Közéleti tények

A képek és az interjúk személyes emlékeken keresztül mutatják be a forradalom napjait. A személyes hangvétel az újabb nemzedékek tagjainak is segíthet abban, hogy feltehessék a történelmi időszakhoz kapcsolódó saját kérdéseiket - mondta Bokodi-Oláh Gergely, az könyvtár kutatási és különgyűjteményi főosztályvezetője a tárlat megnyitóján. A forradalom és a következő évtizedek tapasztalata családi történetekben, kimondott és elhallgatott mondatokban is tovább élt. A tárlaton látható amatőr felvételek és az interjúrészletek egymást kiegészítve viszik közel a látogatókhoz az eseményeket. - Voltak, akik személyes kockázatot vállalva rejtették el a felvételeket, mások kamera előtt idézték fel, amit átéltek, és ezzel lehetővé tették, hogy emlékeik a következő nemzedékeknek is hozzáférhetők legyenek - fogalmazott.

-Javaslom, hogy nézzük a kiállítást úgy, hogy az amatőr fotósok ismeretlen krónikások. Mint a krónikák hőskorából, amelynek számos darabja itt őrződik, ebben a gyűjteményben - fogalmazott megnyitó beszédében Rainer M. János történész.

Az OSZK gyűjteményéből válogatott képek és interjúrészletek a forradalom mindenkire érvényes közös jelentését igyekeznek bemutatni. A képeket olyan fogalmak köré csoportosították a rendezők, mint a sajtószabadság, a szolidaritás, a jelképrombolás és alkotás, a gyász, vagy a kizökkent világ. A forradalom kollektív emlékezetében nagy szerepet töltött be a szóbeli hagyomány, különösen, amikor a forradalom témáját tabusította a Kádár-rendszer. A forradalom tanúival, résztvevőivel és alakítóival készített életútinterjúk - amelyekben megszólal mások mellett Bacsó Péter filmrendező, Bereményi Géza író, Bibó István politikus, Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Kosáry Domokos történész, Vásáry Tamás zeneszerző, vagy Zwack Péter üzletember - megőrizték a forradalom szóbeli emlékezetét is.

Rainer M. János elmondta, a kiállítás során arra érdemes figyelni, hogy a képeket és azok jelentéseit Magyarországon több, mint 30 éven át ,,a politika szigorított börtönében tartották" . A történész megjegyezte: 1989-ben ugyan ,,szabadlábra kerültek”, de szerinte az állam később is megpróbált beleszólni az értelmezésükbe, miszerint ,,van az egy igaz történet, és vannak a melléktörténetek, amelyek hát nem sokat érnek". (Forrás: MTI)

Kép1-4: Képek az  '56 jelentései: amatőr fényképek, visszaemlékezések című tárlatról. Képek: MTI / Szigetváry Zsolt