Címlap

A kiállítás festményeinek zöme a portréfestészet műfajához tartozik, olyan alkotásokkal, mint gróf Károlyi Gyula képmása vagy gróf Károlyi Gyuláné Pálffy Geraldine és fiának, Józsefnek a kettős portréja. Benczúr történelmi kompozícióinak néhány példája is megtekinthető a tárlaton. A Nyulas Madonna és a Patrona Hungariae című munkái lenyűgözően mutatják be a mester tudását és alkotói stílusát.

A tárlat egy része a festő grafikai munkáit állítja ki, köztük olyan korai alkotásokat mutat be, amelyeket Benczúr Gyula még gyermekkorában készített. A Csatakép című képen már szembetűnő a festő kivételes kompozíciós készsége.

A tárlat Benczúr Gyula személyes tárgyainak egy részét is felvonultatja. Kisebb szalon hangulatát keltik a festő egykori személyes bútorai. A festő intarziás berakású, fiókokkal ellátott rajzszékén több száz vázlat, tanulmány készülhetett egykor. A látogatók és a mester kapcsolatát elmélyítő tárgyak között láthatjuk Benczúr festőbotját és palettáját is.

A Kohán Képtár időszaki kiállítóterében 14 olajfestménnyel, 17 grafikával és 16 személyes tárggyal találkozhatnak az érdeklődők. A tárlat biztosítási értéke több, mint 79 millió  forint, melyből a festmények értéke meghaladja a 71 millió forintot.

A kiállítást Madár Ximena művészettörténész nyitja meg november 23-án, 17 órakor. A tárlat 2024. március 3-ig tekinthető meg, hétfő kivételével naponta 10-16 óra között. (Forrás: Erkel Ferenc Nonprofit Kft.)

Benczúr Gyula, a festőművész

Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány - ma Benczúrfalva -, 1920. július 16.) magyar festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja, pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek, a romantikus életképek, a történelmi tárgyú képek jellemzik.

 Első sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el, 1886-ban. II. Lajos bajor király megbízásából, számos történelmi tárgyú képet festett. 

Hazatérése után, aktokat, portrékat és mitológiai témájú képeket festett. Utolsó alkotói korszakát a monumentális történelmi kompozíciók jellemzik. A millenniumra, 1896-ban, festett Budavár visszavétele című műve a műfaj egyik legjelentősebb alkotása. A párizsi világkiállításon, 1900-ban, első díjat nyert a Nagyváradon festett, Schlauh Lőrincz nagyváradi bíborost ábrázoló portréjával. A kép máig látható Nagyváradon, a püspöki palotában. Az 1907-ben befejezett, Ezredéves hódolat című képe egész Európában feltűnést keltett.

Élete utolsó éveiben, a budai várba tervezett, nyolc képből álló történelmi tárgyú képsorozaton dolgozott, melyből kettőt tudott elkészíteni (Mátyás fogadja a pápa követeit, A diadalmas Mátyás). Pályafutása során, műveivel aranyérmet nyert Párizsban (1878, 1900), Berlinben, (1886, 1910), Bécsben, (1877, 1888) és Münchenben,  (1888). (Forrás: Wikipédia)

Kép1: Gyulán, a Kohán Képtárban, november 23-án, 17 órakor nyílik Benczúr Gyula műveiből kiállítás. Kép forrása: Gyulakult

Kép2: A gyulai kiállítás meghívó-plakátja. Kép forrása: Erkel Ferenc Nonprofit Kft.

Kép3: Benczúr Gyula: Önarckép, 1917. Kép forrása: Wikipédia

Kép4-5: A gyulai kiállítás részletes meghívója. Kép forrása: Erkel Ferenc Nonprofit Kft.