2024. február 27., kedd,  Edina
 
 
 
 

Címlap

[Közéleti tények]
2024. február 09., péntek
Szeretni túl a síron is
Gyarmati Fanni örök hűsége Radnóti Miklós iránt – Híres férfiak méltó feleségei - 4. rész
Szerző: Zsidov Magdolna
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni kapcsolatát tizenéves koruktól az egymásra figyelés és az őszinteség jellemezte. Valami különös, mágikus vonzalom kötötte őket egymáshoz, majd egy másik erő rövid időre eltépte ezt a köteléket. Ezt a hol veled, hol nélküled viszonyt leginkább Radnóti hirtelen támadt vonzalmai befolyásolták és írták át kapcsolatukat. Fanninak el kellett viselnie, hogy szerelme, annak ellenére, hogy a férfi kötődött hozzá, más nők iránt kezdett érdeklődni, mint például reichenbergi tanulmánya során, egy német lány, Klementine Tschiedel iránt, akihez verseket is írt.

Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós. Kép forrása: Petőfi Irodalmi Múzeum

 

A futó szerelmek érzékenyen érintették Fannit, de szerelme Radnóti iránt nem roppant össze, bízott a férfiban, hitte, hogy számára ő az egyetlen hozzárendelt nő. Így 23 éves korában döntött, és 1935-ben hozzáment a költőhöz. Fanni érzelme Radnóti iránt, bár romantikusnak tűnhet, de egy nagyon is komoly, tudatos és mély érzésű nő szerelme, amely szívósan kitartó érzés volt. Kevesebb, mint tíz év jutott nekik. A második világháború, a zsidóüldözés, de Radnóti újbóli érzelmi kalandozása, beárnyékolta ezt a rövid időt is.

 

A fasizálódás réme mellett 1941 tavaszától Radnóti Miklós egyre többször kereste Beck Judit festőművész társaságát. A vele azonos korú, 32 éves nő Beck Ö. Fülöp szobrászművész lánya, Fanni legjobb barátnője volt. Beck Judit ekkor már Gombosi György művészettörténész felesége. A házaspár gyakran megfordul Radnótiéknál. Hamar kiderült, hogy Judit különleges, érzéki jelensége megbabonázta Radnótit.

 

Radnóti Miklós (Glatter Miklós, Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 4., vagy november 9.) a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, okleveles magyar–francia szakos középiskolai tanár, 1940 körül. Forrás és kép: Wikipédia

 Fanni eleinte nem vette komolyan férje figyelmét, hiszen ő maga is hatása alá került barátnője szertelen jókedvének, akit így jellemzett Naplójában:„Ő olyan drága, csicsergő, gyerekesen jókedvű és szerető.” Elég sok idő telt el, mire észrevette férje vonzalmát a nő iránt, pedig fel kellett volna figyelnie arra, hogy a férj, Gombosi György feltűnő jelét adta féltékenységének. Fanni igyekezett megértően és elfogadóan kezelni az ügyet. „Judit nagyon szereti Miklóst, minden apró jelből észreveszem. Mikor a villamosnál elbúcsúztunk, különösen szomorúan vált el.” - fogalmazta szintén a Naplójában 1941. április 7-én, miközben a náci hangulatot tükröző Budapesten a hatóságok a légi veszélyre figyelmeztető plakátokat ragasztották.

 

De milyen határtalan szerelemnek kellett lennie annak elviselésére, amikor Beck Judit egy Radnóti arcképet ajándékozott a költő születésnapjára, sokat sejtető idézettel: „Ma örülj, ha vágysz örülni, a holnap bizonytalan!” Fanni, mint a naplójegyzetében olvasni, úgy írja: „Minek célozgatni? Mondja meg nyíltan, ha szereti. Én igazán nem nézem rossz szemmel ezt a játékot, ha Miklósnak örömet okoz, örüljön.” Ki lehet jelenteni, ez az önzetlen szerelem legigazabb példája. De miért is kételkedett volna a kettőjüket összekötő kapocsban, hiszen kamaszkoruktól kitartó szerelemmel maradtak egymás mellett, és ez a kötelék erősebb volt minden hirtelen támadt kalandnál. A válás fel sem merült még lehetőségként sem. A költő Fannitól tette függővé, hogy véget vessen a románcnak. Fanni bár azt bizonygatta, hogy megérti és elnézi ezt a vonzalmat, valójában szenvedett, hiszen nem lehetett biztos abban, hogy melyik vers szól Juditnak, és melyik neki. Az irodalomtörténészek szerint, valószínűleg a Harmadik ecloga, a Zápor, és talán a Két karodban című költemények. Nem tudni pontosan, hogy miként halványult el, vagy ért véget a románc, de 1941 februárjában, az első munkatáborának idején, Radnóti levélben bizonygatta Fanninak: „Szeretlek! Téged szeretlek! Imádlak, és még szeretni sem hagyod magad. Hisz értelek én, tudom, hogy mit gondolsz, de hidd el! Szeretlek! Téged szeretlek! És Terajtad kívül minden csak játék!” Hazatérése után boldogságuk kiteljesedett, de ismét csak rövid időre, mert Radnótit újra behívták munkatáborba, amelyből neves közéleti személyiségek közbenjárására, 1943 áprilisában visszatért. Ekkor Judit már csak barátként tűnt fel a házaspár jelenlétében, akik inkább egymásra figyeltek, hiszen valahol sejtjeikben érezték, nem sok idő jut nekik. Radnóti 1944 májusában kezdte meg harmadik munkaszolgálatát, amelyből sohasem tért vissza. Az indulás előtti éjjel, szinte semmit nem aludtak, némán pakolásztak, és egymásra borulva csókolták el végzetük ízét.

 

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (Budapest, 1912. szeptember 8. – Budapest, 2014. február 15.) magyar nyelvtanár, oktató, férje, Radnóti Miklós hagyatékának rendezője, őrzője, közrebocsátója. Forrás: Wikipédia. Kép forrása: facebook.com

 1944 augusztusában Radnóti még maga sem tudta, hogy ez lesz az utolsó, képeslapon ezt írta feleségének: „… Nagyon hiányzol! Édes Egy” Fanni a levelet csak a háború után vehette át.

 

Fanni barátjuknak, a papköltő Sik Sándornak panaszolta fájdalmát, kétségbeesését, „Nem bírom ki az életet így, Mik nélkül. Olyan összetört vagyok, olyan szűkölő, nyöszörgő, agyontaposott állat belülről.”

 

A megpróbáltatások nem értek véget. A sors egy másik kegyetlen arcát mutatta meg az amúgy is sebzett nőnek. Mint oly sok sorstársa, Fanni is áldozatául esett az erőszakoskodó szovjet katonáknak, bármennyire is igyekezett elcsúfítani magát. 1945 februárjában végre munkába állhatott, régi barátjuk, Ortutay Gyula vette maga mellé titkárnőnek, hiszen Fanni kiváló gyors- és gépírónő volt.

 

Dolgozott és szenvedett az ő Mikje nélkül. 33. születésnapja után nem sokkal így írta naplójában. „Másfél éve élek már a csókja, a gyöngédsége, a sugárzó, melegítő, boldogító közelsége nélkül, és soha többé nem érezhetem. Talán-talán, ha meghalunk, még összefonódhatunk elválaszthatatlanul, igen?” Azért írta úgy, hogy ha meghalunk, mert soha nem tudta elfogadni, hogy Mik már nem tér haza.

 

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Napló című könyvének borítója. Kép forrása: facebook.com

 1946 augusztusában olvasta, hogy tömegsírt találtak a Győr melletti Abdán, s ha valakinek sejtése van, hogy munkaszolgálatos hozzátartozója lehet benne, várják az azonosításra. A tömegsírból előkerült Radnóti keresztlevele, néhány irata, fényképek, valamint a Bori notesz, amely a költő utolsó verseit tartalmazta. Fanni a hír hallatán belázasodott, látomások gyötörték, és attól félt, meg fog őrülni. Zaklatottságában mégis azonnal a helyszínre utazott, intézni kezdte az újratemetést. Miután megtekintette a holttestet, ez mégsem szolgálta a megnyugvását, sőt élete végéig kétségek gyötörték, hogy valóban Radnótit látta-e a deszkakoporsóban. Fanni az ő Mikje iránti szerelmét is örökre bezárta ebbe a deszkakoporsóba. Soha nem ment férjhez. Megszállottan belevetette magát a tanulásba, 1952-ben orosz szakos általános iskolai tanári oklevelet szerzett, három év múlva középiskolai diplomát. 1955 és ’59 között elvégezte az ELTE francia szakát is. 1962-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán vezette a későbbi nyelvi lektorátust, ahol egészen 1992-ig dolgozott. Hosszú élete során mindössze két interjút adott, látogatókat nem szívesen fogadott. Kerülte a szereplést, nem ment el a Radnótival kapcsolatos rendezvényekre sem. Élete végéig, a nyilvánosságot kizárva, csak az emlékeiben oldódott napról napra a Radnótival közös Pozsonyi úti lakásában, amelynek névtábláján mindvégig Radnóti Miklós neve állt. 2014-ben, 101 éves korában hunyt el, úgy, hogy mindvégig az özvegyi fátyol takarta lelke fájdalmát.

 

 

Kép1: Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós. Kép forrása: Petőfi Irodalmi Múzeum

 

Kép2: Radnóti Miklós (Glatter Miklós, Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 4., vagy november 9.) a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, okleveles magyar–francia szakos középiskolai tanár, 1940 körül. Forrás és kép: Wikipédia

 

Kép3: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (Budapest, 1912. szeptember 8. – Budapest, 2014. február 15.) magyar nyelvtanár, oktató, férje, Radnóti Miklós hagyatékának rendezője, őrzője, közrebocsátója. Forrás: Wikipédia. Kép forrása: facebook.com

 

Kép4: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Napló című könyvének borítója. Kép forrása: facebook.com



<
++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.