Címlap

Az október 23-i, budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenségessége és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében, még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án, a pártház elfoglalásával végül győzött. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer a  visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett.

November első napjaiban, az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, az ország Varsói Szerződésből kilépéséről, a semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én, hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. A honvédségi laktanyák, repülőterek a Szovjet Hadsereg egységeinek gyűrűjébe kerültek. Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma végül elbukott.

A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint, 2 ezer 652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként mintegy 176 ezer, más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot. Túlnyomó többségük Ausztria felé menekült. Egy részük nemsokára visszatért. (Forrás: Wikipédia)

November 4-én, hajnalban, hajnalban, az ország egész területén megindult a szovjet támadás. A Kossuth Rádióban, 5 óra 20 perckor, Nagy Imre mondta el: - Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!

A kormányfő mondatait magyarul és több világnyelven többször megismételték. Ezután, az adás különböző felhívások beolvasásával folytatódott, és Nagy Imre rádiószózatát ismételték meg, többször is. Majd 8 óra előtt néhány perccel, a Magyar Írók Szövetségének felhívását – Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek! - sugározta a rádió magyarul, angolul, németül és oroszul. A Kossuth-rádió adása 8 óra 7 perckor zene közben megszakadt. Jugoszlávia menedéket ajánlott fel a magyar kormánynak, végül Nagy Imre és a kormány többi tagja a családjukkal együtt a jugoszláv nagykövetségre érkeztek.

A szovjet csapatok a Forgószél hadművelet keretében, már hajnalban bevonultak a fővárosba is egyszerre három irányból, előbb a pesti oldalt a Duna teljes vonalában ellenőrzésük alá vonva, majd Budára is átkelve. A harcot a Budaörsi úti laktanya megtámadásával kezdték, majd a város számos más megjelölt célpontja ellen is támadásba lendültek. Hamarosan valódi háborús helyzet alakult ki és a kora reggeli órákban már a város szinte minden kerületében a szovjet ágyúk és harckocsi-lövések robaja hallatszott. Reggel, 8 óra körül, a Parlamentet védő magyar egységek a szovjet támadás nyomására letették a fegyvert. A kormánytagok közül ekkor már csak Bibó István államminiszter maradt a Parlamentben, ahonnan kiáltványát szétküldte a nyugati országok nagykövetségeinek. A kiáltvány vége így hangzott: ,,… A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló hadsereget vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőbbségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen… Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását. Most a világ hatalmain van a sor, hogy megmutassák az Egyesült Nemzetek alapokmányában foglalt elvek erejét és a világ szabadságszerető népeinek erejét. Kérem a nagyhatalmak és az Egyesült Nemzetek bölcs és bátor döntését leigázott nemzetem szabadsága érdekében.” – Bibó István kiáltványa. (Forrás: Wikipédia)

Márai Sándor: Mennyből az angyal

Mennyből az angyal menj sietve
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony,
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal vigyél hírt a csodáról.

Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény lángol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.

Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett -
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.

És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, aki eladta,
Aki háromszor megtagadta,
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta,
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta -
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.

Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta vagy Angyal hozta -
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekszenek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.

És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mi végre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Mért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: "Elég volt."

Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik, mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik -
Ők, akik örökségbe kapták -:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?...

Angyal vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
- a gyermek, a szamár, a pásztor -
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik - mennyből az angyal.

1956, New York

Megjegyzés: Márai Sándor (eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik) Kassa, 1900. április 11. San Diego, Kalifornia, 1989. február 21. - író, költő, újságíró. A Márai család 1948. augusztus 31-én hagyta el Magyarországot. Márai Sándor 1956-ot mindvégig figyelemmel kísérte. A Szabad Európa Rádión keresztül mondta el gondolatait az eseményekről. Reménykedve, hogy hazája felszabadul a szovjet megszállás alól, november 6-án Európába repült. Amikor november 7-én megérkezett Münchenbe, a nemzet sorsa már eldőlt. Csalódott a nyugati hatalmakban, amiért nem nyújtottak segítő kezet a bajban. Később, az 1960-as és ’70-es években, ezért nem költözött vissza Németországba, Franciaországba, vagy Angliába.. A forradalom leverése után, néhány hétig Olaszországban maradt. Később, New Yorkból a  Szabad Európa Rádión keresztül, a Mennyből az angyal című versével üzent a magyaroknak. (Forrás: Wikipédia)

Kép1: Szovjet tankok zárják el 1956-ban, Budapesten, a Margit hidat. Kép: Fortepan / Házy Zsolt. Kép forrása: Wikipédia

Kép2: Kiégett szovjet tank Budapesten, 1956-ban, a Corvin-közben. Kép: Fortepan. Kép forrása: Wikipédia

Kép3: Budapesten, a Ferenc körút 1956-ban, a Forgószél hadművelet szünetében. Kép: Fortepan. Kép forrása: Wikipédia

Kép4: Márai Sándor az 1940-es évek elején. Kép forrása: Wikipédia

Film1: Korabeli amerikai filmhíradó részlete 1956. november elsején. Forrás: Wikipédia

https://hu.wikipedia.org/wiki/1956-os_forradalom

Film2: Márai Sándor: Mennyből az angyal. Elmondja Sinkovits Imre. Forrás: YouTube