Közéleti tények

Habsburg Eilika elmondta, szimbolikus jelentőségű, hogy szuverén uralkodóként, a király utolsó közéleti szereplése a tudományhoz, az oktatáshoz, a békés építkezéshez kapcsolódott.

Bács Zoltán, az intézmény kancellárja, kinevezett rektora avatóbeszédében kiemelte, az Osztrák-Magyar Monarchia idején született meg a politikai és kulturális tér, amely lehetővé tett, hogy Debrecen - az addig elsősorban református szellemi központként ismert város - igazán egyetemi rangra emelkedjen.  Debrecen fejlődése, az egyetem létrejötte és a klinikai rendszer kiépülése mind a közös történelmi örökségnek a része, amelyet magyarok és osztrákok együtt formáltak.  - IV. Károly alakja átmenetet is jelképez, egy korszak végét, de egyben új szemlélet kezdetét. Ő már olyan Európában gondolkodott, ahol a béke és az együttműködés nem kényszer, hanem cél - hangoztatta Bács Zoltán. Megjegyezte, ez a gondolat ma Debrecenben különösen időszerű.

Az egyetem május elsején hivatalba lépő kinevezett rektora elmondta, a névadással a közép-európai együttműködés hagyományát, a tudás határokon átívelő természetét is megerősítik, mint ahogy azt a hitet, hogy a közös múltból közös jövő építhető.

A megemlékezések után, a IV. Károlyról elnevezett díszterem előterében felavatták a király domborművét, és a debreceni látogatását megörökítő emléktáblát. (Forrás: MTI)

Kép1: Felavatták IV. Károly, az utolsó osztrák császár és magyar király domborművét és a róla elnevezett dísztermet a Debreceni Egyetem klinikai központjában, hétfőn. Kép: MTI / Czeglédi Zsolt

Kép2: A Debreceni Egyetem klinikai központja a táblaavatás napján. Kép: MTI / Czeglédi Zsolt

Kép3: A táblaavatás pillanata, 2026. április 27-én. Kép: MTI / Czeglédi Zsolt