Környezetvédelem

A mediterrán térség kivételével, egész Európa jelentős részén megfigyelhető volt a tavaszi hónapokban, az átlagosnál alacsonyabb vízhozam. Itthon, a tavaszi aszály legalacsonyabb vízállásértékei a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén idén, március elején alakultak ki. Fő oka az volt, hogy extrém kevés szilárd és folyékony csapadék hullott a folyók vízgyűjtő-területén. Magyarország nagy folyóinak felső vízgyűjtőin, az elmúlt téli időszakban, jellemzően száraz, csapadékban szegény időjárás uralkodott. A Duna meghatározó, nagymarosi vízgyűjtő területére, az átlagos téli csapadék 60 százaléka, a Tisza szegedi vízgyűjtőjére csak 52 százaléka hullott le. Az elmúlt téli csapadékösszeg mindkét vízgyűjtőn, az utóbbi évek legkisebb értéke volt.

A tél utolsó hónapja és a március első tíz napja kiemelkedően száraz volt, hiszen a Duna Nagymaros feletti vízgyűjtő területén, átlagban 17,7 milliméter, a Tisza Szeged feletti vízgyűjtőjén csupán 15 milliméter csapadék hullott február 1. és március 10. között. Ez mindkét vízgyűjtő esetében a sokéves közepes értéknek mindössze 28 százaléka. Az idei téli szezonban, a Duna és a Tisza részvízgyűjtőire is nagyon kevés hó esett.

A teljes téli időszakban, a sokéves minimum körül, de legtöbbször az alatt volt a felhalmozódott hó mennyisége. A tavasz kezdetére az utóbbi 20 év legalacsonyabb hóvíz-készletértékét jegyezhették fel. Idén, márciusra, a Duna és a Tisza felső vízgyűjtőire hullott rekord-alacsony csapadékmennyiség hatására, a két nagy folyó vízszintje jelentősen lecsökkent. A vízmércéken, a vizsgált 30 év legkisebb márciusi minimális vízállásait mérték.

A márciusi kisvíz idején, a vízállás a Dunán Budapestnél március 12-én 87 centiméterig, 6 százalékos mederteltségig csökkent, míg a Tiszán, például a szolnoki vízmércén, március 13-án 3 százalékos mederteltség mellett mínusz 257 centiméteres vízállást mértek. (Forrás: MTI)

Kép: Duna-kép 2025. márciusában. Kép: Mátis Rudolf /ma7.sk