Civilek

Híven és bátran! – idézi Gyulán, a Megyeház és Munkácsy utca sarkán álló épületen az emléktábla Pfeiffer Ede Sándor világhírű hegedűművész, zenepedagógus, karnagy jelmondatát. Az emléktáblával 2001 júliusában jelölte meg az épületet a Gyulai Zenei Napok Alapítvány, avatóbeszédet Dancs László, Gyula akkori polgármestere mondott. Minden évben a megemlékezők koszorút helyeznek el az emléktáblánál – így volt ez most is, 2018. szeptember 15-én. Azonban most a fáradhatatlan, lánglelkű szervező, az amerikai-magyar állampolgár, Czene Ferenc nélkül. Czene Ferenc itthon, 2018. június 28-án elhunyt a gyulai kórházban. Czene Ferenc hamvait háza falának fülkéjében helyezték el, gyermekei, barátai július 29-én búcsúztatták el a Czene-tanyán. Lám, a Pfeiffer-zászlót, a Czene-zászlót tovább vitték, Pfeiffer Ede emléktáblájánál és Czene Ferenc házában is, a VIII. Gyulai Zenei Baráti Találkozón. A Czene-tanyán, az emlékkoncerten jelentette be Gizella Czene, hogy a szemekből áradó biztatás láttán a folytatás mellett döntöttek.

Egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerülnek azok a Magyarországon – főként a Nagy-Alföldön – is látható, emberkéz alkotta halmok, melyek tájképi elemként évezredek óta uralják környezetünket. Népek jöttek, népek mentek (az aktuális „migránsok”), a halmok körül változó, fejlődő élet állat- és növényvilága, a táj vízrajza jelentősen átalakult. Ám a többnyire 5-6 ezer éve(!) látható, hatalmas emberi erőfeszítéssel létrejött vallási, temetkezési, őrzési, lakhatási, határjelölési feladatokat ellátó, a piramisokat életkorban lazán lepipáló halmok tőlünk karnyújtásnyira őrzik méltóságukat. Már amelyek túlélték, túlélik az emberi ostobaság, hanyagság, tájékozatlanság, önzés pusztító hatásait. Vasárnap Lőkösházán tartottak konferenciát e halmok világának megismertetése, védelme érdekében.

Az aradi magyar színjátszás 200 éve címmel tartott szimpóziumot szombaton az aradi Kölcsey Egyesület. Az aradi városháza díszterme érdeklődőkkel telt meg. A rendezvényt pontosan azon a napon tartották, melyen kétszáz esztendeje először hangzott el magyar szó a város álladó színházában. A színvonalas ünnepi ülést követően a budapesti Nemzeti Színház két előadással is tisztelgett az aradi magyar színjátszás, a közönség előtt, a város Nagyszínházában (mely ma Ioan Slavici nevét viseli).

Kocsik József, egy igaz ember elhunyt. Súlyos betegség után Aradon, május 24-én, csütörtök délután érte utol a halál. Ma (romániai időszámítás szerint) 14 órakor, az aradi Felső-temetőben vesznek tőle végső búcsút. A gyorsan jött temetés alighanem sokak – sokunk – számára nem teszi lehetővé a mostani személyes búcsúzást, de bármikor megtehetjük majd, hogy egy szál virággal a kezünkben lerójuk kegyeletünket a sírjánál. S egykor talán odakerülhet annak a könyvnek egy példánya is, melynek elkészültét már nem érhette meg: szeretett fia 1999-es, tragikus halálának „emlékköve”… A gazdák körében Magyarországon is, Európában is jól ismert, szerény, ennek ellenére – vagy éppen ezért – a világra nagy hatással bíró Kocsik Józsefre Faragó Péternek, az RMDSZ Arad megyei elnökének a Nyugati Jelen című napilapban megjelent nekrológjával emlékezünk.

A Gyula és Térsége Fogyasztóvédelmi Egyesület március 6-án rendezte meg éves vetélkedőjét két gyulai középiskola 9. évfolyamos diákjai részére.

Békés megyében 74 egyesület működik, közel háromezres létszámmal. A polgárőrök önként és díjazás nélkül végzik a munkájukat. Sokat tesznek a települések közbiztonsága érdekében. Kitűnő az együttműködés a rendőrséggel, a katasztrófa védelemmel és az önkormányzatokkal – emelte ki Gyarmati Sándor, az OPSZ megyei elnöke a Mezőhegyes Közbiztonságáért Polgárőr Egyesület február 25-ei éves közgyűlésén a patinás Centrál épület egyik termében.

– A karácsony a szeretet ünnepe, ekkor együtt van a család és örülnek annak, hogy együtt lehetnek. Nem ajándékot várnak egymástól. Sokuk számára már az is nagy boldogság, ha karácsonykor a távol élő családtagjaikat, barátaikat, akár csak egy napra, de újra láthatják, beszélgethetnek az elmúlt idők szép emlékeiről – fogalmazta meg többek között a karácsony szerepét Verikné Frankó Ilona, a Mozgáskorlátozottak Mezőhegyesi Egyesületének elnöke, a civil szervezet évzáró és fenyőünnepségén.

Bensőséges megemlékezésen állták körül a gyulaiak virágszálaikkal D. Nagy András helytörténeti kutató, Erkel-kutató sírját Gyulán, a Szentháromság temetőben. A gyulaiak „Bandi bácsija” öt éve hunyta le szemét kórházi ágyán, 2012. szeptember 19-én, 14.45 órakor. Azóta évről évre felkeresik sírját ezen a napon azok, akik úgy érzik, hogy D. Nagy András szorgalma, embersége példát ad a mindennapokban ma is. D. Nagy András családja és a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Erkel Ferenc Zenei Klubja pedig nem mulasztja el, hogy emlékezni hívja a gyulaiakat.

Immár 18-adjára rendezik meg Aradon évente az úgynevezett Magyar-Magyar Gazdatalálkozót, mely nevével jelzetten is az anyaország és a Kárpát-medence más országaiban élő magyar gazdák leglátogatottabb és legrangosabb szakmai, együttműködési fóruma. Idén nyolc országból érkeztek érdeklődők. A témák és előadások súlypontjában természetesen idén is a romániai mezőgazdaság problémái, lehetőségei álltak.

Patkó Béla, vagy ahogy egy ország ismeri, Kiki engedett betekintést gondolataiba