Közéleti tények

A gyerekek nemcsak nézőként vehetnek részt, kipróbálhatják az íjászatot, beállhatnak a kis kopjások menetgyakorlatára, a kézműves udvarban különféle mesterségekkel dolgozhatnak és a sátrakban gyerekfoglalkoztatót rendeznek be. Lesz még történelmi hadijáték több, mint ezer kézzel festett figurával, és korabeli orvoslást bemutató borbélysebész sátor is.

A zónákra osztott területen, csatatér ad helyet a lovas- és gyalogos küzdelmeknek, a felvonulásoknak és a nagy csatabemutatónak. A rendezvénysátorban, koncertek és ismeretterjesztő előadások követik egymást. A családokat elsősorban a Történelmi kalandmező egész napos foglalkozásai, próbapályái és játékai várják. A keresztény és oszmán korhű táborok vezetett formában látogathatók.

A rendezvény két tematikus nap köré épül. Szombaton, 17 órától a hétvége leglátványosabb programja várható, a mohácsi csata újrajátszása, amelyben 100 lovas és 300 gyalogos vesz részt. A vasárnap is számos programot kínál, többek között vívóversenyeket, koncerteket és solymászbemutatót, emellett a látogatóknak lehetőségük lesz a csatát kutató szakemberekkel is beszélgetni. A helyszínen meleg ételek, kávé és hűtött italok is lesznek, és történelmi vásár várja a látogatókat.

A rendezvény egyik alapvető üzenete, hogy Mohács nemcsak legenda, hanem feltárható valóság. Az elmúlt évtizedben, a Janus Pannonius Múzeum vezetésével, a Mohács 500 kutatóprogram régészeti, antropológiai, fegyvertörténeti és természettudományos módszerekkel kutatta a csata helyszínét és a tömegsírok leleteit. Az írott források önmagukban nem adnak elegendő támpontot ahhoz, hogy pontosan rekonstruálható legyen, mi történt a csatatéren és a hadvezetésben. Az elmúlt tíz év terepi munkája, a fegyverleletek és a tömegsírok feltárása olyan anyagot hozott felszínre, amelyre a nagyközönségnek szóló mostani esemény épül. A hétvége ezt a kutatói anyagot fordítja le átélhető, élményszerű, tényeken alapuló programmá.

A magyar népnek tragikusan záruló 1526. augusztus 29-es, a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom seregei között lezajlott csata ötszázadik évfordulójának ceremoniális programjait korábban a www.mohacs500.hu honlapon tették közzé. A hivatalos megemlékezések délelőtt 10 órakor kezdődnek Mohács főterén, a Széchenyi téren a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével, ahol Magyar Péter, Magyarország miniszterelnöke mond megemlékező beszédet. Ezután, 11 órától ünnepi szentmisét tartanak a téren álló Fogadalmi templomban, ahol csontereklyéket is elhelyeznek, majd – várhatóan fél egytől – a csata során elhunyt II. Lajos szobrát koszorúzzák meg. A Széchenyi téri eseményeket az M5 csatorna élőben közvetíti. Délután, a sátorhelyi nemzeti emlékhelyen zártkörű eseményt rendeznek, ahova a tervek szerint, délután fél háromkor gyászmenet érkezik, majd az állami és katonai tiszteletadás után, megáldják az ott álló kápolnát. A csata hőseinek maradványait elhelyezik és megkoszorúzzák az altemplomban.

A Széchenyi téri eseményeket az M5 csatorna élőben közvetíti, a mohácsi Deák téri LED-falon is követhetők, ahol a sátorhelyi történéseket is megtekinthetik az érdeklődők. Utóbbi szintén látható online élő közvetítésben, a Mohács Városi TV felületein.

Az augusztus 29-i hivatalos megemlékezésekről a www.mohacs500.hu, a csatatéri családi programokról a www.mohacs1526.com oldalon olvashatók további részletek. A hét hátralevő részének teljes programkínálatért érdemes figyelni a Mohácsi Hírek és a Mohács 500 című Facebook-oldalakat is – közölték az események szervezői. (Forrás: MTI)

Kép1: Székely Bertalan (1835 – 1910): A mohácsi csata (1866). Magyar Nemzeti Galéria. Kép forrása: Wikipédia

Kép2: Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata legrészletesebb ábrázolása 1555-ből. Kép: Johann Schreier, EHRENSPIEGEL DES HAUSES ÖSTERREICH (A chronicle written for Johann Jakob Fugger around 1555). Kép forrása: Wikipédia

Kép3: Nemzeti Emlékhely Mohács. Kép: CsodalatosMagyarorszag.hu

Kép4: Az elmúlt évtizedben, a Janus Pannonius Múzeum vezetésével, a Mohács 500 kutatóprogram régészeti, antropológiai, fegyvertörténeti és természettudományos módszerekkel kutatta a csata helyszínét és a tömegsírok leleteit. Kép: MTI / Kacsúr Tamás