Címlap

Az emlékezet nem túl hosszú és nem is teljes körű. Ezért, felidézzük akkori írásunkban, hogyan is volt az emléktábla avatásakor.

Elismerést szerzett hazájának

Emléktáblát avattak Pfeiffer Ede Sándor tiszteletére Gyulán

Itt élt Pfeiffer Ede Sándor (1909—1976) hegedűművész, zenepedagógus, karnagy, a Magyar Királyi Nemzeti Zenede tanára. E ház emeletén működött 1935-től a városi zeneiskola négy tanszakkal, irányítása alatt. Munkásságát 1957-től Amerikában folytatta, elismerést szerezve hazájának — áll azon az emléktáblán, melyet tegnap avattak Gyulán, a Megyeház utca 10-es számú épületen.

A szép polgárház — melyet most újítanak fel - az 1801-es nagy tűzvész után épült, 1821-ben. Itt működött 1935-től az első államilag és a város által támogatott magán zeneiskola, melynek alapítása Pfeiffer Ede Sándor nevéhez fűződik.

— Tipikus XX. századi magyar művészsors volt az övé — emlékezett rá Dancs László polgármester. Pfeiffer Ede Sándor gyulai zeneiskolája a kezdetektől Erkel Ferenc nevét viselte az akkori megyeszékhelyen. Az iskolaalapító 1940-ben vált meg Gyulától, ahová Hóman Bálint kultuszminiszter megbízásából Gyula, Hódmezővásárhely és Orosháza zeneiskoláinak megszervezésére érkezett. Dancs László avatóbeszédében elmondta, ahogyan a Gyulai Zenei Napok is magánkezdeményezésre jött létre, úgy az emléktábla-állítás, s a ház felújítása is magánerőből valósul meg. Az egykori polgári értékrend visszatér a városba.

Göncz Árpád volt köztársasági elnök, az első Gyulai Zenei Napok fővédnöke levélben köszöntötte a rendezvényt, az ünnepséget, hiszen zenei kultúra nem létezhet zeneiskola nélkül — írta.

Az emléktáblát Neszlényi-Pfeiffer Judith, a zenepedagógus-művész Los Angelesben élő zongoraművész lánya és Kepenyes Pál, az Erkel Ferenc Zeneiskola igazgatója leplezte le.

A Los Angelesben és Gyulán élő Czene Ferenc, a Pfeiffer Ede Sándor emlékének szentelt Gyulai Zenei Napok egyik kezdeményezője, virággal köszöntötte Szabó Ilonát, a zeneiskola első tanítványát.

Koszorúikat a táblánál az önkormányzaté mellett a gyulai és a hódmezővásárhelyi zeneiskolák képviselői is elhelyezték. A zenei napok a gyulai származású Áchim Erzsébet orgona-hangversenyével folytatódott a református templomban.

(Megjegyzés: A szerző írása elsőként a Békés Megyei Hírlap 2001. július 21-22-i számában jelent meg az akkori avatási eseményről, majd a később megalakult Vitalap.hu-n.)

--------------------------

Pfeiffer Ede Sándor 1935-től 1940-ig élt Gyulán, a családjával. Abban az épületben éltek, ahol a zeneiskola is működött – hallottuk Neszlényi Judithtól (vagy Neszlényi-Pfeiffer Judithtól). Fivére, Pfeiffer Ede János, aki a világ sok nyelvére lefordított A Kommunizmus gyermeke című könyvéről lett világszerte ismert, Gyulán született. Judith kisgyerekként, Gyulán, a közeli templomtorony órájáról tanulta meg az első számokat. A Pfeiffer család 1956 után, az Amerikai Egyesült Államokba menekült, mint sok más magyar.

A Gyulán zeneiskola-alapító Pfeiffer Ede Sándor (Körmend, 1909. február 23. – USA, Pasadena, 1976. március 26.) a Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult, majd Berlinben és a Halle-i Egyetemen. A Liszt Zeneakadémián tanult ismét 1933-ban és szerzett diplomát, mint a zeneművészetek tanára, karnagy és hegedűművész. Majd 1935-ben jött Hóman Bálint kultuszminiszter megbízása Gyula, Hódmezővásárhely és Orosháza zeneiskoláinak megszervezésére. Az első zeneiskolát Erkel Ferenc szülővárosában, Gyulán hozta létre, majd Hódmezővásárhelyen és Orosházán. Pfeiffer Ede Sándornak köszönhető, hogy ezekben a városokban megalakultak az első zenekarok és énekkarok. Pfeiffer Ede Sándort 1941-ben kinevezik a budapesti Bartók Konzervatórium, az egykori Nemzeti Zenede hegedű-tanszakának élére.

A viharos magyar történelmi korszak évei után, a család az USA-ba 1957. február 12-én érkezik. Pfeiffer Ede Sándor egyetlen, magával hozott kincse, az 1785-ban készült Juan Baptiste Guadaguini hegedűje, amellyel a zenei pályája folytatódik. Los Angelesben, hamar felismerik páratlan tudását, számtalan szimfonikus zenekar szólistája, majd koncertmestere. Zenei szervezetek tagja, vezetője, iskolák tanára. Amerikában, zenei pályája töretlen, felfelé ívelő, gazdag.

Ezért írták a gyulai emléktáblájára, hogy elismerést szerzett hazájának.

-------------------------------------------

                                                     M E G H Í V Ó

           2024. szeptember 30-án 15.00 órakor kerül sor hálánk és tiszteletünk jeléül

                       P f e i f f e r E d e S á n d o r hegedűművész, zenepedagógus,

a Viharsarok zeneiskoláinak megalapítója gyulai emléktáblájának koszorúzására egykori lakóhelyén, a Megyeház u. 10. szám alatti épület falán, jelenleg Gyula Panzió.

                             Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.

-----------------------------

Kép1: Gyulán, a Megyeház utca 10. számú épületben, az építtető neve után, a Ferentzy-házban működött 1935-től a városi zeneiskola, melyet Pfeiffer Ede Sándor szervezett meg. A polgárház valószínűleg az 1801-es tűzvész után épült. Kép forrása: szallas.hu

Kép2: Pfeiffer Ede Sándor emléktábláját 2000-ben készíttette a Gyulai Zenei Napok Alapítvány, 2001. július 20-án avatták, Gyulán, a Munkácsy Mihály utca 1. - Megyeház utca 10. számú épületen. Kép forrása: Wikimedia Commons

Kép3: Pfeiffer Ede Sándor jelmondata: Híven és bátran. Feleségével, Vanyiska Judittal híven és bátran kitartottak egymás mellett, a háború, a viszontagságok közepette is. Mindketten Kaliforniában nyugszanak. A kép 1945-ben készült, Békéscsabán. Kép forrása: Pfeiffer család archívuma, Neszlényi Judith

Kép4: Megemlékezés 2018. szeptember 15-én, Gyulán, Pfeiffer Ede Sándor emléktáblájánál. A képen visszaemlékezik Neszlényi Judith (vagy Neszlényi-Pfeiffer Judith), Pfeiffer Ede Sándor lánya. Kép: Szőke Margit – Vitalap.hu