S a többi...

A Fiumei úti sírkert Magyarország egyik legjelentősebb szabadtéri emlékhelye, amely őrzi a nemzeti emlékezet nagy alakjainak nyomát és kínál felfedezhető kulturális élményeket. A szombati program részeként, négy, tematikus vezetett séta várja az érdeklődőket, amelyek a Fiumei úti sírkert történeti, kulturális és művészeti sokszínűségét mutatják be.  A résztvevők megismerhetik a magyar tudományos és műszaki élet meghatározó alakjait, a sírkert monumentális mauzóleumainak történetét, a magyar képzőművészet kiemelkedő alkotóinak emlékét, az irodalom és a gasztronómia különleges kapcsolódási pontjait.

A 17 órakor kezdődő Feltalálók és mérnökök című séta a 19-20. század kiemelkedő magyar mérnökeinek és feltalálóinak állít emléket, akik meghatározó szerepet játszottak a magyar ipar, Budapest és az ország fejlődésében. A résztvevők megismerhetik azoknak az alkotóknak az életútját és örökségét, akiknek munkája ma is meghatározza mindennapjainkat.

A józsefvárosi sírkert történetét bemutató, A mauzóleumok és a Fiumei úti sírkert című program 17.30 órától várja a látogatókat. A résztvevők a temető múltját, történelmi személyiségek életútját megismerve betekinthetnek a 19-20. századi magyar történelem meghatározó fejezeteibe, miközben felkeresik a Batthyány-, Deák- és Kossuth-mauzóleumot, és az 1956-os parcellát.

A látogatók 18 órától, A magyar festészet nagyjai című program során, többek között, Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának történetével, a magyar festészet különleges művészettörténeti összefüggéseivel, és azokkal az alkotókkal ismerkedhetnek meg, akik maradandó nyomot hagytak a magyar kulturális örökségben.

Az est egyik legkülönlegesebb programja az irodalom és a gasztronómia találkozását mutatja be, Krúdy, Mikszáth, Kosztolányi és József Attila művein keresztül, a résztvevők a 18.30 órakor kezdődő eseményen megtudhatják miként vált az étel, az étkezés és a vendéglátás az emberi kapcsolatok, társadalmi viszonyok és érzelmek irodalmi lenyomatává.

A programsorozat zárásaként 21 órától a négy éve alakult Henri Gonzo és a Papírsárkányok nevű együttes koncertje várja a látogatókat a Deák-mauzóleum előtti téren. A Múzeumok éjszakája programjain a részvétel regisztrációhoz kötött. További információ a www.muzej.hu weboldalon. (Forrás: MTI)

--------------------

Felújították Erkel Ferenc síremlékét a Fiumei úti sírkertben, 2021-ben

A zeneszerző (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) most megújult síremlékét 1904-ben állíttatta a Budapesti Filharmóniai Társaság. A Kallós Ede által alkotott domborművön Erkel főműve, a Himnusz taktusai olvashatók. Megújult Erkel Ferenc síremléke a Fiumei úti sírkertben, ahol a zene világnapjának előestéjén, a síremléket egykor állíttató Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara közreműködésével tartottak megemlékezést – írja az MTI 2021. október elsején.

Rónaszékiné Keresztes Monika, a magyar zenei nevelésért felelős miniszteri biztos a megemlékezésen kiemelte Erkel Ferenc szerepét a magyar nemzeti opera megteremtésében. Erkel Ferenc operái „a szinte végigkomponált magyar történelem”. Szilárd keresztény hitét kilencedik operája, az István király jelzi, halhatatlan életművének koronája nemzeti imádságunk, a Himnusz.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója elmondta, a Hunyadi László és Kölcsey Himnuszának megzenésítése a nemzet zeneszerzőjévé tette Erkel Ferencet. Operájának óriási hatása volt a magyarság önképére, 1848. március 15-én, este, a Nemzeti Színházban, a Meghalt a cselszövő című kórusa csendült fel. - Erkel Petőfihez hasonlóan, a maga eszközeivel, zeneszerzőként a magyar szabadságharc, a nemzeti identitás és függetlenség egyik legjelentősebb képviselője – mondta Móczár Gábor.

A most felújított, 2001 óta védett síremléket 1904-ben állíttatta a Budapesti Filharmóniai Társaság. A bronz dombormű alkotója Kallós Ede (1866-1950) szobrászművész. Az domborművön Erkel Ferenc főműve, a Himnusz taktusai olvashatók.

Erkel Ferenc (1810-1893) pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte. 1840-ben írta első operáját, a Bátori Máriát. 1844-ben megnyerte a Himnusz megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után, a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, amelyet számtalan esetben vezényelt is. Bánk bán című operáját, amely pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Közreműködött az 1875-ben megnyílt Zeneakadémia megalakításánál, amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Ő lett az 1884-ben megnyílt budapesti Operaház első főzeneigazgatója. (Forrás: MTI)

Kép1: A Kossuth-mauzóleum a Fiumei úti sírkertben, este. Kép: https://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/szoborpark/kossuth-mauzoleum

Kép2: Erkel Ferencnek 2021-ben, a zene világnapjára megújult síremléke Budapesten, a Fiumei úti sírkertben. Kép: Nemzeti Örökség Intézete