Közéleti tények

- Ahogy Magyarország, úgy Attila is híd Kelet és Nyugat között, mindannyian Attila unokái vagyunk. Az egész világ úgy tartja, hogy mi, magyarok a hunok leszármazottjai és örökösei vagyunk, a valaha volt egyik leghatalmasabb birodalomé és annak alapító uralkodójáé, Attiláé - mondta a tárcavezető.

A Magyar Nemzeti Múzeum új Attila-kiállítása ma egész Európa egyik legjelentősebb tárlata - hívta fel a figyelmet Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke. Az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Moldovából, Üzbegisztánból, Azerbajdzsánból, Kazahsztánból és az Egyesült Arab Emírségekből is érkeztek felbecsülhetetlen értékű műkincsek a kiállításra. Az egykori európai Hun Birodalom valamennyi szegletéből érkezett kincsek mellett a közép-európai emlékanyagon túl, a hazai közgyűjteményekben őrzött hun vonatkozású tárgyak ékességei is felvonulnak ,,a magyar múzeumügy közös csúcsvállalkozásává vált" kiállításon. Attila uralkodása idején a Kárpát-medence egy időre az eurázsiai politika középpontjába került. A kiállítás erről a korszakról, kontinentális horderejű eseményekről szól, miközben először vállalkozik arra, hogy az Attila-képet és változásait összefoglalja - - mondta az MNMKK elnöke.

- A Magyar Nemzeti Múzeum által rendezett kiállítás a türk világ számos múzeuma közös erőfeszítésének köszönhetően jött létre. A türk államok múzeumai először fogtak össze, hogy ilyen átfogó kiállítást szervezzenek egy közös történeti narratíváról - mondta Szultan Rajev, a Türk Nemzetközi Kulturális Szervezet (TÜRKSOY) főtitkára. A kiállításon bemutatottak közös régészeti és tudományos kutatások eredményei.

A nagyközönségnek péntektől látogatható kiállításon - melynek főkurátora Varga Benedek - az érdeklődők megtekinthetik többek között a hódító hunok fegyvereit, a sírokban talált, torzított koponyákat, és megismerhetik a hun birodalom történetét. Megtudhatják, hogy milyen szokások szerint éltek a hunok, mit hagytak az utókorra és milyen hatást gyakoroltak a későbbi kultúrákra a világban.

A Magyar Nemzeti Múzeum összegzése szerint, a tárlat kurátorai úgy állították össze a műtárgyakat, hogy az utóbbi 1600 év, vagyis az Attila óta eltelt korokból megjelent nyugati, keleti és magyar értelmezések is megismerhetők legyenek.  A kiállítás egyedülálló módon vizsgálja az Attilát övező mítosz és a történeti valóság kapcsolatát a régészet, a történettudomány, a művészettörténet, az antropológia, az archeogenetika eredményeinek, a kortárs reflexióknak a tükrében.

A kiállításon, különleges ékszerek is láthatók, melyek a Kárpát-medencéből és az egykori hun birodalom más részeiből kerültek a vitrinekbe. Ezek között vannak karperecek, gyűrűk, nyakláncok, gránátköves nyakék, vagy ,,Attila méregpohara", amely egy Szeged-Nagyszéksós mellől előkerült, eredetileg üvegberakásokkal díszített elektronkehely.

A július 12-ig látható tárlatot gazdag kísérőprogram-sorozat egészíti ki. Az érdeklődőket nemzetközi konferencia, tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések, hagyományőrző családi és gyermekprogramok, múzeumpedagógiai foglalkozások, kézműves-műhelyek, könyvbemutatók, filmvetítések és élő zenei programok is várják. (Forrás: MTI)

Kép1-5: A magyar kultúra napján, január 22-én, csütörtökön megnyílt az Attila című nemzetközi tárlat Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Képek: MTI / Kocsis Zoltán