Környezetvédelem

A fürge gyíkot választotta az év hüllőjének 2026-ban, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya - közölte a szervezet az MTI-vel, csütörtökön. A fürge gyík egyike a klímaváltozás veszteseinek, az élőhelyét jelentő üde, nedves rétek és hegyi kaszálók a csapadék hiánya és a melegedő hőmérséklet következtében kiszáradnak, megváltoznak.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és civil szervezetekkel együttműködve, január 16-a és 19-e között rendezi meg a 23. Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását - tájékoztatta az egyesület hétfőn, az MTI-t. A felmérést olyan speciális fajismerettel rendelkező szakemberek végzik, akik nagy távolságból és repülés közben is képesek elkülöníteni egymástól a gyakran igen hasonló megjelenésű fajokat.

A következő napokban várható tartósan hideg, a -15 fokot is elérő hőmérséklet a duzzasztók szerkezetében jelentős károkat okozhat, ezért 2026. január 5-től, Békésszentandráson, Békésen és Körösladányban, a Békés vármegyei, gyulai székhelyű Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság fokozatosan csökkenti a duzzasztási szinteket. A vízszintek beállítása, a csökkentés mértéke a hidrometeorológiai helyzet függvényében lesz.

A héten várható erős lehűlés miatt, a fagyveszélyre és a vízmérők, vízvezetékek téliesítésére hívta fel a figyelmet hétfőn, a Magyar Víziközmű Szövetség. A magyarországi ivóvíz- és csatornaszolgáltatást végző szervezetek szakmai képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében közölte, a héten hóval és erős lehűléssel megérkezik az igazi téli időjárás, emiatt érdemes gondoskodni a vízmérők, a vízvezetékek és a szerelvények téliesítéséről.

Magyar és román paleontológusok példa nélküli koncentrációjú leletet találtak Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében, a Hátszegi-medence nyugati felében. A lelőhelyen négyzetméterenként több, mint száz gerinces maradványt fedeztek fel - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a közelmúltban, november közepén, az MTI-vel. A Valiora Dinosaur Research Group már több, mint öt éve folytat kutatásokat a Hátszegi-medencében, ahol számos dinoszaurusz-lelőhelyet fedeztek fel. Az itt tanulmányozott felső kréta szárazföldi rétegek a dinoszauruszok kihalását megelőző néhány millió éves időszak története.

Több, mint 1,5 milliárd forintból fejleszti az extenzív legeltetéses állattartás infrastrukturális környezetét a Békés vármegyei, szarvasi székhelyű Körös-Maros Nemzeti Park - közölte az igazgatóság az MTI-vel, a napokban. A pénzt a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz keretéből nyerték el. A beruházás a Dévaványai-Ecsegi pusztákon tartott, magyar szürke marha állomány bővítését szolgálja, így biztosítják a megfelelő legeltetési nyomást a természetes és természetközeli gyepeken, különösen a pannon szikes gyepek és mocsarak élőhelyein.

Átadták a Kerékpárosbarát település és a Kerékpárosbarát munkahely díjakat szerdán, Budapesten. A címet tíz település, tíz vállalat, és közintézmény kapta meg. Kovács Kornél, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) főosztályvezetője elmondta, az ÉKM és jogelődei már 17. alkalommal hirdették meg a kerékpárosbarát település és a kerékpárosbarát munkahely pályázatot, amelyek célja, hogy Magyarországon minél többen közlekedjenek kerékpárral.

Ökológiai szempontból jobb valódi fenyőfát vásárolni karácsonyra, mint műfenyőt - hívja fel a figyelmet Aszalós Réka, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. A kutató szerint, érdemes alternatív karácsonyfa-megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőleg Magyarországon termesztett, ne túl nagy méretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztál. A karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, nem az őshonos erdőktől veszik el a területet. A karácsonyfa termesztése nem lóg ki a többi intenzív szántóföldi vagy erdőültetvény-jellegű gazdálkodásból. Nincs jelentős különbség az ültetvényeken nevelt fenyőfák és más haszonnövények között, mindegyiket emberi felhasználásra termelik.

Hétfőtől, ismét iható csapvízhez jutott a romániai, Maros megyei Gyulakuta község mintegy 4100, a vezetékes hálózatra csatlakozott lakosa, miután üzembe helyezték az új sótalanító és víztisztító berendezéseket - tudatta a Maszol.ro hírportál. Ezzel lezárult a parajdi bányakatasztrófa következtében kialakult, hét hónapig tartó vízválság. A rendszer pénteken megkapta az egészségügyi hatóság engedélyét, a hálózatba már hitelesített ivóvíz van.