Címlap

Czeglédiné dr. Gurzó Mária, az intézmény igazgatója – Húsvéth Baldvin tanuló irodalmi megszólalása után – köszöntötte a megjelenteket, így a járvány miatt a teremben korlátozott létszámban helyet foglaló ünnepelteket, közvetlen hozzátartozóikat, az iskolát képviselő pedagógusokat, más dolgozókat, kitüntetetten a meghívott vendégeket. Nevezetesen az említett Soltész Miklóst és feleségét, dr. Görgényi Ernőt, Gyula város polgármesterét, dr. Kovács Józsefet, gyulai országgyűlési képviselőt, Kozma Györgyöt, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökét, Kreszta Trajánt, a magyarországi románság parlamenti szószólóját, Florin Vasilonit, Románia gyulai főkonzulját és Siluan Mănuilăt, a Magyarországi Román Ortodox Egyház püspökét.

Az igazgatónő emlékeztetett, hogy Soltész Miklós rövid időn belül immár harmadjára kereste fel a gyulai román iskolát – minden esetben pozitív gesztusokkal. Legutóbb a tavalyi tanévnyitó ünnepségen járt. Akkor vehették át tőle az iskola újjáépített, illetve megcsinosított tereit. Akkor még nem sejthették, hogy egy fél év múltán át kell térniük az online oktatásra, ami lehetségesnek bizonyult számukra. Ám igazából nevelni, felkészteni az életre, azért mégiscsak az „élő iskolában” van mód. Megtapasztalhatták azt is, hogy mit jelent a szabadság, az aggódás, a félelem, a feszültségben élés, s mennyire fontos az egyes ember számára a hit.  A jó gondolat ajándék az ember számára, vágyódás, felemelkedés, szabadság élteti őt – hívta fel a figyelmet.

– Családias légkörű iskolánkban nagyon törekszünk arra, hogy – bármi baj is történjen a világban – az említett értékek mentén neveljük a gyerekeket – tette hozzá. – A pedagógiai programunkban idén, a hit- és erkölcstani órákon bevezettük a „boldogságórákat” Hogy jó emberekké váljanak. Ezzel is irányítva a gyermekeket a pozitív gondolkodás, az empatikus, szolidáris és emberséges magatartás irányába. Azért, hogy keressék és találják meg a minőségi lét értékeit, s ne tékozolják el az idejüket. Ebben a rövid időszakban sikerült a Pécsi Tudományegyetem ECL nyelvi vizsgaközpontjának kihelyezett vizsgahelyévé lennünk.

Soltész Miklós elöljárójában egy vicc bölcsességét felidézve azt mondta a fiataloknak, hogy nem „tanácsot adni”, hanem vendégként, barátként érkezett az iskolájukba. Úgy vélte, hogy a megindult iskolaszépítés a jövőben is folytatódik majd.

– Nem a múltban történtek számítanak annyira, hanem sokkal inkább az, hogy a mi közösségeink – a román és a magyar nemzet – összetartoznak a Kárpát-medencében, a kereszténységben, mert sokkal nagyobb bajok vannak a világban, ráérünk még arra, hogy egymással vitatkozzunk, veszekedjünk… – mondta az államtitkár. A magyarországi románság vezetőinek, az iskola igazgatónőjének, az érintett kulturális intézmények vezetőinek, a magyarországi román ortodox püspöknek, eme ortodoxia valamennyi tagjának, s mindenki másnak megköszönte, hogy az előre mutató folyamat élenjárói.  

Soltész Miklós röviden beszélt a vírusjárvány okozta oktatási-nevelési problémákról, s azokról az okokról, melyek indokolták a tanítás megindítását szeptemberben. „Szörnyű ezeket a maszkokat viselni, de kell” – mondta. (A rendkívül ünnepélyes környezetben, minden járványügyi szabályt szigorúan megtartva ünnepeltek a megjelentek. A rendezvény végén egy fotó erejéig állhattak a kamerák elé a díjazottak – maszk nélkül.) A fiatalok lelkére azt kötötte: ha elérné őket a koronavírus támadása, akkor – bár jellemzően ők könnyebben elviselik azt – szüleik, nagyszüleik, a környeztükben élő más idős és/vagy beteg emberek védelme érdekében – vegyék komolyan mindazt, amit a szakemberek mondanak. Hozzátette: ezért van az is, hogy a mostani módon adják át az ösztöndíjakat. (Korábban Budapesten nyújtották át az ösztöndíjról szóló döntéseket annak nyertesei számára, iskolai, nemzetiségi vezetői részvételével. Most minden érintett iskolába elviszik azokat.) Az államtitkár megjegyezte: talán bensőségesebb, egyben jobb is ez a szükség szülte megoldás. Elmondta: hat nemzetiségbe tartozó iskolafenntartók (románok, szlovákok, szerbek, szlovénok, németek, horvátok) arra érdemes tanulói kapják e díjat, összesen 34 tanuló, 17 iskolából.

– Fontosnak tartjuk, hogy egy-egy nemzetiségből az iskola vezetőitől, a nemzetiségi vezetőktől érkezett felterjesztések tükrözzék azt a törekvést, melyet az iskolák szeretnének.  Az pedig nem más, mint hogy a fiatalok tanuljanak jól, a nemzetiségi nevelésben is részt vegyenek – mutatott rá az államtitkár.

Az iskola két felterjesztett tanulóját méltónak illette a nemzetiségi tanulmányi ösztöndíj elnyerésére. Az elismerést biztatásnak is találta a jövőjükre, s más diákok törekvéseire nézve. Egyebek mellett helyesnek ítélte azt, hogy a rendezvényen a magyar és a román himnusz is elhangzott (tegyük hozzá: mint rendesen), illetve az iskola homlokzatán az intézmény megnevezése mindkét nyelven szerepel, a magyar és a román zászlót egyaránt kitűzik. „Ez mindkettőnket erősít és összeköt, egyben üzenet sok-sok népnek” – összegezte gondolatsorát. Soltész Miklós az ösztöndíjról elmondta, hogy a két 11. osztályos gyulai tanuló 20 hónapon át havi 30-30 ezer forint pénzösszegben részesül.) Soltész Miklós gratulált azoknak is, akik az intézmény fenntartása révén segítettek, illetve a gyerekek oktatásából részt vállaltak. Ígérte, hogy a kormányzat a jövőben is bármiben segítségére lesz az iskolának.

Beszédét követően Soltész Miklós a nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjat átadta Frein Virág Brigittának (11. A) és Szelezsán Petra Líviának (11. B), Czeglédiné dr. Gurzó Máriával, a város polgármesterével, illetve országgyűlési képviselőjével egyetemben.  

Miután Kreszta Traján és Kozma György virágcsokrokkal köszöntötte az ünnepelteket, az iskola néptáncosai fergeteges mini műsorral tettek pontot a szellemében és tartalmában is szép és megnyerő ünnepség végére.

Délidőben járván a megjelenteket hangulatos fogadáson látták vendégül.