Kreatív vita

1.

Tiszteld a fényt, mely a sötétből a hajnal felé vezet, utat mutatva azoknak, kik hiszik a „mindig tovább” igazát.

2.

Hidd a fényt, mint gyermekét szülő anya, ki fájdalmában is a jövőt vallja, az új életet – az utána következőnek.

3.

Hidd, hogy a fény az éjszakából mindig kivezet a jövő felé, mely mindig új életet ígér annak, ki hiszi a megújuló lét igazát.

4.

Hidd a fényt, mely a mindenkori borult égbolton át is megmutatja azt az utat, melyet járnod kell – hited szerint!

5.

Hidd a fényt, mely lelkedben égve esélyt ad, hogy döntéseid lehetséges tévedéseiben az igaznak vélt meghatározókból kiválaszd azt, amit a helyesnek tartasz!

6.

Tanuld meg, hogy a fény, melyről azt hiszed, hogy mindig a barátod, árnyékkal jár, és nem kérdezi meg, hogy akarod-e vagy sem, hogy létezzen, de mindig követ. A legnagyobb ellenséged, de ha úgy tetszik, és észreveszed: a legnagyobb segítőtársad is.

7.

A fény hiánya nem biztos, hogy a sötétség.

8.

A fény és az árnyék viszonyában mindig a szög a meghatározó, épp ettől csalóka az egész. A fény nélkül nincs árnyék, s az árnyék nem létezik fény nélkül.

9.

Vannak fények, melyek önmaguktól azok, amik; lényegüket meg sem kell magyarázni. Amelyeket pedig meg kell, semmit sem érnek! Azok csak léteznek, érték nélkül.

10.

A fény olyan érték, amelyet – ha nem létezik valaki számára –felcserélné bármiért is, és akinek létezik, nem tudja, hogy neki mennyit ér!

11.

Sokan vannak, kiknek a fény (mint olyan) nem létezik, csak a fizikai meghatározóját érzik, például, hogy meleg.

12.

A fény nem lehet azonos a meleggel, mint ahogy a meleg nem azonos a fénnyel.

13.

A szemek fénye vajon azonos-e a szemek fényével?

14.

Az nem igaz, hogy a fény az élet. Az viszont igen, hogy minden, ami a fényből keletkezik: az élet része.

15.

Valaha az órák fényét még látta az ember, és tudta, hogy fényessége mit hordoz; napjainkban, ha látnánk a régi csodát, vajon mit gondolnánk egymásról?

16.

A ragyogás nem egyenlő a fénnyel, csak az egyik létdimenziója.

17.

A fénynek értéke van, s értékét mindig a „mihez képest” határozza meg. Néha többet ér egy gyertyaláng, mint egy reflektor fénye, s az egész város fényénél többet érhet egy csillag, mely utat mutat a holnap felé, és mégis dönteni kell, hogy a csillag által mutatott út igaz-e!

18.

A fosztóképzők mindig kegyetlenek: hangtalan a süketség, fénytelen a vakság! A süketről azt mondjuk, hogy nem hall! A vakról vajon miért mondjuk azt, hogy világtalan?

19.

Valamikor a fényről azt mondtuk, hogy „világ”. Ma a világról vajon miért nem mondjuk azt, hogy „fény”?

20.

A dicsőség fénnyel jár, de a fény vajon jár-e dicsőséggel?

21.

A fénynek forrása van, a forrásnak vajon van-e fénye? Mert a pataknak van forrása, de a forrásnak nem biztos, hogy van patakja!

22.

A fényt százszor megálmodták már, de az álmok fényéről még nem beszélt senki.

23.

Az élet nem létezik a fény nélkül, de az élet nélkül a fény semmit nem ér!