Közéleti tények

Az egészségügybe betett összegeket jól kell felhasználni, hiszen a kormány ígérte évi plusz 500 milliárd forintos forrás dupláját is el lehet költeni az ágazatban. A rendszert nemcsak fenn kell tartani, de ,,rendszerváltó fejlesztéseket" kell létrehozni a humánerőforrás-fejlesztésben, az egészségbiztosítási pénztár értékalapú kifizetéseiben. A várólista-csökkentő programban odafigyelnek, hogy gyorsabbak legyenek a műtétek, gyorsabb legyen a rehabilitáció és a lehető legmodernebb eszközökkel operáljanak. A jó minőségi mutatók után kapnának plusz finanszírozást az intézmények. A tervezett változtatások előkészítése hosszabb folyamat, mint amit a féléves kormányzás alatt el lehet végezni, azonban azt mondta, ,,karácsonyra, januárra szeretnék a változtatás alapjait letenni". A hat hónapban, az elmúlt rendszer ,,szemétdombját" próbálták eltakarítani – mondta a miniszter.

Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója kijelentette, Magyarországnak nincs egészségügyi rendszere, nincs az intézmények között kooperáció, ,,izoláltan, szigetszerűen működő intézmények túléléséről beszélhetünk". Nem kérdés, hogy át kell alakítani a torz intézményrendszert, az ösztönzők rosszul vannak beállítva, nem találunk a kórház-finanszírozásban olyan elemet, ami valós teljesítményre ösztönözne. Példaként elmondta, örömteli, hogy a hálapénz, mint rossz ösztönző megszűnt, de helyébe nem léptek ,,jó" ösztönzők.

Kaló Zoltán, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a konferencia délelőtti szekciójában vázolva az elmúlt időszakot elmondta, Magyarország leszakadt az egészségügyi közkiadásokban a visegrádi országoktól, a korábban erős OEP-et folyamatosan gyengítették, a technológiaértékelő főosztály fejlesztése elmaradt, az egészség-gazdaságtan hazai képzőhelyei elsorvadtak. Úgy vélte, a plusz forrás önmagában nem nyújt jobb ellátást, át kell alakítani a forráselosztás rendszerét, értékalapúvá és betegközpontúvá kell tenni a rendszert. Jó hírnek nevezte, hogy ezt forrásbővülés és nem forráscsökkentés idején kell megtenni - utalt az egészségügyi ágazatnak ígért évi 500 milliárd forint plusz forrásra. Véleménye szerint, meg kell erősíteni mind a közfinanszírozott, mind a háttérintézményeket, mert például sok helyen - így a NEAK-ban is - elavult az informatikai rendszer, ami már a működésbiztonságot veszélyezteti.

A főigazgató tervei szerint, a NEAK egyszerű kifizetőhelyből értékalapú szolgáltatásvásárlóvá alakul. A jövőben figyelik az egészségügyi technológiák eredményességét, és az elképzelések szerint, a finanszírozásban, a jövőben figyelembe veszik a betegelégedettséget is. Azok az intézmények, ahol kedvezőbbek a betegtapasztalatok, magasabb finanszírozási szorzót kaphatnak - mondta. A technológiaértékelés terén nagyobb transzparenciát ígért, ezeket az információkat nem lehet elhallgatni a beteg, az orvos és a kutató elől. Mindenképpen növelni kell a beteg informáltságát is - tette hozzá, mert nem fordulhat elő, hogy a beteg a saját ügyében nem kap időben és kielégítő tájékoztatást. A tervezett átalakításokat úgy kell végrehajtani, hogy a napi működés nem állhat le. A változások jelentős többletmunkát igényelnek, a társadalmi elvárások nagyok, ezekkel szembe kell nézni.

A társadalomnak el kell fogadni, hogy Magyarország jelenleg nem képes minden egészségügyi kezelést finanszírozni, amely a német vagy az osztrák ellátásban elérhető. Ha a magyar gazdaság eléri az osztrák vagy a német gazdaság szintjét, akkor ez erős érv lesz, de addig szembe kell nézni azzal, hogy Magyarországon kevesebb pénz jut erre. (Forrás: MTI)

Kép: Milyen lesz a jövő kórháza? A kép illusztráció. Kép: DepositPhotos