Közéleti tények

A rendszerváltás után, október 23-a kettős nemzeti ünnep Magyarországon. Az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja. Az 1990. évi XXVIII. törvény iktatta a nemzeti ünnepek sorába. (Forrás: Wikipédia)

Neszlényi Judith: Ott voltam…

(Előszó a Siratóhoz – Kantáta 1956)

… a Rádiónál – úgy hat óra tájban értünk

a Puskin utca sarkához –

Jobb kezemben egy zászlót lengettem

bal kezem egy fiatalemberében –

mikor rekedtre énekelve ujjongtunk

és követeltük a magyar jussot!

De perceken belül eldördült az első lövés

- talán éppen ez a golyózápor

vitte el Czene Feri kalapját…?

Bal karomat hirtelen megrándította

kollégám – és

rémülten vettem észre, hogy

egy golyó eltalálta – ŐT!

Arccal zuhant az utca betonjára.

Egy híján húszéves szép kis felesége

őrült sikollyal borult párjára,

aki ott védtelenül

a Szabadság Szent Ihletében

és a Sors kíméletlen kiszámíthatatlan

akaratából az utca kövén

perceken belül ELVÉRZETT!

,,Ó, jaj! Sírjál nóta, hulljon bánat könnye…”

Miért nem engem? Miért őt találta el a golyó?

Önkívületben üvöltöztem segítségért

ami nem jött és nem jöhetett…

Hiszen a vöröskeresztes mentőautó is

ÁVÓsokkal volt tele…

Az a golyó isteni rendeltetés volt –

Ő meghalt a hazáért –

Nekem élnem kell érte! –

A zajban összevisszaságban

mérhetetlen kínban csalódásban

a rettenetes káoszban  -

élő piros-fehér-zöld zászlómból

ifjú vértől itatott

GYÁSZLEPEL lett.

Egyike volt a sok ezer hősi halottnak

akik SOHASEM fognak

SEMMIFÉLE kitüntetést kapni –

SENKITŐL…

De mi SOHASEM felejthetjük el Őket

mert nekünk az ÚR  mást rendelt:

NEKÜNK ÉLNÜNK KELL a HAZÁÉRT –

MOST és MINDÖRÖKKÉ!

(1956. október 23.)

Neszlényi Judith Ott voltam… című versét a Rádiónál, a forradalom első hősi halottjának emlékére írta. Megjelent Neszlényi Judith Híven és bátran – Mozzanatok életemből című, 2021-ben kiadott verses kötetében.

Pfeiffer Judith édesapja, Pfeiffer Ede Sándor alapította 1935-ben, az első gyulai, állami zeneiskolát, és a Viharsarok orosházi, hódmezővásárhelyi zeneiskoláját az akkori kultuszminiszter megbízásából. Amint Gyulán, a Munkácsy utca sarkán, egykori zeneiskolai épület emléktábláján is olvasható, amelyet 2001. július 20-án avattak, az első Gyulai Zenei Napok alkalmával. A család a zeneiskola alapításának idején, Gyulán élt, Pfeiffer Judith is gyermekkorából éveket töltött a városban.  

Budapesten, 1956. októberében, novemberében, a Pfeiffer család otthonát szétlőtték a szovjet tankok. A család Bécsbe menekült, 1957. február 12-én érkeztek Kaliforniába.

Neszlényi-Pfeiffer Judith zeneszerző, zongoraművész ma is ott él. Czene Ferenccel 2001-ben, megalapították a Gyulai Zenei Napokat, hogy bemutatkozási lehetőséget adjanak a fiatal zenei tehetségeknek. Los Angelesben, 1990-ben, Neszlényi-Pfeiffer Judith a Liszt Ferenc Nemzetközi Ének- és Zongoraverseny egyik alapító-vezetője volt. A zongoraművész Magyarországon is több koncertet adott. Zeneszerzőként, a Magyar Reqiuem című művét 1994-ben adták elő, a Zeneakadémián. A műből készült Cantata in memoriam 1956 című oratóriumát 2006-ban mutatták be Gyulán, a belvárosi Nádi Boldogasszony Templomban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján, az Erkel Ferenc Vegyeskar előadásban, Perlaki Attila vezényletével, telt ház előtt.

 Kép1: Budapest, 1956. október 23. Ekkor jelent meg a lyukas zászló, amely később a forradalom jelképe lett. A magyar nemzeti zászlóból kivágták a Rákosi-címert. Kép: Pesti Srác2. Kép forrása: Wikipédia

Kép2: Tüntetés Budapesten, 1956. október 23-án. Kép forrása: Nemzeti Filmintézet

Kép3: Neszlényi Judith: Híven és bátran – Mozzanatok életemből. Magyar Miniatűr és Bibliophil Könyvészek Társasága, Püski Kiadó, 2021

Kép4: Pfeiffer Ede Sándor emléktáblája Gyulán, a Megyeház utca sarkán, az egykori zeneiskola épületén. A tábla az amerikai magyarok adományból készült, 200-ben, 2001-ben, Gyulán avatták. Kép forrása: Wikipédia

Kép5: A Cantata in memoriam 1956 budapesti, 2016-os koncertjének plakátja. Kép forrása: YouTube