Közéleti tények

A dokumentum szerint, a költségvetés GDP-arányos hiánya az elmúlt években, tartósan magas volt. A bizottság 2026-ra 6,2 százalékos, 2027-re 5,8 százalékos deficitet prognosztizál. Az államadósság-ráta a GDP 73,5 százalékáról 74,6 százalékra emelkedett 2025 végére, és a bizottság várakozásai szerint, 2027-re elérheti a GDP 76,8 százalékát.

A korábbi kormány intézkedése erősíti a gazdaság sérülékenységét, így a széles körben alkalmazott, nem célzott támogatások, az államilag támogatott hitelek, az árkorlátozások és egyes piaci beavatkozások, amelyek a bizottság szerint torzíthatják a pénzügyi, kiskereskedelmi piacok működését, csökkenthetik a monetáris politika hatékonyságát.

A testület kifogásolta az üzleti környezet kiszámíthatóságát is. A jelentés szerint, a gyakori jogszabály-módosítások, a rendeleti kormányzás széles körű alkalmazása és a korlátozott társadalmi egyeztetés növelik a vállalkozások szabályozási kockázatait.

A bizottság továbbra is súlyos problémának tekinti a korrupciót, a közbeszerzési piac versenyhiányát, az innováció és a kutatás-fejlesztés alacsony szintjét. A dokumentum szerint, Magyarország az egyik leginkább Oroszországtól függő uniós tagállam maradt az energiaimport területén, miközben a fosszilis energiahordozók támogatása továbbra is jelentős.

A jelentés kitér a társadalmi kihívásokra is. Jelentősek az oktatási egyenlőtlenségek, nő a hosszú távú munkanélküliség, magas a szegénység kockázata a hátrányos helyzetű csoportok körében, és a lakhatás megfizethetősége az egyik legsúlyosabb probléma az Európai Unióban.

A bizottság ugyanakkor megállapította, hogy a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szemben továbbra is felfüggesztett állapotban marad. A testület szerint, a költségvetési és strukturális reformok következetes végrehajtása hozzájárulhatna a fennálló gazdasági sérülékenységek csökkentéséhez.

Az Európai Bizottság azt javasolja Magyarországnak, hogy a következő két évben, szigorúbb költségvetési politikával, a versenyt torzító intézkedések fokozatos kivezetésével, a versenyképességet és az energiafüggetlenséget erősítő reformokkal javítsa gazdasági teljesítményét.

Az országspecifikus ajánlásában, a testület arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon, 2026-ban, jelentős eltérés várható a uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács által ajánlott nettó kiadási pályától. Ezért azt javasolja, hogy a kormány ellenőrizze a kiadások növekedését, ugyanakkor a védelmi kiadások emelésére biztosított uniós rugalmassági lehetőségeket is használja ki.

A testület szerint, a magasabb védelmi kiadások mellett, biztosítani kell a költségvetési fenntarthatóságot, az energiaárak hatásait enyhítő intézkedéseknek átmenetinek és célzottnak kell maradni. A bizottság az ár- és kamatplafonok fokozatos megszüntetését, a középtávú költségvetési keretrendszer megerősítését és a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának javítását sürgeti.

A bizottság a gazdasági versenyképesség javítása érdekében, a szabályozási környezet kiszámíthatóbbá tételét, a kiskereskedelmi és szolgáltatási piacokon a verseny erősítését, a döntéshozatal átláthatóságának növelését javasolja. Az ajánlás kitér a korrupcióellenes intézkedések megerősítésére, a közbeszerzési versenyt korlátozó gyakorlatok megszüntetésére és a tőkepiacok fejlesztésére is.

Az innováció ösztönzéséhez növelni kell a kutatás-fejlesztési kiadások kiszámíthatóságát, egyszerűsíteni kell az adórendszert, és fokozatosan ki kell vezetni az egyes ágazatokra kivetett torzító különadókat.

Az energiaügyek terén, a bizottság az orosz energiaforrásoktól függőség gyorsabb csökkentését, a fosszilis energiahordozókat támogató támogatások kivezetését, a villamosenergia-rendszer rugalmasságának és a megújuló energiaforrások használatának növelését ajánlja.

A társadalompolitikai ajánlások között szerepel az oktatási eredmények javítása, a hátrányos helyzetű csoportok nagyobb arányú bevonása a minőségi oktatásba, a pedagóguspálya vonzerejének további növelése.

A bizottság szükségesnek tartja az aktív munkaerőpiaci programok bővítését, a szociális támogatások és munkanélküli-ellátások megfelelőségének javítását, az egészségügyi és hosszú távú gondozási szolgáltatásokhoz hozzáférés erősítését, a lakhatási támogatások célzottabbá tételét. Az ajánlás szerint, növelni kell a megfizethető és szociális lakások kínálatát is. (Forrás: MTI)

Kép: Az Európai Bizottság az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szervezete. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett, egyike az EU három, fő kormányzati intézményének. A képen a Berlaymont-palota, az Európai Bizottság brüsszeli épülete. Forrás és kép: Wikipédia