Közéleti tények

Sebő Ferenc egyetemi évei alatt a BME szimfonikus zenekarában csellózott. Halmos Bélával, aki évfolyamtársa és szobatársa is volt, a Bercsényi kollégiumban énekeltek, gitároztak, megzenésített József Attila-verseket adtak elő. A Halmos-Sebő duó idővel együttessé bővült, historikus énekeket, gitárral kísért népdalfeldolgozásokat és énekelt verseket adtak elő.

Még egyetemista volt, amikor a rádióban, Sárosi Bálint népzenei sorozatában, meghallotta a széki zenét. Érdeklődése az autentikus hangszerek, a brácsa, a citera és a tekerőlant felé fordult, majd a Martin György néprajzkutatónál hallott népzenei felvételek hatására, a gyűjtésbe is bekapcsolódott. Tímár Sándor koreográfus megkeresésére lett a Bartók Táncegyüttes zenei vezetője, ahol a néptáncokat is tanulmányozták. A Sebő-együttes 1972-ben, a Fővárosi Művelődési Házban indult klubja a táncoktatással összekötött össztáncok helyszíne lett. Majd 1973 végén, a Kassák Klubba költöztek, ekkortól énekelt velük az évtized végéig Sebestyén Márta.

Ők voltak a nem sokkal később, országos mozgalommá szerveződött táncház úttörői. Halmos Bélával a zenészeket is ők tanították. A Kassák Klubban igazi klubélet folyt meghívott művészekkel, kiállításokat, beszélgetéseket rendeztek, nyári táborokat szerveztek és a magyar táncházmódszer 2011-ben, az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára is felkerült. A Sebő-együttes 1994-ben, új tagokkal bővült.

A zenekutatás, a zeneszerzés és az előadóművészet szétválaszthatatlanul egybefonódnak életében. 1984 és 1989 között elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakát, szakdolgozatát Vikár Béla népzenei gyűjteményéből írta. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen népzenét, repertoárismeretet, tekerőlantot, kamarazenét tanított.

1973-tól, az évtized végéig a Népművelési Intézet kutatási osztályán dolgozott, 1988-ban, az MTA Zenetudományi Intézetének kutatója lett. 1991-től a Magyar Televízióban, az ő szerkesztésében kerültek adásba a népzenei és régizenei témájú műsorok, számos költészeti ismeretterjesztő sorozatban működött közre, zenét írt a gyerekeknek készített Cimbora című műsorhoz.

1996 és 2001 között, az Állami Népi Együttes művészeti vezetője, 1999-2000-ben a Magyar Táncművészeti Szövetség társelnöke, a 2002. évi alapítástól 2011-ig, a Hagyományok Házának szakmai igazgatója volt. A Fölszállott a páva című televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató zsűrijének elnökeként is tevékenykedett, önálló rádióműsort is jegyzett Népzene-Sebő címmel.

Az első Sebő-album 1975-ben jelent meg, ezen népdalfeldolgozások és versmegzenésítések szerepeltek, később további harminc lemez következett.

Megzenésítették többek között, József Attila, Weöres Sándor, Nagy László és Lázár Ervin verseit. Sebő Ferenc lemezen jelentette meg saját gyűjtéseit, klasszikus gyűjteményeket tett közzé, több filmzenét írt - Még kér a nép, Fotográfia, Amerikai anzix, Talpuk alatt fütyül a szél, Rosszemberek -, dolgozott a rádiónak és a színháznak is. Jordán Tamással közös József Attila-estjükkel két évtizeden át járták az országot. 2018-ban, a Sebő-együttes Árdéli szép tánc címmel CD-t és könyvet is kiadott, amelyen Kovács András Ferenc romániai magyar költő megzenésített verseit éneklik.

Sebő Ferenc művészi munkássága elismeréseként, 1985-ben, Állami Díjat kapott, 1995-ben, a Magyar Művészetért Alapítvány díjával, 2000-ben, Budapestért Díjjal, 2003-ban, Prima-díjjal, 2006-ban, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és Pro Cultura Urbis díjjal tüntették ki. A magyar népművészeti örökség ápolásáért, a népművészet, a zene és tánc kutatásának és mai alkalmazásának módszertani központjául szolgáló Hagyományok Háza, újító szellemű műsorok létrehozásáért, a határokon túl is számon tartott, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként, 2012-ben, Kossuth-díjat vehetett át. A következő évben Lajtha-díjjal jutalmazták, 2014-ben, az első alkalommal átadott Nemzet Művésze díjban részesült, 2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagjává választották. (Forrás: MTI)

-------------------------

József Attila: Harmatocska

Guggolva ringadoz
a málnatő, meleg
karján buggyos, zsiros
papiros szendereg.
 

Lágy a táj, gyöngy az est;
tömött, fonott falomb.
Hegyek párája rezg
a halmokon s dalom.
 

Hát dolgoztam hiven,
zümmögve, mint a rét.
Milyen könnyű a menny!
A műhely már sötét.
 

Fáradt meg együgyű,
vagy tán csak jó vagyok
s reszketek, mint a fű
és mint a csillagok.
 

1929. aug. (Forrás: arcanum.hu)

Kép1: Táncház a hetvenes években, Budapesten, a Kassák Klubban. A képen, középen, Sebő Ferenc brácsán játszik, mellette, Halmos Béla a prímás. Kép forrása: arcanum.com

Kép2: Sebő Ferenc Galagonya című albuma, melyen a Harmatocska is hallható, megzenésítésében és előadásában. Kép forrása: YouTube

Kép3: Sebő Ferencről a kép 2023. március elsején készült, Budapesten. Kép: MTI / Balogh Zoltán

Videó: Sebő Ferenc énekli megzenésítésében, József Attila Harmatocska című versét.

https://www.youtube.com/watch?v=NGWq5M9_sL4&list=RDNGWq5M9_sL4&start_radio=1