Közéleti tények

A témában az Index közölt cikket, melyet az egyik orvosi web-oldal szemlézett. Ebben olvasható a miniszternek az utalása a hazai egészségügy felmérésével megbízott Boston Consulting Group javaslatára az ellenőrökre és a normarendszerre vonatkozóan. Ennek következtében 108 kórházban 300 ellenőrt terveznek szolgálatba állítani a jelenlegi 100 helyett. Emlékeztetett, hogy a járóbeteg-ellátásban a napi 6 órát már korábban 8 órára emelték. A betegek szerint sok szakdolgozóra jellemző a durvaság, az empátia hiánya. Pintér Sándor úgy véli, ennek egyik oka a túlterheltség, és ha ezt leveszik róluk, változni fog a hozzáállás. A háziorvoshiányról elmondta, hogy a problémát a Máltai Szeretetszolgálat bicskei központjából irányított telemedicinával tervezik megoldani. Fontos célkitűzésnek nevezte, hogy 2026-ra valamennyi ellátóhely rendelkezzen CT- és MR-készülékkel, jövőre pedig legalább 85 százalékos ellátottság legyen. Kifejtette, hogy a vastagbéldaganat patológiai kiértékelésében már 80 százalék feletti hatékonyságot mutat a mesterséges intelligencia. Részletesen beszélt a megelőzés, a prevenciós szemlélet kialakításáról, melyben az iskoláknak is szerepet kell vállalniuk, csakúgy, mint a védőnői hálózatnak. Az egészségnevelési tárgy bevezetését jó kezdetnek nevezte, de a heti egy órás alkalmat kevésnek tartja. Bejelentette, hogy központosítják az anyagellátási területet: egy pátyi raktárba érkezik az összes, gyógyításhoz szükséges eszköz, s onnan jut el az ország valamennyi ellátóhelyére.

A magyarok egészségi állapotáról készült siralmas látleletre is felhívta a figyelmet Árus főorvos. Az összefoglaló a Mandiner cikke alapján készült a minap, mely szerint iszunk, dohányzunk, túlsúlyosak vagyunk és korán halunk. Az egészségügyi kormányzat korábban felkérte a Népegészségügyi Képző és Kutatóhelyek Országos Egyesületét, hogy készítsen átfogó stratégiát a helyzetelemzés és a feladatok kitűzése érdekében. Az elkészült dokumentum foglalkozik többek között az anya- és gyermekvédelemmel, az ifjúság egészségvédelmével, az idősek egészségével, a prevenciós fogászati ellátással, a mozgásszervi és mentális egészséggel, a daganatos betegségekkel, valamint az alapellátás és az egészségügyi ellátás egyéb szektorainak erősítésével. A stratégia elsőként rámutat, hogy Magyarország 1981 óta a fogyó népességű országok közé tartozik, ami egyrészt a születések alacsony, másrészt a halálozások magas számára vezethető vissza. Hazánkban a 65 éven felüliek aránya 1920-ban 5,6, 1990-ben 13, 2020-ban 19,9, 2022-ben pedig 20,3 százalék volt, és az előrejelzések szerint 2050-re elérheti a 30 százalékot. A születéskor várható élettartam ugyancsak régóta kedvezőtlen képet mutat: a magyarországi férfiak esetében 1988 és 1993 között – Európában egyedülálló módon – csökkent, s bár a nők esetében 1980, a férfiaknál 1994 óta enyhe, de következetes emelkedést mutatott, mindkét nem esetében messze elmarad nemcsak a vezető országok, de a hasonló történelmi sorsú Csehország, Lengyelország és Szlovákia mutatóitól is. A születéskor várható élettartam 2021-es alakulása alapján hazánknál kedvezőtlenebb mutatói az EU- tagállamok közül csak Lettországnak, Romániának és Bulgáriának voltak; az unió átlagától való lemaradásunk 6,7 év volt.

A kormány több radikális célkitűzést is megfogalmazott, az anya- és gyermekvédelem terén például hangsúlyozza, hogy javítani kell a védőnői ellátáson belül a nővédelmi és várandósgondozási tevékenység minőségét, el kell érni, hogy az átlagos megjelenések száma a várandós-tanácsadáson legalább hat legyen. A koraszülési arányszámot 8 százalék alá kell csökkenteni. A stratégia kitért arra is, hogy a gyermekkori túlsúly, elhízás kedvezőtlen trendjét meg kell fordítani, az idősek egészségfejlesztésére irodákat szükséges nyitni, és átfogó programot kidolgozni. Lesújtó adat, hogy hazánkban évente 100 ezer új daganatos megbetegedéssel számolhatunk, a halálozások száma pedig 31-32 ezerre tehető. A projekt érinti a szűréseket is, melyek kapcsán tisztázni és egységesíteni kell a betegutakat, és megfelelő anyagi, tárgyi és személyi feltételeket kell teremteni nemcsak a szűrővizsgálatok elvégzéséhez, hanem a szűrővizsgálattal pozitívnak bizonyuló betegek diagnosztikus vizsgálataihoz, további ellátásához. Dr. Árus Tibor az anyaggal kapcsolatban megjegyezte, hogy a célok feltételrendszerének megerősítéséről, anyagi vonzatáról, az alapellátásban dolgozók létszámbeli emeléséről, finanszírozásáról nem esik szó, pedig a célok megvalósításához ezek elengedhetetlenek.

Nemrég elfogadták a jövő évi költségvetés tervezetét. Ahogy az economx cikke részletezi, az egészségügyre 3717 milliárd forint jut, 330 milliárddal több, mint idén. A sarokszámokat tekintve vannak vesztesek is. Háziorvosi és háziorvosi ügyeleti ellátásra idén 271,2 milliárdot fordítottak, jövőre 296,5 milliárdot terveznek, vagyis 25 milliárdot beletettek az alapellátásba. Az alapellátói fogászatoknál viszont forráselvonás történt, az idei 88,1 milliárd forint után 2025-ben 86,6 milliárdot szánnak a fogorvosoknak, azaz, 1,5 milliárddal kevesebbet, a betegek száma viszont egyre több. Dr. Árus Tibor ezt úgy kommentálta, hogy a költségvetési irány a fogatlan nemzet felé vezet.

Az otthoni szakápolásra 8,9 milliárd forint után 12,9 milliárdot, a szakellátásra 903 milliárdot követően 909 milliárdot költenének a büdzséből. Nagyértékű gyógyszer-finanszírozásra pedig 129,6 milliárd forint után 180 milliárd áll a rendelkezésre a tervezetben. Az E-alap a korábbi 4,424 milliárdról 4,752 milliárd forintra nő. A kormány várhatóan betartja az ígéretét, miszerint a különadó mértéke a 40 százalékosról az eredeti 20 százalékos mértékre csökken vissza. A büdzsé tervezetében a gyógyszertámogatás összege is növekszik.

A tervezettel kapcsolatban Árus főorvos fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a kórházak adósságállománya idén már meghaladja a 100 milliárd forintot, és ezt a kormány nem kompenzálja. A jövő évi egészségügyi kasszából tehát körülbelül 150 milliárdot a kórházak adósságának rendezésére, valamint azok működésére fordítanak. Az egészségügyre fordítandó összeg így csak követi valamennyire a várható inflációt.

Sokakat érintő cikk szemlézését is a figyelmünkbe ajánlotta Árus doktor. A nepszava.hu tette közzé a TOP30 kiadvány összeállítását, melyből kiderül, hogy egyre több beteg kényszerül magánellátókhoz az állami rendszerből kiszorulva hazánkban, évente már 600-800 milliárd forintot költenek a privát szférában. A rövid- és távollátók például több mint 8 milliárd forintot fordítottak itthon tavaly arra, hogy lézeres beavatkozással megszabadulhassanak a szemüvegeiktől. Ez az eljárás csak a magánszolgáltatóknál érhető el, a műtét szemenként 159 ezer forinttól akár 487 ezer is lehet. Az egyre dráguló, éleslátáshoz szükséges eszközök mellett a lézeres műtét költségei három-négy év alatt megtérülhetnek. Tavaly 8 ezer ilyen beavatkozást végeztek a hazai magáncentrumok. Érdekesség, hogy már egészen fiatalok is (18-40 évesek) is kérik a lézeres látásjavítást. A másik, szintén keresett szolgáltatás, különösen 80 év felett a szürkehályog-műtét. Ez elérhető ugyan az állami ellátásban is, de ott hosszúak a várólisták, több ezren várnak ilyen operációra.

Álmos Pétert, a Magyar Orvosi Kamara elnökét szólaltatta meg 37. számában a Magyar Hang, melynek szemlézett változatát azzal kommentálta dr. Árus Tibor, hogy szakmai ellentétek mutatkoznak a MOK és Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár között. Álmos Péter abból indul ki, hogy ilyen állami finanszírozással nem lehet nyugati szintű egészségügyet működtetni, és ez megmutatkozik a kedvezőtlen egészségügyi mutatókban, mint a várható élettartam vagy a rákos betegségek halálozási aránya. A fő problémák között említette az elnök, hogy az egyre fokozódó orvoshiányt a dolgozók terheinek növelésével próbálja kezelni az ágazat irányítása, például forrásbevonás helyett. A szeptember 4-ei egyeztetésre bevitt tervezet értelmében megnyílna a lehetőség arra, hogy a mostani többszörösére növekedjen a nappali tevékenységen túl elrendelhető munkaidő, az önként vállalt többletmunka háttérbe szorulásával. Az ügyelet nem gyarapítaná a nyugdíjhoz számított időt. Az ügyelet utáni, kötelező pihenőidővel töltendő napot ledolgoztatnák, az ügyelet után előírt kötelező pihenőidő csökkenne. Mindezek mellett kikerülnének a túlmunka korlátozására vonatkozó garanciák. A sztrájkjogot már elvették – mondta –, az orvosok kezében csupán az egyéni érdekérvényesítés lehetősége maradt, az az eszköz, hogy a teljes munkaidőn túl nem vállalnak többet a kötelező havi két ügyeletnél. Amennyiben elveszítik ezt az eszközt, akkor marad a felmondás, a magánegészségügy vagy a külföld.

Azt, hogy a tervekből nem most, hanem tavasszal lesz parlamenti előterjesztés, az elnök úgy értékelte, hogy a szakma ellenállása egyelőre ennyire volt elegendő, de korántsem hárult el a veszély. Álmos Péter az interjúban fontos számokat állított szembe egymással: a magyar állam körülbelül 1500 eurót fordít egy állampolgára egészségére, míg az európai átlag 3500 euró körül van. A maradékot a magyar lakosok zsebből fizetik ki, leginkább gyógyszerekre és a magánegészségügyre. Ilyen tekintetben csak Bulgária áll mögöttünk. A számok mellett az elnök fontosnak tartotta kiemelni, hogy az alulfinanszírozottság problémája legalább három évtizede fennáll. Ezt évtizedes távlat korrigálni, az első lépés az, hogy nem tagadjuk el a bajt.

Az új ügyeleti rendszer bevezetéséről Álmos Péter kifejtette, hogy abba az alapellátás megerősítése után kellett volna belevágni. Így viszont a magyar egészségügy talán legnagyobb bajban lévő szintjén vittek át erőből egy ötletet. Most Budapesten 50 százalékkal több az üres praxis, mint két éve, a lakosság 10 százalékának nincs már stabil háziorvosi ellátása. A kormány másfél éve elvonta a kamarától az etikai eljárások lefolytatásának jogkörét, melyet az elnök Európában egyedülálló jogfosztásnak nevezett, és a kamara szeretné ezt visszaszerezni. Jelenleg ugyanis az etikai eljárások nem függetlenek, nem átláthatóak, és szaporodnak az etikátlan orvosi gyakorlatok.

Az orvosi etika jelenlegi helyzetéről, az előzményekről és a távlati célokról tartott kerekasztal-beszélgetést a Semmelweis Egyetem Alumni Igazgatósága és a MOK Budapesti Területi Szervezete nemrégiben. A radiologia által közölt cikket szintén az egyik orvosi web-lap szemlézte. A MOK Budapesti Területi Szervezetének elnöke, Lotz Gábor felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben biztosított a független és méltányos etikai ítélkezés. Becker Dávid, az ETT Országos Etikai Bizottságának elnöke elmondta, hogy 500-nál is több üggyel foglalkoztak tavaly év végén, mára országos szinten az ezret is meghaladja a folyamatban lévő és lezárt ügyek száma. A jelenlegi helyzet szerint az ügyek 60 százalékát már fel tudták dolgozni. Dr. Árus Tibor a témával összefüggésben megjegyezte, hogy az országos etikai bizottságot főleg nem orvosok alkotják, hanem delegált etikai szakemberek, és az etikai eljárásban hozható bírságok sem ugyanazok, mint a korábbi kamarai etikai bizottságoknál voltak, ezért a visszatartó erejük megkérdőjelezhető.

Az orvosi etika jelenlegi helyzetéről a kamara hivatalos lapjában, az Orvosok Lapjában is megjelent egy cikk, utalva arra, hogy az előző bekezdésben említett rendezvényt a szervezők a MOK elnökségének megkerülésével hozták létre. Az etikai eljárások kérdéséhez dr. Svéd Tamás, a MOK főtitkára szólt hozzá, és egyrészt az etikai bizottságok és tevékenységük függetlenségének a BM és a megyei kórházak alá való rendelésükhöz köthető csorbulását, másrészt a szankciók meggyengülését hozta fel, amelyek hozzájárulnak hivatásrendjük védelmének meggyengüléséhez. Erre a kérdésre azonban sem a moderátorok, sem a válaszadók nem reagáltak érdemben, viszont a válaszokból megtudhatták, hogy a helyzet a törvény nyomán alakult így, tehát nem az ETT tehet róla. Svéd Tamás rámutatott, hogy az etikai eljárások szankcionálása a mostani környezetben és az érvényes szabálykönyv értelmében a közlekedési kihágás szintjére degradálódott, súlytalanná vált. A legmagasabb kiróható büntetés a pénzbírság. Míg korábban, a kötelező MOK-tagság ideje alatt az etikai vétségért a tagság felfüggesztési is kiróható volt, vagyis az érintett nem dolgozhatott tovább a szakmában. A MOK elnökségének véleménye szerint olyan beszélgetés zajlott, amelynek során a kamara etikai tevékenységét teljes mértékben mellőzték. A hiányos előkészítés és az egyoldalú, elfogult moderálás miatt nem az etikáról beszélgettek, hanem az ETT tevékenységét ismertették laudáció, nem pedig diszkusszió céljából. Ez így nem adta vissza azt a válsághelyzetet, amelybe a hivatásrend védelmének, az erkölcsi érdekvédelemnek jelentős meggyengülése miatt a magyar orvoslás és társadalom került – olvasható a kamara hivatalos lapjában.

Álmos Péter MOK-elnök a közelmúltban nyilatkozott az alapellátás helyzetéről, mely szerinte óriási bajban van. Mindenekelőtt az októbertől Budapesten is működő háziorvosi ügyeleti rendszert elemezte, melyről még a nyáron azt mondták, hogy el kellene halasztani. Az egyik kritikus probléma megoldódott. Az eredeti tervek szerint ugyanis a felnőtteket ellátó ügyeleti pontokra gyerekeket is be lehetett volna vinni, ahogy ez a vegyes ügyeleti pontokon, vidéken is történik. Csakhogy a fővárosban ilyen praxisok a hetvenes évek óta nincsenek, ezért nagy betegbiztonsági kockázatot jelentett volna, ha a gyermekbetegségekben nem járatos orvosokat köteleznek gyermekek ellátására. Ezt a döntéshozók is belátták, így Budapesten három gyermekügyeletet hoztak létre. A másik probléma továbbra is aktuális. Budapesten összesen 129, tartósan betöltetlen háziorvosi körzet van, és az ellátást ezekben csak helyettesítéssel lehet megoldani. Nincs elég orvos a rendszerben, vidéken pedig az ügyeleti rendszer átalakítása óta exponenciálisan nő a megüresedő körzetek száma. A MOK-elnök szerint a háziorvosi rendszer az egészségügy alapja, ha ez bajban van – és most óriási bajban van –, az az egészségügyi rendszer egészét teszi ingataggá. Szerinte jelenleg nagyon korlátozott, hogy a háziorvos milyen gyógyszereket írhat fel, és milyen vizsgálatokat kérhet, aminek a fő oka az, hogy az állam vissza akarja fogni a pénzkiáramlást.

 Ez utóbbi témát feszegeti egy másik, szemlézett írás is, amit dr. Árus Tibor lapunk figyelmébe ajánlott. A helyzet súlyosságát érzékelteti, hogy országosan már 837, tartósan betöltetlen háziorvosi praxist jegyeznek (az adat az Országos Kórházi Főigazgatóság összesítésében szerepel, és a november 1-jei helyzetet mutatja). Ez a szám 89-cel több, mint idén áprilisban volt, míg az októberi adathoz képest 12-vel nőtt. Jelenleg összesen mintegy 6 500 háziorvosi praxis van hazánkban, ezek 13 százaléka betöltetlen. Budapesten valamivel jobb a helyzet, a rendelők 7 százalékában nincs orvos állandó jelleggel. Az üres praxisból Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van a legtöbb, ott 95 körzetnek nincs orvosa (áprilisban ez a szám 88 volt). Szolnokban a 198-ból 57 praxis, azaz az álláshelyek 28 százaléka üres. Hasonlóan rossz a helyzet Békésben is, ahol 188 háziorvosi álláshely lenne, de 53 (áprilishoz képest +6) tartósan betöltetlen. Hosszabb időtávot vizsgálva kijelenthető, hogy az Orbán-kormány hatalomra kerülésének évében, 2010-ben 176 üres praxis volt Magyarországon, melyek valamivel több, mint fele tartósan betöltetlen volt. Ugyanez a szám 2018-ban már 400 fölé emelkedett.

Még egy adalék a háziorvosi ügyeletekhez: a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének elnöksége szeptemberben megtárgyalta a másfél éve indult, megváltozott háziorvosi ügyeleti rendszer tapasztalatait. Szakmai véleményét öt pontba sűrítette. Ezek között szerepel, miszerint a háziorvosi ügyelet hatékonysága és működőképessége a jelenlegi óradíjak mellett nem realitás. Az óradíjaknak igazodniuk kell a kórházi ellátás ügyeleti díjaihoz. Kifejtik, hogy a háziorvosi ügyelet a két rendelés között halaszthatatlan ellátásokra vonatkozik, amely nem azonos az OMSZ sürgősségi ellátással. Kifejtik továbbá, hogy nem fenntartható az az ügyeleti szolgáltatás, amelyben a nyugdíjkorhatáron túl dolgozó orvosok (a háziorvosi kar fele) vesznek részt. Az ügyeleti ellátás veszélyeztetheti a nappali ellátás színvonalát. Javasolja az elnökség, hogy a halott-vizsgálatot az ügyelet és/vagy az OMSZ helyett független halott-vizsgálati rendszer végezze. Végül az elnökség kifejti, hogy az ellátási igénnyel jelentkező páciens és az ügyeletes háziorvos direkt kapcsolatba kerülhessen, amelynek alapja, hogy a beteg visszahívható legyen. Ez lehetővé teszi a telemedicina alkalmazását, mely növeli az ellátó kapacitást, kíméli a szolgálatot.

Az októbertől működő új budapesti ügyeleti ellátásról szól egy másik szemlézett cikk is. Az eredetileg a 24.hu oldalon megjelent írást többek között azért emelte ki dr. Árus Tibor, mert előfordult, hogy a fővárosban 250 ezer emberre egyetlen ügyeleti orvos jutott. A MOK szerint ezért szabálytalanul működik a budapesti ügyelet. Keczéry Attila zuglói háziorvos (aki egyben a MOK titkára is), miután két fővárosi ügyeletre is ellátogatott, megerősítette az állítást. A 130 ezer ember ellátásáért felelős harmadik kerületi ügyeleti pontra azért nézett be, mert úgy értesült: nemhogy két orvos, de mentőtiszt sincs az ügyeleten. A bejelentés igaznak bizonyult. Ahogy Óbudán, úgy Zuglóban is egy orvos, egy nővér, egy sofőr teljesített szolgálatot. Azonban a zuglói ügyelet még több ember ellátásáért felel. Keczéry Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy az előzetes OMSZ-tervek szerint a XIV. kerületi ügyeleti pont csak a zuglóiakat és a XVI. kerületieket fogja ellátni, ami 182 ezer lakost jelent. Ottjártakor az ügyeleten szolgálatban lévő nővér azonban elmondta neki, hogy az OMSZ irányítása a XIV. kerületi ügyeleti pontra küldi a XV. kerületieket is. Ez újabb 75 ezer fő, így 257 ezer ember ellátásáért egyetlen orvos felel a Hermina úton. Az, hogy az ügyeleten hány orvosnak kell tartózkodnia, jogszabály határozza meg. Eszerint 250 ezer ellátandó esetén minimálisan három szakorvosra, két nővérre, egy sofőrre, valamint az NNGYK előírása alapján két vizsgálóhelyre lenne szükség – közölte a zuglói háziorvos. Hozzátette, szeptember 30-áig, vagyis az új rendszer bevezetéséig a három említett kerületnek volt egy-egy, vagyis összesen három ügyeleti pontja, ahol minden nap 24 órában szolgálatot teljesített három orvos, három nővér, három gépkocsivezető három ügyeletes autóval. Most a három kerületre felügyel egy orvos, egy nővér, egy sofőr egy ügyeletes autóval, hétköznap csak 16 órától, azaz nem 24 órában. A Magyar Orvosi Kamara levélben is jelezte az OMSZ főigazgatójának, Csató Gábornak, valamint Takács Péter egészségügyi államtitkárnak, hogy tegyenek eleget jogszabályi kötelezettségüknek, és a jogszabálynak megfelelő számú orvost alkalmazzanak az ügyeleti pontokon. Keczéry Attila szerint súlyos betegbiztonsági aggályokat vet fel, hogy 250 ezer ember ellátásáért csak egy orvos felel.

Az új budapesti ügyeleti rendről, az ápolóhiányról és a magánellátás korlátairól is beszélt nemrégiben az Infostartnak Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója. Gyerekkórház-vezetőként a főigazgató a gyerekügyeleti helyeket látta, és azt tapasztalta, hogy nagyon erős a felkészülés, sokat dolgoznak a kollégák, és az országos rendszer kapcsán mindenhonnan az a hír jött vissza, hogy jól működik, jól beállt a rendszer. A sürgősségi ellátásról szólva kifejtette, hogy ezek az osztályok sokszor nehéz helyek a betegek számára, a sürgősségnek megvan a maga logikája, és valóban a sürgős beavatkozásokkal kell odamenni. Igaz, hogy időnként a hosszú, elnyúló előjegyzési idők a szakrendelőkben türelmetlenebbé teszik az embert, és akkor megpróbálkoznak a sürgősségi osztályon. A rendszer szempontjából ez egyáltalán nem jó, mert megvan a maga helye és szerepe a sürgősségi ellátásnak, a maga triázsával, azzal, hogy besorolja a betegeket, hogy milyen gyorsan kell ellátni őket. Aztán azoknál, akik úgy kerültek oda, hogy nem annyira sürgős az esetük, náluk váltja ki leginkább az elégedetlenséget az a helyzet, hogy valóban, sokszor hosszú órákat kell várni. Kifejtette, hogy most van egy járóbeteg-irányítási rendszer kialakulóban, sokfelé már szépen működőben, ahol a modern kommunikációs eszközökkel, applikációval, az Egészségablakon keresztül, de hagyományos módon is elérhetők a rendelők. Egyre inkább működik az, hogy ha valahol rövidebb a várakozás, elirányítja a betegeket ez a rendszer. Kiemelte, hogy az idén tavasszal megvalósult ápolói béremelés nagyon sokat számít. Az a lemaradás, ami az elmúlt években kialakult, kompenzálódott, jó arányok kezdenek kialakulni.

Velkey György reagált arra a témára is, amely a szeptember 4-ei megbeszélést érintette egy új munkaszervezési rendszer bevezetéséről, és ami azóta lekerült a napirendről. Az orvoskamara azt mondta, hogy ezzel az a baj, hogy nem új erőforrást akar bevinni a rendszerbe, hanem a maradék erőforráson akar még facsarni egyet. A kórházszövetség álláspontját képviselve Velkey György hangsúlyozta: nem ugyanez a véleményük. Elmondta, hogy orvosból az alapellátásban kevesen vannak, a vidéki kórházakban vagy kisebb szakmákban vannak hiányok, de összességében kisebb a hiány, mint ápolóban. Itt is van tennivalójuk annak érdekében, hogy az utánpótlást megfelelően biztosítsák. Hozzátette, hogy most a végzett orvosok jóval nagyobb száma marad itthon, mint korábban, az ösztöndíjrendszerek és a béremelés után.