Környezetvédelem

Az eurázsiai vadló ázsiai alfaja a 19. század végéig élt Belső-Ázsiában, de az emberi hatások, a háziállatok konkurenciája, a természetes élőhely megváltozása és a vadászat miatt teljesen eltűnt. A most visszatelepített példányok csoportja 1997 óta háborítatlanul él a hortobágyi Pentezug 3 ezer hektáros területén, ahol a számukat napjainkig megtízszerezték. A vadló azért is szükséges, mert olyan egészséges ökoszisztémát, élőhelyet, környezetet hoz létre, amely más fajok túlélését, fennmaradását is elősegíti. Az állatok, amelyeket az állatkerti fajkoordinátor kiválasztott, magas genetikai értékkel rendelkező fiatal kancák, melyek a kazahsztáni állománynak először a létrejöttét, utána a hosszú távú fennmaradását hivatottak biztosítani.

Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója elmondta, hogy a visszatelepítési folyamat részeként befogott lovak karanténba kerülnek, és különféle szűrővizsgálatokat végeznek rajtuk.  Ezután, a Cseh Légierő egyik szállítógépével viszik az állatokat Kazahsztánba, ahol 8-12 órás földi transzporttal érkeznek meg majd leendő élőhelyükre.

A Przewalski-vadló az egyetlen fennmaradt ősi, háziasítatlan vadló faj, ami nevét felfedezőjéről, az orosz Ázsia-kutató Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkijról kapta. Magyarul nevezik ázsiai vadlónak is. Utolsó, vadon élő állományai Mongóliában éltek, de végül onnan is eltűntek, az 1960-as években. A fajt az állatkerti állományok tervszerű szaporítása mentette meg a kipusztulástól. A vadonba, egykori élőhelyeikre visszatelepítésük az 1990-es években kezdődött meg. (Forrás: MTI)

Kép1: Ázsiai vadlovak, vagy Przewalski-vadlovak a házi lovak legközelebbi vadon élő rokonai. Kép: Wikipédia

Kép2: Május 21-én, sajtótájékoztatón, filmet vetítettek a vadlovakról és bejelentették, a Hortobágyról telepítenek vissza példányokat Kazahsztánba, az Altin Dala rezervátumba, júniusban. Kép: MTI / Kovács Attila