Környezetvédelem

A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés szerint, a vizsgált intézményeknél fellelhető információk alapján, előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek. Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak, főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett. Nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna - áll a jelentésben. Az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetők legyenek.

A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül, a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat. Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint, a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint, a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végezni a régi bányák területén, de nem végezték el. Az 2012 és 2016 közötti, vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.

Az ellenőrző testület megállapításai szerint, a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat és bár 2024-ben, már szükségesnek ítélte, megvalósításuk a következő évre maradt. Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülni az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek.

A cég a 2024 áprilisi vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett. A munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én, a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán, május 7-én, kérték a vészhelyzet kihirdetését.

A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton felelősségre vonását javasolja, és a többi között, a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente, százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ. (Forrás: MTI)

Megjegyzés: A parajdi sóbánya az erdélyi Parajd közelében található. A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka. Több száz év kibányászható sóját rejti magában, ezzel Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb kincsesládája. Idén, 2025. május végén, a bánya felett folyó Korond-patak áradása – a szokásos vízmennyiség százszorosa – átszakította a természetes és mesterséges medret. Több víznyelőn át ömlött a bányába, és elárasztotta. A betört víz ellehetetlenítette a bányászatot, tönkretette a turisztikai és egészségügyi rekreációs szolgáltatásokat. Június 1-jén, több régi tárna beomlott, az érintett körzetben, akkor, a lakosságot kitelepítették. (Forrás: Wikipédia)

Kép1: Ilyen volt 2005-ben, a parajdi sóbánya, amelyet évente, százezrek kerestek fel. Kép: Christo. Kép forrása: Wikipédia

Kép2: Vízbetörés a parajdi sóbányába. A Székelyhon képeit a Kronika.ro közölte 2025. május 31-én