Publicisztika

Az államélet is hatalmi kapcsolatok szövedéke, amelyben benne rejtőzködik a vezetők (a vezér) hatalomösztöne, amely ha alkalom és lehetőség van rá, erőszakká burjánozhat. Ha a hatalmi vágy az országhatáron belüli viszonyokban tetőfokára jut, tovább terjeszkedhet, és a nemzethatárokon kívüli terekben, mint területszerzésre irányuló hódító háború, testesülhet meg. Az erőszak terét, így a háborút is előkészítheti az emberi együttélést szabályozó erkölcs tekintélyének hiánya, vagy a gyűlölet- és a félelemkeltő propaganda-áradat. Ebben a kontextusban vallja Szent- Györgyi Albert, hogy a háborúnak előzménye van, és nem a hadüzenettel, a fegyveres harc kirobbanásával veszi kezdetét. A forrongó gyűlölet, bizalmatlanság és más nemzetek elleni uszítás formájában már előbb elkezdődik, hasonlóan a betegséghez - az sem akkor kezdődik, amikor a beteg láza hirtelen 40 C-ra felszökik.

 Noha a békevágy beteljesülése az emberiség alapvető célja s érdeke, a 20. század és napjaink erőszak-története igazolja, a béke törékeny állapot, és valóra váltása nem pusztán politikai kérdés! A béke érdekében garantálni kell ugyanis az alapvető jogokat az ország határain belül, és a nemzetállamok között is. Másrészt a béke erkölcsi kérdés is. A jog és az erkölcs szabályozó ereje nélkül a békeállapot pusztán illúzió. A fegyverszünet, de még a békeszerződés sem szavatolhatja a háború lezárását, a tartós békét. A méltányosság, az emberi szolidaritás, a jóakarat nélkül a létrejövő fegyverszünet csupán elodázása a konfliktusok megoldásának.

A béke erkölcsi kérdés jellegét már Kant, német filozófus is hangsúlyozta 1775-ben megjelent filozófiai esszéjében: „A fegyverszünet - írja - csupán az ellenségeskedés eltolása, mert a béke állapotába a bennünk lakozó rossz legyőzése által juthatunk.”... Bízzunk abban, hogy ez a mának szóló távoli üzenet Moszkvában és Kijevben is előbb-utóbb megértésre talál.

Kép1: Kant írja: „A fegyverszünet csupán az ellenségeskedés eltolása, mert a béke állapotába a bennünk lakozó rossz legyőzése által juthatunk.” A kép illusztráció. Kép forrása: Szerző

Kép2: E. Szabó Zoltán békéscsabai festőművész alkotása. Kép forrása: Szerző