Közéleti tények

A jelentés elkészítését első alkalommal reprezentatív, 1500 fős telefonos lakossági felmérés is kísérte. Eredménye szerint, a válaszadók 91-94 százaléka szükségesnek tartja, hogy az óvodákban és iskolákban, a gyermekek élőszavas mesemondással, népi kézművességgel, néptánccal is találkozzanak.

A kötet részletesen elemzi a Csoóri Sándor Program népi tárgyalkotó területre gyakorolt hatását, külön fejezetekben foglalkozik az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági eredményekkel. Kitér a felsőoktatás és a tárgyalkotó népművészet kapcsolatára, és a kézművesség pedagógiai szerepére is. A kutatás ugyanakkor rámutat arra, hogy a jelentős társadalmi jelenlét önmagában nem biztosít stabil utánpótlást és egységes képzési rendszert. A magyar népi kézművesség oktatási struktúrája töredezett, fennmaradását jelenleg elsősorban az egyéni elhivatottság, a civil közösségek munkája és néhány meghatározó intézmény biztosítja.

A jelentés egyik alapvető tanulsága, hogy a népi kézművesség iránti társadalmi érdeklődés továbbra is erős, a tudásátadás intézményi csúcsa azonban hiányos. Cél, hogy a hiány közös szakmai gondolkodás tárgyává váljon. A Hagyományok Háza szerint, a Népművészeti Jelentés 2026 nem lezárt állítások gyűjteménye, hanem a szakmai párbeszédet ösztönző vitaanyag. (Forrás: MTI)

 Teljes terjedelemben itt olvasható a jelentés:

 hagyomanyokhaza.hu/hu/nepmuveszeti-jelentes-2026

Kép1: A népi kézművesség felsőfokú képzése továbbra sem megoldott. A kép illusztráció. Kép: YouTube

Kép2: A válaszadók 91-94 százaléka szükségesnek tartja, hogy az óvodákban és iskolákban, a gyermekek élőszavas mesemondással, népi kézművességgel, néptánccal is találkozzanak. A kép illusztráció. Kép: DepositPhotos