Címlap
A kutatók a térképet használva, olyan bakteriofág-alapú kezelést fejlesztenek, amely - a hatástalanná vált antibiotikumok ígéretes alternatívájaként - célzottan pusztítja el a leginkább terjedő szuperbaktériumokat. A kutatócsoport eredményeit a Cell című tudományos folyóirat tette közzé, szeptember 26-án, csütörtökön.
A közlemény szerint, a Kintses Bálint és Papp Balázs vezette kutatócsoportok az új megközelítéssel, jelentős előrelépést tettek a világszerte problémát jelentő kórházi fertőzések megfékezésében. Együttműködésben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal (NNGYK), az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriummal, és - Magyarországot is beleértve -, öt kelet-európai ország számos egészségügyi intézményével, egyedülálló térképet készítettek az egyik legveszélyesebb kórházi kórokozó (Acinetobacter baumannii) kelet-európai és világszintű előfordulásáról, az egyes változatok terjedésének mintázatairól. Az információk rendszerezetten összegyűjtve, felbecsülhetetlen értékek a járványügyi előrejelzéseknél és a gyógyszerfejlesztéseknél.
A szegedi kutatók kidolgozott szuperbaktérium-térképének alapja a baktériumok génkészletének részletes elemzése, amely pontos információt ad a vizsgált szuperbaktérium-fajok változatosságáról.
Az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumoknak adott fajon belül, sok száz változata létezhet, ez komoly akadálya a többszörösen gyógyszerrezisztens kórokozók ellen is hatásos bakteriofág-terápiának, amely a hagyományos antibiotikumok egyik legígéretesebb, a gyógyszerfejlesztésben a legnagyobb kihívásokat támasztó alternatívája.
A bakteriofágok olyan ,,jó" vírusok, amelyek kizárólag baktériumokat fertőznek és pusztítanak el, miközben az emberi sejteket érintetlenül hagyják. Ezért ideális jelöltek a baktériumok elleni harcban. Azonban a fágok rendkívül egyediek, minden baktériumfajon belül, minden egyes változatra külön fágot kell találni. Ez jelentősen megnehezíti a hatékony fágterápia alkalmazását, különösen a gyors lefolyású, antibiotikumokra nem reagáló fertőzések esetén.
Ha a fertőzés kialakult, az állapotromlás visszafordítására legfeljebb egy-két hetes időkeret áll rendelkezésre, ami nem teszi lehetővé a pontos baktériumváltozat felderítését, az erre hatásos bakteriofág megtalálását és a terápiás célra alkalmazható fágkészítmény előállítását, a gyógyszer engedélyezését.
Az eddig példátlan világtérkép segítségével, a kutatók felfedezték, hogy bár a fajon belüli változatosság hatalmas, egy-egy régióban csupán néhány változat uralkodik. Ha rendelkezésre állna legalább 8-10 különböző, az adott régióra szabott bakteriofág-készítmény, a baktérium okozta kórházi fertőzések 80 százalékát kezelni lehetne. Állatkísérletek is igazolták, hogy hatékony fágkombinációk állíthatók össze a kelet-európai régióban előforduló törzsek ellen.
,,Ha pedig ismerjük, hogy mely országokban fertőzik nagyjából ugyanazok a baktériumváltozatok a kórházban ápolt betegeket - akik különösen érzékenyek ezekre az infekciókra -, akkor globális összefogással hatékonyabb klinikai vizsgálatokat lehetne végezni a célzott fágkészítményekkel. A bakteriofág-terápiára szolgáló gyógyszerek engedélyezésének egyik fő akadálya ugyanis az, hogy nem tudjuk, kik azok a betegek, akiknek ugyanarra a fágkezelésre van szükségük, ezért az eddigi klinikai vizsgálatok sikertelenek voltak" - magyarázták.
A közlemény szerint ahhoz, hogy a fágterápia széles körben elérhetővé váljon, a gyógyszer-engedélyezés szabályai szerint, megfelelő számú betegen kell bizonyítani a készítmények hatásosságát és biztonságosságát.
,,Ebben bizonyosan áttörést hozhat a szuperbaktérium-térkép, és arra is reményt ad, hogy a fágterápia akár már a nem túl távoli jövőben szerves része legyen a személyre szabott betegellátás legmodernebb eszköztárának - csakúgy, mint a múlt század derekán az antibiotikumok" - írták a HUN-REN közleményében. (Forrás: MTI)
-------------------------------
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont
A nemzetközileg elismert magyar élettudományi kutatások meghatározó intézménye a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK). Az 1973-ban alapított kutatóközpont négy intézete ‒ a Biofizikai, a Biokémiai, a Genetikai és a Növénybiológiai Intézet ‒ mintegy 260 kutatót foglalkoztat, akiknek munkáját rangos nemzetközi tudományos közlemények és szabadalmak fémjelzik. A kutatott témák a molekuláris és sejtbiológia számos területét felölelik, a baktériumok ipari hasznosításától a termesztett növények irányított nemesítésén át az emberi egészség, a környezetvédelem kérdéséig terjednek. A HUN-REN SZBK döntően a tudományos alapkutatások műhelye, de kutatói kezdeményező szerepet játszanak biotechnológiai vállalkozások életre hívásában, menedzselésében, és oktatási feladatok ellátásában is. A HUN-REN SZBK eredményes működését, a kutatások magas színvonalát az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) is elismerte, a központot az EU 2000-ben az Európai Unió Kiválósági Központja címmel jutalmazta. (Forrás: hun-ren.hu)
Kép1: Áttörő felfedezés a kórházi szuperbaktériumok elleni küzdelemben, Szegeden. Kép forrása: HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Kép2: A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont épülete. Kép forrása: hun-ren.hu
Kép3-4: A Kintses Bálint (balról) és Papp Balázs (jobbról) vezette kutatócsoportok az új megközelítéssel, jelentős előrelépést tettek a világszerte problémát jelentő kórházi fertőzések megfékezésében. Képek forrása: HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.