Közéleti tények

A kiállítás egyik legnagyobb szenzációja, hogy a nagyközönség most először láthat több olyan, a Strobl család és magángyűjtők tulajdonában fennmaradt gipsz- és terrakottaszobrot, melyek az elmúlt évszázadban ritkán szerepeltek tárlaton. Ugyancsak kuriózumnak számítanak azok a művek, amelyek évtizedeken át rejtőztek a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményében, mivel a kiállítás előkészítése és az életmű kutatása során, sikerült azonosítani több olyan szobrot, amelyekről korábban nem volt ismert, hogy Strobl Alajos alkotásai. A tárlaton bemutatott, újra felfedezett művek között található többek között Rauscher Lajos építésznek, a Mintarajztanoda épülete tervezőjének, gróf Károlyi Sándornak és Bethlen Klementinának a portréja is.

A tárlat 45 szobron keresztül ad átfogó képet az életműről. A válogatásban a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum, a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, és magángyűjtemények kiemelkedő darabjai szerepelnek.

A kiállítás látványos kortárs gesztussal is kiegészül. A felsőoktatási intézmény Andrássy úti főépületének lépcsőjén, a járókelők közel életnagyságú, 3D-nyomtatott szoboralakkal találkozhatnak. A mű Strobl Alajos egykori Mechwart-emlékművének fennmaradt mellékalakját idézi meg. Az eredeti emlékmű a második világháború során elpusztult, a túlélő szoborrészletet ma az Öntödei Múzeum őrzi.

A július végén megnyíló kiállítás címe egy 1897-es műcsarnoki művészestélyhez kapcsolódik, amelynek látványvilágát Strobl Alajos tervezte. A tárlat helyszíne tovább erősíti a kapcsolatot, a művek a Magyar Képzőművészeti Egyetem Andrássy úti főépületében láthatók, abban az egykori Műcsarnokban, ahol a szobrászművész több alkotását először mutatta be a budapesti közönségnek.

Strobl Alajos (1856-1926) a magyar szobrászat meghatározó alakja volt. Nevéhez olyan jelentős alkotások fűződnek, mint a budavári Szent István-lovasszobor, a Mátyás-kút vagy a Magyar Nemzeti Múzeum előtti Arany János-emlékmű. Művészi pályája mellett pedagógusként is maradandó örökséget hagyott maga után, 1885-től a Mintarajztanodában tanított, majd a Szobrász Mesteriskola vezetőjeként nemzedékek művészképzését formálta. Megközelítőleg négy évtizeden át dolgozott az Epreskertben, amely ma is a magyar művészeti oktatás egyik meghatározó helyszíne.

 A szeptember 19-ig megtekinthető kiállítást a Strobl-emlékév részeként, a Strobl Alajos Emlékhely Alapítvánnyal együttműködésben szervezik. (Forrás: MTI)

Kép1: A Magyar Képzőművészeti Egyetem főépülete Budapesten, az Andrássy úton. Kép: Magyar Képzőművészeti Egyetem

Kép2: A halhatatlanság forrása című kiállítás meghívója. Kép: Magyar Képzőművészeti Egyetem

Kép3: Liptóújvári Strobl Alajos, (Liptóújvár, 1856. június 21. - Budapest, 1926. december 13.) a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége. Hans Temple festményén, az 1880-as években. Forrás és kép: Wikipédia

Kép4: Strobl Alajos: Szent István (1906) lovas szobra Budapesten.  Kép forrása: Wikipédia