Közéleti tények

Az építészeti terveket bíráló bizottság arra törekedett, hogy az emlékhely egyszerre hordozza magában a hagyomány tiszteletét, a jövő építésének vívmányait, és olyan kortárs építészeti alkotás kerüljön ki győztesként, amely méltó hitelességgel őrzi Kölcsey egykori otthonának emlékeit. Ugyanakkor korszerű, energiahatékony és letisztult formavilágával harmonikusan illeszkedik a környezetébe – emlékeztetett Lánszki Regő. A beérkezett 39 pályaműből volt olyan, amely a szimbolikában volt különösen erős, és volt, amelyik az eredeti állapot visszaállítását tűzte ki célul, míg más a helyhez illeszkedés ,,érzékeny és árnyalt" megoldásaiban jeleskedett. A bíráló bizottság a legátgondoltabb, leginnovatívabb és legtiszteletreméltóbb terveket helyezési díjakkal, kiemelt megvétellel és megvétellel ismerte el.

Csoma Zoltán, Szatmárcseke polgármestere megköszönte a pályázó építészek munkáját, és a kormányzatnak, hogy felkarolta és támogatta a Himnusz-emlékhely projektet.

 Turi Gergő (TRISKELL Épülettervező Kft.) épületterve nyerte az első díjat, a bizottság második díjjal ismerte el Emődi-Kiss Tamás terveit, harmadik pedig Sztranyák Gergely, Sztranyák Veronika (SZTR stúdió) és Varga Dániel pályamunkája lett. Kiemelt megvételre Trabak Máté és Trabak Zoltán tervét, megvételre Juhász Kristóf Attila, a NAPUR ARCHITECT Kft., a Puhl és Dajka Építészeti Iroda Kft., s a RJZS Architects Kft. terveit javasolták. (Forrás: MTI)

Megjegyzés: A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország  alaptörvénybe iktatott, állami himnusza. A „Hymnus” a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban, a  nemzeti ébredés hajnalán írta, szatmárcsekei magányában. Kölcsey Ferenc (Magyar Királyság, Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Magyar Királyság, Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a magyar nemzeti himnusz költője. A Himnusz szövegét a költő január 22-én tisztázta le, ez a nap a magyar kultúra napja. Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvényének preambuluma a Himnusz modernizált első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”

 A magyarságnak a 19. századig nem volt önálló nemzeti himnusza. Mind a katolikusoknak, mind a reformátusoknak saját néphimnuszuk volt. Kölcsey költeményét Erkel Ferenc zenésítette meg, 1844-ben. A megzenésített Himnusz nemzeti imádsággá vált, végül 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkortól az Alkotmány szövegének része.  (Forrás: Wikipédia)

Kép1: Szatmárcsekén, a művelődési ház előtti parkban, Kölcsey Ferenc egész alakos szobra látható, melyet 1973-ban a Himnusz megírásának 150. évfordulójára Marton László alkotott. Az emlékszobor réz ötvözetből készült, Kölcsey Ferencet fa törzsén ülve ábrázolja. Mellette, álló fatörzs található. Forrás: szatmartour.hu. Kép forrása: Nemzeti Örökség Intézete

Kép2: Kölcsey Ferenc síremléke a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Szatmárcsekén. Alkotó Gerenday Antal. Kép: Bartholomeus Thoth / Wikipédia

Kép3: Kölcsey Ferenc Franz Eybl (Bécs, 1806. április 1. – Bécs, 1880. április 29.) osztrák biedermeier festő litográfiáján. Forrás és kép: Wikipédia

Kép4: Kölcsey Himnusz kéziratának első oldala. Kép forrása: Wikipédia

Kép5: A Himnusz-szobor Budakeszin, V. Majzik Mária alkotása (2006). Kompozíció a magyarság pogány és keresztény szimbólumaival. Ünnepnapokon, a harangjáték a Himnusz dallamát játssza. Forrás: Wikipédia. Kép: Globetrotter 19 / Wikipédia