Közéleti tények

Hajnóczy Pétert az olvasók leginkább A fűtő (1975) című parabola, Az elkülönítő (1975) című szociográfia és A halál kilovagolt Perzsiából (1979) című kisregény szerzőjeként ismerhetnek. Krasznahorkai László a Nobel-díj átvételekor, beszédében a legmegrázóbb magyar novellistának nevezte a szerzőt.

 A Kádár-kor legendás, alkoholista írójának kéziratos hagyatéka 1981-ben bekövetkezett halála után, több mint harminc évig hozzáférhetetlen volt, és később is csak erősen korlátozott feltételek mellett lehetett kutatni. Az irategyüttes most először vált teljességében elérhetővé a digitális térben. Az adatbázis nemcsak a kéziratok fotóit teszi elérhetővé, hanem részletes leírásokat és összekapcsolt adatstruktúrát is kínál. A projekt egyik különlegessége, hogy a hagyományos kézirattári katalógus logikáját szemantikus tudásgráf-rendszerrel ötvözi, minden dokumentum kapcsolódó hálózat részeként jelenik meg. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók és az érdeklődők ne csupán dokumentumokat böngésszenek, hanem összefüggéseket is feltárjanak. Az adatbázisban például lekérdezhető, hogy kik leveleztek Hajnóczyval egy adott évben, hogyan alakultak egy-egy novella szövegváltozatai, vagy milyen motívumok kapcsolják össze az életmű különböző rétegeit.

A hagyaték egyik különleges része, hogy Hajnóczy művei sok esetben közvetlenül épültek személyes dokumentumokra. A fennmaradt levelezés egyes részletei szó szerint visszaköszönnek a szövegeiben, ahogyan a tárgyi hagyaték darabjai (például egy cipőkanál) is irodalmi szerephez jutnak. Az archívum teljes személyes és poétikai univerzumot tesz rekonstruálhatóvá, így az első ilyen megvalósult vállalkozás a hazai számítógépes bölcsészetben.

A gyűjteményben, az ismert prózák kéziratai mellett hivatalos iratok, életrajzi dokumentumok és több tucat jegyzetelt könyv is megtalálható. A fennmaradt kötetek között megtalálható például Bulgakov A Mester és Margaritája, de a Büntető Törvénykönyv egy példánya is.

A Hajnóczy Péter hagyatéki adatbázis és bibliográfia az örökös, Végh Ágnes jóváhagyásával vált szabadon hozzáférhetővé az ITIdata oldalán. A projekt a Miskolci Egyetem és az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet együttműködésében a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium részeként valósult meg. Készítői Dobás Kata, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársa és Ludmán Katalin, a Miskolci Egyetem adjunktusa. (Forrás: MTI)

Megjegyzés: Hajnóczy Péter (eredetileg Hasznos Ödön, majd Hajnóczi Béla, később Hajnóczy Béla Ödön) (Budapest, egyes források szerint, Porcsalma, 1942. augusztus 10. – Budapest, egyes források szerint, Balatonfüred, 1981. augusztus 7. vagy 8.) Füst Milán-díjas (1980) és Aszú-díjas író. (Forrás: Wikipédia)

Kép1: Hajnóczy Péter születésének nyolcvanadik évfordulóján, 2022. augusztus 10-én, Bélafi Antal felajánlása nyomán, a szegedi Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely tagjai domborműves emléktáblát avattak tiszteletére, barátja, Bélafi Antal házának falán, ahol a szerző egykor lakott – írja László Mária a koztérkép.hu-n. A képen a tábla felirata

Kép2: Hajnóczy Péter portréja az 1982-es Körkép antológiában. Kép: Csigó László fotóművész. Kép forrása: Wikipédia

Kép3: A fiatal Hajnóczy arcmását mintázó dombormű Szanyi Péter, az írót hajdan személyesen ismerő szobrász műve. Kép: kozterkep.hu

Kép4: A budapesti, XII. kerületi, Zsámbéki utcai ház, ahol Hajnóczy Péter élt és dolgozott, haláláig. A ház és a kert több Hajnóczy-műben is szerepel. Forrás: Szanyi Péter / László Mária / kozterkep.hu