Közéleti tények

A Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi tárlat közönsége a festő fő művei mellett a kevésbé ismert, ritkán, vagy itthon eddig még sosem látott alkotásaival is találkozhat - tájékoztattak a szervezők a kiállítás hétfői sajtóbemutatóján. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a rendezvényen kiemelte, a mintegy száz művel az eddigi legátfogóbb Munkácsy-tárlatot hozták létre, amelyben először jelenik meg néhány nemzetközi párhuzam is. Kitért arra is, hogy az alkotások közül több még soha nem volt Magyarországon.

Munkácsy Mihály kétségtelenül a 19. századi magyar művészet legismertebb alkotója. Fordulatos életútját számos regényben is megörökítették, és az őt körülölelő legenda, a Munkácsy-mítosz már több mint száz éve a magyar kultúra szerves része. Mi mégis arra törekedtünk, hogy újat mondjunk, újat mutassunk be - hangsúlyozta a kiállítás kurátora, Krasznai Réka művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa. Hozzáfűzte, nincs még egy olyan magyar festő, aki olyan magasságokig, hírnévig és sikerig vitte volna, mint Munkácsy. A Párizsban élő művész elsősorban a Krisztus-trilógiával vált nemzetközileg ismertté, de hírnevéhez hozzájárultak a tehetős nagypolgárság világát megjelenítő szalonzsánerei is. Már életében valóságos kultusznak örvendett Magyarországon, halálakor, a közvélemény a 19. század egyik legnagyobb magyar művészeként gyászolta. Ezt a páratlan életutat igyekeztek bemutatni, lépésről lépésre tárva a látogatók elé a sikerig vezető utat.

Krasznai Réka elmondta, hogy a kiállítás hat nagy tematikus egységből épül fel. Az első egység címe Egy legenda születése - Az első sikerek. A szekció az Ásító inastól Munkácsy realista főművein (Siralomház, Éjjeli csavargók, Zálogház, Rőzsehordó nő, Köpülő asszony) keresztül a korszakváltó és egy új művészi hitvallást hirdető Műteremben című festményig mutatja be Munkácsy művészetének alakulását. A Műteremben című festmény mellett kis műteremsarok idézi meg a mester egykori műtermét, a Munkácsy-hagyatékban fennmaradt művészkellékek és kultusztárgyak segítségével.

A második egység A századvég Párizsában, út az európai elitig címet kapta. Itt tekinthető meg egyebek között Munkácsy párizsi sikertörténetének mérföldköve, az 1878-as párizsi világkiállításon, tiszteleti nagy aranyéremmel díjazott Milton című alkotás, és a Magyarországon, most először bemutatkozó Pávák című festmény.

A harmadik szekció a Kolosszálképek festője. A világhírű Munkácsy. Az egység középpontjába a mester óriásképei - köztük a Krisztus-trilógia, a Honfoglalás című alkotás és a bécsi Szépművészeti Múzeum mennyezetképe áll. Krasznai Réka felhívta a figyelmet arra, hogy az 1880-as években, Európa-szerte és az Egyesült Államokban is bemutatott, több, mint kétmillió látogatót vonzó Krisztus-képeknek köszönhető, hogy Munkácsy a szó szoros értelmében világhírű festővé vált.

A negyedik, Az alkotás szabadsága. Munkácsy tájképei című szekció azt a műfajt mutatja be, amelyben a festő leginkább mentesülhetett az elvárások, a műfaji kötöttségek béklyói alól, amelyben a legszabadabban alkotva létrehozta a 19. századi magyar tájképfestészet olyan fő műveit, mint a Poros út első és második változata, vagy a Fasor című festménye.

Az ötödik tematikai egység (Divatos, drága, festői: szalonképek és a Munkácsy-márka) a 19. század végi párizsi szalonok világába bepillantás az életmű máig legnépszerűbb képtípusának, az úgynevezett szalonképeknek zömében magángyűjteményekből kölcsönzött darabjain keresztül. Krasznai Réka kurátor egyebek között a Magyarországon először látható Pamlagon ülő nő című alkotásra is felhívta a figyelmet.

A tárlat záró egysége A Munkácsy-kultusz. A terem a Munkácsy-életművet és a festő személyét már életében körülölelő kultusz történetébe bepillantás. A mesterről készült festmények, szobrok és grafikai portrék mellett itt látható a Munkácsy ikonikus voltát alátámasztó Vihar a pusztán című alkotás, és a Csontváry által készített parafrázisa is - hívta fel a figyelmet a kurátor.

A kiállítás 2025. március 30-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban. (Forrás: MTI)

Kép1: A Szépművészeti Múzeum állami alapítású és fenntartású országos múzeum Budapesten, a  Hősök tere műemlékegyüttesének részeként, Budapest világörökségi helyszíne.  A múzeum 1900-tól 1906-ig épült, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervei alapján, neoreneszánsz és neoklasszicista stílusban. Forrás Wikipédia. Kép forrása: csodalatosbudapest.hu

Kép2: Munkácsy Mihály (1844-1900): Krisztus Pilátus előtt (1881), a Krisztus-trilógia része. Olaj, vászon, 417-szer 636 cm. Kép forrása: Wikipédia

Kép3: Munkácsy Mihály (Magyar Királyság, Munkács, 1844. február 20. – Német Birodalom, Endenich, 1900. május 1.) Sírja Budapesten, a Fiumei Úti Sírkertben van. Ferdinand Mulnier fényképész Munkácsy Mihályról készített, 1879-es képe. Forrás és kép: Wikipédia