek az állatokra. A tapasztalatok alapján, a nem megfelelő ütemezések évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoznak. A tulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkák természetvédelmi hatóságiengedélyeztetés-kötelesek, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el.

Négy, Przewalski-vadlovat költöztettek a napokban, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén lévő Pentezug rezervátumból az Őrségi Nemzeti Parkba - tájékoztatta a HNP sajtószolgálata az MTI-t. Az állatok áttelepítésének célja, hogy a Kondorfa Hegy-völgy Vadon kutatási területen - ahol jelenleg európai bölények és néhány vadló él - a korábbinál több állat legeljen. Így az ott legelő állatok a természeteshez hasonló módon alakíthatják élőhelyüket.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kér mindenkit, hogy semmivel ne etessék a vízimadarakat. Etetésük nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe a madarakat. Az etetés ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. A vízimadarak életmódja - különösen a hideg évszak túlélési szabályai - alapvetően eltérnek a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól.

A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát és, hogy milyen hatása lehet a sólelőhelyre - vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében, a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete. A testület szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.

Már 21 borvidéken van jelen a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége. Országszerte védekeznek a szőlőkabócával szemben. Nagy István agrárminiszter a Facebook-oldalára, vasárnap feltett videóüzenetében elmondta, hogy folyamatosan és nagy erőkkel védekeznek a szőlőtőkéket veszélyeztető súlyos fertőzés, az aranyszínű sárgaság ellen. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsával együttműködve, országszerte, több, mint 200 szemlecsoport keresi a szőlőültetvényeken a betegségre utaló jeleket. Drónos felderítést is végeznek.

A Békés vármegyei, gyulai székhelyű Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a debreceni székhelyű Tiszántúli Vízügyi Igazgatósággal, a romániai, Bihar megyei nagyváradi Körösök Vízügyi Igazgatósággal és Szalárd (Sălard) önkormányzatával összefogva, pályázatot nyújtott be az INTERREG VI-A Románia-Magyarország Program 1. nyílt pályázati felhívására a közös céllal, hogy a Berettyó és a Sebes-Körös vidéke vízhiányos területeinek vízháztartását javítsák. A klímaváltozás – amely jelentősen sújtja az Alföldet – kiemelt figyelmet igényel a vízvisszatartásra, és szakmai megoldására. A projekt nyitórendezvényét Gyulán, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságon tartották, október 3-án, pénteken, délelőtt.

A Balaton keleti medencéjében újabb 110 km, kitáblázott kerékpáros útvonallal gazdagodott a BalatonBike365 projekt hálózata. Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány elnöke jelentette be a minap, az új szakaszok felavatása alkalmából, sajtótájékoztatón. A 2018-ban kezdődött projekt célja volt, hogy a Balaton térsége mind a négy évszakban vonzó legyen és, hogy a kerékpáros turizmusba a parttól távolabbi pontokat is bevonják.

Hétfőn, elkezdődött az őszi lehalászás a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) halastavaiban. A háromnyaras pontyokat több helyszínen engedik a Balatonba. A haltelepítések tovább fokozzák a fogási esélyeket, nemcsak a frissen telepített halak miatt, hanem, az új jövevények megmozgatják a már tóban élő állományt is. A BHN a haltelepítéseket decemberig folyamatosan végzi, amíg teljesíti a 300 ezer kilogrammos pontytelepítési kötelezettségét.