Közéleti tények

A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény tizenhetedik módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án, 0 órakor megszűnt. Jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint, ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.

Baka András a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép államfői hivatalába.

A magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének Baka András köztársasági elnökké választása után tartott beszédében, kedden, a Parlamentben. Elmondta, az előző időszakban szembeállították egymással a különböző társadalmi csoportokat, azt akarták elhitetni velünk, hogy aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség. Az ország azonban nem építhet úgy közös jövőt, hogy közben polgárai egymásban ellenséget látnak. Egyszerre feladat az igazságtétel és önmérséklet. A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, ugyanakkor ,,nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra". Az elmúlt időszak okot ad az önvizsgálatra, de okot ad a bizakodásra is, mert valami rendkívüli történt Magyarországon. A mostani változás megmutatta, hogy egy társadalom képes visszaszerezni önrendelkezését - jelentette ki. (Forrás: MTI)

Kép1: Baka Andrást a kormánypárti Tisza-frakció jelölte államfőnek, titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselők. Kép: MTI / Máthé Zoltán

Kép2: Magyarország köztársasági elnökei 1990-től: Göncz Árpád (1990-2000); Mádl Ferenc (2000-2005); Sólyom László (2005-2010); Schmitt Pál (2010-2012); Áder János (2012-2022); Novák Katalin (2022-2024); Sulyok Tamás (2024-2026); Baka András (2026-). Kép forrása: MTI