Környezetvédelem

A hazai természetvédelem egyik legsikeresebb területe a madárfajok megőrzése a tárca szerint. A túzokállomány már meghaladja - európai szinten is egyedülálló eredményként - a 2 ezer 700 példányt, a kerecsensólyom fészkelő-párjai húsz év alatt, 28-ról közel 200-ra nőttek, a parlagi sas is szép számban tért vissza. A  kék vércse hazai állománya azért is különösen jelentős, mert az európai populáció 40 százaléka nálunk költ.

A nagy kócsag, amely egykor a kipusztulás szélén állt, ma már a magyar természetvédelem szimbóluma lett. A madárvédelemben a lakosság is egyre nagyobb szerepet vállal, műfészkeket helyeznek ki, fészkeket védenek, sárgyűjtő helyeket alakítanak ki. A digitális adatgyűjtés is fejlődik, a Madáratlasz Program és a Turdus applikáció révén, bárki hozzájárulhat a madárállományok pontosabb megismeréséhez.

Az év madara, a fokozottan védett böjti réce a vizes élőhelyek jelentőségére hívja fel a figyelmet. Ez a hajdan vadászható, ma már fokozottan védett faj különleges figyelmet kap, országos felmérési protokoll és új oktatóanyagok segítik a szakemberek és az érdeklődők munkáját.

Ahhoz, hogy a madárfajok hosszú távon is fennmaradjanak, elengedhetetlen a megfelelő élőhelyek biztosítása - ennek egyik legfontosabb eleme az erdők védelme és gyarapítása. Az erdők az ország zöldvagyonának legjelentősebb elemei. A klímavédelem, a szénmegkötés vagy a biodiverzitás növelése kiemelt közcél, amely megvalósításában az állami erdők szerepvállalása különösen jelentős. Magyarország erdőterülete az elmúlt 100 évben megduplázódott, a rendszerváltozás óta 220 ezer hektár új erdőt telepítettek. Jelenleg, hazánk erdei fa- és cserjefajokkal borított területének aránya 25,4 százalék, ez 2,3 millió hektárt jelent.

A klímasemlegesség elérése érdekében cél, hogy 2030-ra ez az arány 27 százalékra emelkedjen. A kormányzat ezért is támogat számos, az erdőtelepítéshez, fásításhoz kapcsolódó programot. Ilyen például az Országfásítási Program, melynek keretében öt év alatt, mintegy 184 millió fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő-gazdálkodók. Ebből több, mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került földbe.

A 21 állami erdészeti társaság területén folyó erdőtelepítési mintaprogramban, 2020-2024 között, 1 ezer 40 hektár új erdőt telepítettek, mintegy 7 millió fa elültetésével. Az Újszülöttek erdeje alprogram őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több, mint egymillió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. A kezdeményezésben, minden születendő gyermek után legalább 10 fát ültetnek el. A program alatt elültetett csemeték száma 4,3 millió darab, ezzel napjainkig 624 hektár új erdő jött létre.

A madárvilágnak is kiemelten értékesek a 100 évnél idősebb fákból álló tölgyesek és bükkösök, amelyek számos odút, fészkelő- és táplálkozó-helyet nyújtanak. Ezen erdők területe 2005 óta csaknem a duplájára nőtt, jelenleg 160 ezer hektár. A nem-vágásos gazdálkodással kezelt erdők, azaz az ökológiailag szintén értékes örökerdők területe 2010 óta megduplázódott, eléri a 200 ezer hektárt, ez a hazai erdőterületek 10 százaléka.

Az elmúlt több, mint 5 évben, a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették, 5 ezer 829 hektáron. Ezt követi Hajdú-Bihar vármegye, ahol 2 ezer 614 és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol 2 ezer 396 hektárnyit telepítettek. A Településfásítási Program, az Országfásítás részeként, a rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterület-fásítási kezdeményezés. Az eddigi négy ütemében, összesen 56 ezer sorfát ültettek el mintegy 1500 településen. A program jelenlegi, 5. ütemében az összes, több, mint 1 ezer 700 érdeklődő település fához juthat. Jövőre, 2026 tavaszára, már több mint 76 ezer sorfával zöldülhetnek országszerte a vidéki települések. A cél 100 ezer fa elültetése 2026 végére. A madarak és fák napja minden évben emlékeztet arra, hogy közös felelősségünk a természet védelme. (Forrás: MTI)

Kép1: A nagy kócsag, amely egykor a kipusztulás szélén állt, ma már a magyar természetvédelem szimbóluma lett. A nagy kócsag jellegzetes röpte. Kép: Lukasz Lukasik. Kép forrása: Wikipédia

Kép2: A nagy kócsag a hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Régies neve nemes kócsag. A magyar természetvédelem címermadara. Forrás és kép: Wikipédia

Kép3: A madárvilágnak is kiemelten értékesek a 100 évnél idősebb fákból álló tölgyesek és bükkösök, amelyek számos odút, fészkelő- és táplálkozó-helyet nyújtanak. Kép: Wikipédia

Kép4: Az ENSZ közgyűlése 2025. április 18-i határozatával,  a 2027-2036 közötti időszakra, meghirdette az erdőtelepítés évtizedét. Forrás és kép: Országos Erdészeti Egyesület

Kép5: A madárvédelemben a lakosság is egyre nagyobb szerepet vállal, műfészkeket helyeznek ki, fészkeket védenek, sárgyűjtő helyeket alakítanak ki. Kép: Pixabay