Környezetvédelem

Az élővilág pusztulása a folyó Szováta és Erdőszentgyörgy közötti szakaszán jelentős. A sószennyezés a térség két, a folyó által átszelt Natura 2000-es természetvédelmi területében is kárt tett. Az igazgató szerint, az eljárástól az okozott kár mértékének és a környezet rehabilitációjához szükséges intézkedések költségeinek a megállapítását remélik.

A környezetvédelmi igazgatóság június 12. óta folyamatosan figyeli a Kis-Küküllő Szováta és Erdőszentgyörgy, Gyulakuta és Dicsőszentmárton közötti szakaszát a parajdi munkálatok miatti, esetleges újabb sószennyezés okán. Az igazgató szerint, a sószennyezés nyomán, a folyó hódpopulációjából hat egyed pusztult el, és jelentős a halpusztulás. A patakokból ugyanakkor kisebb halak érkeznek a Kis-Küküllőbe, ami az áttelepítési akcióiknak is köszönhető.

Az elárasztott parajdi sóbányánál zajló, sürgősségi munkálatok miatt, június közepén, magas sótartalmú víz került a Korond-patakba és a Kis-Küküllőbe, ami az ökológiai katasztrófát, a halállomány és az élővilág pusztulását eredményezte.

A folyó sószennyezettsége miatt 21, magyarok által is lakott Maros megyei település küzd vízellátási gondokkal, miután a térségben ihatatlanná vált a vezetékes víz, és a víztisztító állomások csak kisebb-nagyobb megszakadásokkal működnek. A veszélyhelyzet több mint 40 ezer lakost érint.

A Maros megyei prefektúra pénteki közleménye szerint, a megyei vészhelyzeti bizottság úgy döntött, hétfőtől feloldja a tanintézetek nyitvatartására vonatkozó tiltást az érintett településeken. Közölték a Kis-Küküllő sótartalma a literenként megengedett 150 milligramm alatt van, így a vezetékes víz biztosított, de továbbra sem alkalmas emberi fogyasztásra. Ivóvizet 84 helyen osztanak a lakosságnak.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt, teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ. (Forrás: MTI)

Kép1: A normálisnak a százszorosára nőtt vízhozammal tört be a parajdi sóbányába a Korond-patak, ami a nagy esőzések következtében utat tört magának a mélybe – írta Székelyhon.ro május végén. Kép: Haáz Vince. Kép forrása: Székelyhon.ro

Kép2: A képen, a Korond-patak torkolatának megváltozott színe figyelhető meg, a jobb oldalon. A színeltérés elsősorban a feloldott kősó után visszamaradó finom lebegőanyag következménye, amely jelentős mértékben befolyásolja a víz átlátszóságát és minőségét.  Kép forrása: Székelyhon.ro

Kép3: Miután elkezdték elterelni a Korond-patakot, jelentősen megnőtt a sókoncentráció a Kis-Küküllőben. Kép: László Ildikó.  Kép forrása: Krónikaonline.ro