Címlap
Július 24-én, szerdán, 8 órakor, Bay Zoltán születésnapján, megemlékezés lesz sírjánál, a gyulavári temetőben, a gyulai önkormányzat szervezésében.
------------------------------
Árpási Zoltán: Itt születtek, itt éltek, itt jártak – Bay Zoltán
Találmányát a washingtoni Természettudományi Múzeumban őrzik
A világhírű fizikus a gyulavári lelkészi parókián született, 1900-ban. Tízéves volt, amikor apja elhunyt. Az elemi iskola elvégzése után anyjával Debrecenbe költözött, ahol a református kollégium diákja lett. Érettségi után beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, ahol 1922-ben fizikai és mennyiségtani tanári diplomát szerzett. A következő évben gyakornok, majd tanársegéd lett. Bay Zoltán 1926-ban, ösztöndíjjal két évre Berlinbe ment, ahová később újabb meghívásokat kapott. Itt megismerte a kor nagy fizikusait, Max Planckot, Einsteint és másokat, s kapcsolatba került a „marslakókkal”, Wigner Jenővel, Neumann Jánossal, Polányi Mihállyal, Gábor Dénessel és Szilárd Leóval.
Bay Zoltánt 1930-ban, Klebelsberg Kunó hazahívta a szegedi egyetem elméleti fizika tanszékének az élére, ahol Európában egyedülálló kísérleti fizikai laboratóriumot hozott létre. Ugyancsak ekkor került Szegedre Szent-Györgyi Albert, akivel életre szóló barátságot kötött.
A Tungsram igazgatója 1935-ben, meghívta Bay Zoltánt a gyár tudományos kutatólaboratóriuma igazgatójának, ahol mások mellett a gyulai Bródy Imrével dolgozott együtt. Bay javaslatára a Műegyetemen, Atomfizikai Tanszéket hoztak létre, amelyet szintén ő vezetett.
A kutatólaboratóriumban végzett két kísérlete világhírnevet szerzett Bay Zoltánnak. Az egyik az elektronsokszorozó kifejlesztése (a műszer Magyarországot képviseli a washingtoni Smithsonian Természettudományi Múzeumban). A másik a holdradarvisszhang-kísérlet: 1946. február 6-án sikerült „megérinteniük” a Holdat.
Bay Zoltán 1948-ban, a Gazdasági Rendőrség gyanúsításai elől családjával az USA-ba emigrált, ahol a George Washington Egyetemen kapott állást. Bay 1965-től a fénysebesség mérésével foglalkozott, ennek eredményeként jutott el a méter időméréssel való meghatározásáig, amit a Nemzetközi Méterbizottság 1983-ban elfogadott.
Bay Zoltán 1992-ben hunyt el, végakarata szerint Gyulaváriban temették el.
-----------------------------------
Megjegyzés: A szerző, Árpási Zoltán írása a História napról lapra – 365 + 1 történet Gyuláról című könyvében jelent meg. Gyula, 2021. Magánkiadás.
Kép1: Emléktábla Bay Zoltán szülőházán, Gyulaváriban, az Illyés Gyula utca 7. szám alatt. Kép: ifj. Zátonyi Sándor. Kép forrása: Wikipédia
Kép2: Bay Zoltán portréja 1930 körül, a Szegedi Tudományegyetem könyvtárában. Kép forrása: Wikipédia
Kép3: Bay Zoltán előadást tart a Hold-radar-kísérletről, 1946-ban. Kép forrása:
Wikipédia
Kép4: Gyulaváriban, a templomkertben, 1993. április 10-én avatták Bay Zoltán emlékkövét, bronzportréjával. Kiss László alkotása. Kép forrása: Köztérkép
![]() | ![]() |
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.