2024. február 27., kedd,  Edina
 
 
 
 

Publicisztika

[Publicisztika]
2023. április 23., vasárnap
A tartós béke nem csak politikai kérdés
Örök dilemma: az ember nem akarja a háborút, mégis képtelenek vagyunk békében élni
Szerző: Szemenyei Sándor
Másfél évvel ezelőtt még nem sejtettük, hogy háború zavarja meg Európa békéjét. Ma, a „háborúba ájult” Ukrajnában katonák és civilek tízezrei hullajtják vérüket, milliók indulnak vándorútra idegen országokba, árván hagyva otthont és hazát. A megrendítő történésekből kitűnik: a civilizáció fejlődése évezredek alatt sem rostálta ki az ember erőszakra, háborúskodásra való hajlamát. Örök dilemma: az ember nem akarja a háborút, mégis képtelenek vagyunk békében élni. A békétlenségnek legalján az húzódik meg, hogy az ember ösztönszerűen élni/túlélni akar. Életösztönünkből sarjad önzésünk és szükségleteink kielégítésére irányuló buzgalmunk. Ezek beteljesedésének fontos tartozéka, hogy az egyén, illetve a közösség saját akaratát ténylegesen keresztül tudja vinni másokéval szemben. Más szóval: rendelkezzék hatalommal, amely minden szociális kapcsolat tartozéka.

 Kant írja: „A fegyverszünet csupán az ellenségeskedés eltolása, mert a béke állapotába a bennünk lakozó rossz legyőzése által juthatunk.” A kép illusztráció. Kép forrása: Szerző

 

Az államélet is hatalmi kapcsolatok szövedéke, amelyben benne rejtőzködik a vezetők (a vezér) hatalomösztöne, amely ha alkalom és lehetőség van rá, erőszakká burjánozhat. Ha a hatalmi vágy az országhatáron belüli viszonyokban tetőfokára jut, tovább terjeszkedhet, és a nemzethatárokon kívüli terekben, mint területszerzésre irányuló hódító háború, testesülhet meg. Az erőszak terét, így a háborút is előkészítheti az emberi együttélést szabályozó erkölcs tekintélyének hiánya, vagy a gyűlölet- és a félelemkeltő propaganda-áradat. Ebben a kontextusban vallja Szent- Györgyi Albert, hogy a háborúnak előzménye van, és nem a hadüzenettel, a fegyveres harc kirobbanásával veszi kezdetét. A forrongó gyűlölet, bizalmatlanság és más nemzetek elleni uszítás formájában már előbb elkezdődik, hasonlóan a betegséghez - az sem akkor kezdődik, amikor a beteg láza hirtelen 40 C-ra felszökik.

 

 E. Szabó Zoltán békéscsabai festőművész alkotása. Kép forrása: SzerzőNoha a békevágy beteljesülése az emberiség alapvető célja s érdeke, a 20. század és napjaink erőszak-története igazolja, a béke törékeny állapot, és valóra váltása nem pusztán politikai kérdés! A béke érdekében garantálni kell ugyanis az alapvető jogokat az ország határain belül, és a nemzetállamok között is. Másrészt a béke erkölcsi kérdés is. A jog és az erkölcs szabályozó ereje nélkül a békeállapot pusztán illúzió. A fegyverszünet, de még a békeszerződés sem szavatolhatja a háború lezárását, a tartós békét. A méltányosság, az emberi szolidaritás, a jóakarat nélkül a létrejövő fegyverszünet csupán elodázása a konfliktusok megoldásának.

 

A béke erkölcsi kérdés jellegét már Kant, német filozófus is hangsúlyozta 1775-ben megjelent filozófiai esszéjében: „A fegyverszünet - írja - csupán az ellenségeskedés eltolása, mert a béke állapotába a bennünk lakozó rossz legyőzése által juthatunk.”... Bízzunk abban, hogy ez a mának szóló távoli üzenet Moszkvában és Kijevben is előbb-utóbb megértésre talál.

 

 

Kép1: Kant írja: „A fegyverszünet csupán az ellenségeskedés eltolása, mert a béke állapotába a bennünk lakozó rossz legyőzése által juthatunk.” A kép illusztráció. Kép forrása: Szerző

 

Kép2: E. Szabó Zoltán békéscsabai festőművész alkotása. Kép forrása: Szerző



<
++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.