Címlap

Elsőként a Telex egy közelmúltban napvilágot látott írására hívta fel a figyelmet dr. Árus Tibor. A cikk utal a legutóbb elfogadott salátatörvénynek azon szakaszára, mely a szűrővizsgálatok egy részét korhatár nélkül kötelezővé tenné. Árus főorvos kiemelte, hogy a rendelkezés az 50-70 év közötti lakosságot vastagbélrák-szűrésre, a középkorú nőket kétévente méhnyakrák-, illetve mellrákszűrésre, és az 50 évnél idősebb férfiakat évenként prosztatarák-szűrésre kötelezné. A szakma hiányolja, hogy a kormányzat a törvénybe foglalás előtt nem egyeztetett a Magyar Orvosi Kamarával. A számok egyébként azt mutatják, hogy tüdőszűrésen az utóbbi időben csökkent az aktivitás, csakúgy, mint a többi szűrővizsgálat aránya is. Az írás részletezi, hogy Magyarországon a 65 év feletti férfiak 39 százaléka soha nem volt prosztatarák-szűrésen, és a nők 12 százaléka méhnyakrákszűrésen, miközben az Európai Unióban hozzávetőleg a duplája a szűrési hajlandóság, Ausztriában pedig még kifejezettebb. Magyarországon évi 30 ezer haláleset daganatos betegségek miatt következik be. Figyelemre méltó adat, hogy Csehországban a szűrések következtében 30 százalékkal kevesebb a rákos halálozás. A javulásban a dohányzás lényeges csökkenése is szempont volt. A korai emlőszűrés az emlőrákok 5 éves túlélését 80 százalékban biztosítja. A MOK egyébként támogatja a szűrések kötelezővé tételét. Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász az ellátórendszer leterhelhetőségét teszi kérdésessé, hiszen több orvos és szűrőállomás kellene. Többen felvetették, hogy a kötelező érvény helyett motiváló ösztönzőt – szűrés utáni szabadnapot vagy egészségügyi biztosítási kedvezményt – lenne célszerű bevezetni.

Egy érdekes tudományos eredményre hívta fel a figyelmet Árus főorvos; az Egyesült Államokban az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) nemrégiben engedélyezte a ColoSense-t, egy többfunkciós széklet RNS tesztet a vastagbélrák szűrésére. Az FDA áttörésnek értékeli a ColoSense-t, mely RNS és székletvér kimutatásával elvégzi a daganatszűrést, ami csaknem 93 százalékos pontossággal jelzi a daganat meglétét.

Az MTI közölte néhány héttel ezelőtt, hogy a világjárvány utáni mélypontot követően ismét megállapítható az orvosok számának növekvő tendenciája. Mint dr. Árus Tibor is rámutatott, 2010 óta 32 ezerről 42 ezerre emelkedett ez a szám, de sajnos az ellátás színvonala nem követte ezt a változást.

Elgondolkodtató címmel jelent meg a közelmúltban a HVG cikke: ,,Összeomlana a magyar egészségügy, ha minden orvos időben nyugdíjba menne”. Az összefoglalóból Árus doktor rámutatott egy táblázatra, mely szerint a magas vérnyomásban szenvedő betegek száma hazánkban eléri a 4 milliót, gerincbántalmakkal 3 millióan küzdenek, zsíranyagcsere-rendellenességben 1,7 millióan, cukorbetegségben vagy megelőző állapotban 1,4 millióan, koszorúér-betegségben 1,3 millióan, csontritkulásban 600 ezren, daganatos betegségben 512 ezren szenvednek. S mint ahogy korábban említettük, emelkedett az orvosok száma, de az eloszlása változó. Míg Budapesten 10 ezer lakosra 76, addig Nógrádban 21 orvos jut. Országosan 10 ezer lakost 5,8 háziorvos lát el, ami évi 12 ezer 679 fős átlagos betegforgalmat jelent, vagyis, 10 perc jut egy betegre (Szabolcsban 7 perc).

A Szabad Európa közölt interjút Póta György gyermek háziorvossal nemrégiben. Árus főorvos a nyilatkozatból kiemelte, hogy nincs utánpótlás a házi gyermekorvosok körében. Az októberben Budapesten bevezetendő új ügyeleti rendszer káoszt és ellátási problémákat okozhat. A háziorvosok száma fokozatosan csökken, az orvosi korfa emelkedik, 70 év körüli a gyermekorvosok átlagos életkora. A gyermekorvoshiányban szerepet játszik a képzés elégtelensége. Míg 1990-ben 140 gyermekorvos végzett évente, ez a szám lecsökkent évi 40-re. Most ugyan sikerült 80-ra emelni, de ez is kevés. A javulás gátja a finanszírozás és a benne lévő degresszió (fokozatos csökkenés). Nincs elegendő műszerfejlesztési lehetőség, amortizáció. A fiatal orvosok nem élethosszig tartó céllal foglalják el a gyermekorvosi praxisokat, sokszor csak átmeneti működésnek tekintik. Budapesten eddig a gyermekellátás reggel 8-tól este 8-ig történt váltott rendeléssel, este 8-tól reggel 8-ig minden kerületben működött gyermekorvosi ügyelet. Az új ellátásban az ügyeletek délután 4-től reggel 8-ig működnének a főváros három pontján. Így a munkaidő után jelentkező problémákkal várhatóan sokkal messzebb kellene utazni az ellátáshoz. ,,Kíváncsian várjuk a rendszer működését és az ellátás sikerességét” – tette hozzá dr. Árus Tibor.

Nem véletlenül emelte ki a főorvos az economx írását, mely egy régebben kezdődött folyamatra irányítja a figyelmet: egyre több ember kényszerül a magánellátásba, mivel nem kapnak vagy csak nagyon távoli időpontot az állami ellátásban. A betegek 40 százaléka úgy nyilatkozik, hogy rosszabbul él jelenleg. A magánellátásban nagy segítséget jelent az egészségpénztár, aminek az éves összegét, 150 ezer forintot a kormánynak emelnie kellene.

Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter a Hírklikknek beszélt a kórházi várólisták kapcsán az egészségügy helyzetéről. Kijelentette, hogy az egészségügynek prioritásokra van szüksége. Jelenleg 31 ezer beteg vár műtétre 60 napon túl. Térdprotézisre 500-zal nőtt a várakozók száma az elmúlt évhez képest. Csípőprotézisra 7200-an várakoznak, szürkehályog-műtétre 4500 páciensnek csak féléven túlra tudtak időpontot adni. A szakvizsgálatoknál egy ultrahang-vizsgálatra hónapokat kell várni, a daganatos betegeknél a kéthetes törvényt nem tudják betartani. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az intézetek teljesítménydíjazása hat és fél éve nem emelkedett. Az extra munkát nem finanszírozzák, és a betegek tájékoztatása is nagyon rossz.

Beszédes számokat közölt a vg.hu, abból kiindulva, hogy a német Stada gyógyszergyár felmérést végzett 23 európai országban 46 ezer fővel. A kutatásból kitűnik, hogy a magyarok a legkevésbé elégedettek az egészségügyi rendszerükkel. Ilyen formában az egészségügy nem fenntartható, a betegek jövőképe is nagyon rossz.

Az Index.hu az adósságspirált boncolgatja – mutatott rá dr. Árus Tibor. – Az elmúlt novemberi 130 milliárdos adósságból 90 milliárdot év végéig rendezett az állam. Idén március végére a 116 milliárd forintot is meghaladta az egészségügyi intézmények össztartozása. A kormány tavasszal 63 milliárd forint térítéséről döntött, júniusban pedig további 41 milliárdot egyenlített ki. Júniusban a kórházi adósságok újra 50 milliárdnál tartottak. Közben megalakult a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), mely mintegy 50 százalékkal tudta csökkenteni a tartozásokat. A konszolidációt magas kamatteher sújtja, ezért a legdrágább finanszírozás. A cikk idézi Ivády Vilmos egészségügyi közgazdász előadásának lényegét, miszerint újratervezésre lenne szükség és évi 184 milliárd pluszforrásra. Szerinte legalább 100 milliárddal alulfinanszírozott a rendszer, egyes intézmények átlagköltség felett és alatt működnek. Az intézetekben a legtöbb adósságot a gyermekpszichiátria és a szülészet termeli. Az éves 200 milliárd körüli hiánynak csupán 20 százaléka, mintegy 40 milliárd forint, amit a menedzsment okoz, 160 milliárdot tesznek ki a fő okok, az alulfinanszírozottság, a szakmák eltérő finanszírozása, hiszen itt vannak a nyereséges szakmák, az üzemméreti eltérések – a kis kórházak túl drágán dolgoznak –, az egészségügyi dolgozók korösszetétele is számít, valamint az infrastrukturális hatások (a probléma átkerült a KEF-hez). A rendszer tehát nincs értékén finanszírozva. Ezt Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke jelentette ki, kifejtve, hogy az állami egészségügy a GDP 4,4 százalékát kapja. Az Európai Unióban 7,7 százalékot fordítanak egészségügyre. Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója elmondta, hogy tíz kórház vizsgálatát rendelte el tesztjelleggel, és véleménye szerint a valós igény 1-200 milliárddal több, mint a jelenlegi kiadás.

Egy másik aspektusból, de ugyancsak a finanszírozást feszegeti az Index.hu cikkében Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group (BCG) partnere. S mint dr. Árus Tibor kiemelte az előadásból, Újlaki szerint GDP-arányosan 1,5-2 százalékponttal kellene megemelni a hazai egészségügyi rendszer finanszírozását, amivel nagyjából a cseh színvonalat érnénk utol. Ehhez szükséges korlátozni és szabályozni a magánszolgáltatókat. Az orvosi kamara véleménye, hogy a két szektornak átjárhatónak kell lennie.

Legkevesebb 13 milliárd forintba kerültek a használhatatlan egészségügyi fejlesztések – erről ugyancsak a Szabad Európa számolt be nemrégiben. Árus főorvos kiemelte, hogy ezt éppen Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár említette egy előadásában, kifejezve elégedetlenségét amiatt, hogy mennyire félrementek bizonyos informatikai fejlesztések az ágazatban. Ebben az egyik fejlesztés a háziorvosoknak és szakrendelőknek kifejlesztett miniHIS nevű rendszer első verziója. Az ügyeleti ellátást szolgáló rész 1,6 milliárdba került, és az ügyeleti működést kezdetben 50 százalékkal lassította. A legnagyobb falat az ápolástámogató rendszer, mely 11,5 milliárd forintért gyakorlatilag használhatatlan. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egészségügyi szolgálata, az elektronikus nyilvántartási rendszer 320 millió forintért még informatikusoknak is nehezen kezelhető szisztéma.

A 444 cikkében egy újabb furcsaságra mutatott rá dr. Árus Tibor. A cikk emlékeztetett, hogy még 2020-ban Pintér Sándor nettó 779,5 ezer eurós tanulmányt rendelt meg a Boston Consulting Group-tól, hogy az egészségügy értékalapú átalakítására tegyenek javaslatot. Az elkészült jelentés megállapításait tíz évre titkosították. (Mint írásunkban korábban említettük, Újlaki Ákos, a BCG partnere a GDP 1,5-2 százalékos emelését tartotta szükségesnek ahhoz, hogy a csehországi ellátás szintjéhez felzárkózzunk.) A titkosítás miatt a K-Monitor beperelte a minisztériumot. A Fővárosi Ítélőtábla még januárban úgy döntött, hogy az anyagokat nyilvánosságra kell hozni, ám az ítéletet a Kúria a minap megváltoztatta, így az értékalapú egészségügyről szóló dokumentumokat mégsem kell kiadni. A Kúria szerint azért nem kell kiadni a tanulmányt, mert döntés-előkészítő anyagnak számít. A K-Monitor az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult. A Kúria döntését dr. Árus Tibor úgy értékelte, hogy az az átláthatóság lehetetlenné tétele az ellátásban.

Végül még egy hírt említett dr. Árus Tibor: 2025-től a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő mellé egy új állami alapítvány is belép az évente több tízmilliárd forintos gyógyszertámogatásokról döntő egyedi méltányossági eljárásokba. Az elgondolásokról Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár beszélt előadásában Mátraházán. A Batthyány-Strattmann László Alapítvány létrehozásának egyik indokaként említette, hogy ne mindenben az állam döntsön, és részt vegyen a szervezet az egyedi méltányosságú gyógyszerek támogatásának megítélésében. A másik ok, hogy egy alapítványba be lehet csatornázni az egyéni felajánlásokat, gyűjtéseket is. Az alapítvány várhatóan több 10 milliárd forint sorsáról fog dönteni. A kérdés máris felmerül – mutatott rá Árus főorvos -, miszerint nem szűkül-e a jövőben a rendelkezésre álló keret.