Címlap
A kutatás eredményeit a Nem csak por és hamu mottójú kerekasztal-beszélgetésen ismertették. A meghívott szakértők megvitatták az ismert Szent László-ereklyékhez kapcsolódó történeti kérdéseket, a király szentté avatásától, sírjának feldúlásán át a csontmaradványok kalandos sorsáig.
Dinyési János helytörténész felidézte, hogy két éve, november elején keresték meg a mezőkövesdi plébániáról, ahol megmutatták neki az ereklyét tartalmazó fémdobozt. A továbbiakban, saját hatáskörben, szénizotópos kormeghatározást végeztettek. Elmondta, hogy sikerült az ereklye útját is feltárni, így végül úgy adták át vizsgálatra, hogy volt kormeghatározásuk, és volt viszonylag koherens történelmi hátterük is.
Solymosi László történész, az MTA rendes tagja I. László szentté avatására hívta fel a figyelmet. A szentté avatás része, hogy az eredeti sírból kiveszik a maradványokat, majd újra eltemetik díszesebb helyen. Az exhumálás alkalmat adott arra, hogy ereklyéket vegyenek el az adott személytől. Szent László 1095-ben halt meg, majd 1192-ben avatták szentté. A helységek száma 120 fölött van, amelyek Szent Lászlóhoz kötődnek, az országon belül is legalább 120 helyre került annak idején, ereklye. A beszélgetés résztvevője volt Hegedüs András levéltáros (Esztergomi Prímási Levéltár) és Molnár Antal történész (ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet) is.
A csont genetikai vizsgálatának menetéről és az eredmények értelmezéséről Borbély Noémi, az intézet munkatársa tartott előadást. Elmondta, a genetikai vizsgálatokat megelőzően szénizotópos kormeghatározást végeztek, amelynek eredménye megerősítette, hogy a csont kora 995 és 1149 közé tehető, amibe beleesik Szent László király 1095-ös halálozási dátuma. Így tudományosan is indokolttá vált a genetikai vizsgálatok megkezdése. A genetikai vizsgálatokat az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetben végezték el, a győri Szent László-fejereklye genetikai mintázatát alapul véve. Az eredmények szerint, a csontból kinyert, gyenge megtartású és feltehetőleg szennyezett DNS-állomány a Szent László hermájában őrzött koponya örökítőanyagával azonos, vagy annak férfitestvére. A csontmaradványt 2024-ben, a plébánián, az átadás-átvétel után találták meg egy fémdobozban, Crus Sancti Ladislai Regis Hungariae, azaz Szent László, Magyarország királyának lábszárcsontja felirattal. A visszaemlékezések szerint, az ereklye az 1950-es évek elején került a gyöngyösi ferencesektől Mezőkövesdre, majd szinte teljesen feledésbe merült.
A plébánia a mezőkövesdi polgármesteri hivatallal közösen úgy döntött, hogy természettudományos módszerek segítségével is érdemes megvizsgálni a lábszárcsonttöredéket. Az antropológiai vizsgálat alapján, a csontmaradvány erőteljes csontozatú, középkorú férfitól származik. A feltárt történeti előzmények és a természettudományos eredmények figyelembevételével, nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a Mezőkövesdről előkerült lábszárcsont a Váradon, 1095-ben eltemetett Szent László király földi maradványaihoz tartozik.
A beszélgetést Mende Balázs Gusztáv, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet paleoantropológusa vezette. Elmondta, hogy a mezőkövesdi csontmaradvány történetének bemutatását fikciós dokumentumfilmben tervezik. A forgatásokon, majd felkeresik azokat a városokat, gyűjteményeket és templomokat, ahol Szent László ereklyéit őrzik. (Forrás: MTI)
-----------------------
I. László vagy Szent László (horvátul Ladislav I,, latinul Ladislaus I.) (Lengyel Királyság, 1040 körüll – Nyitra, 1095. július 29.) Az 1077-től, 1095-ben bekövetkezett haláláig magyar, 1091-től horvát király. I. Béla és Richeza királyné másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország részleges elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Őt magát 1192-ben avatták szentté. (Forrás: Wikipédia)
Kép1: A székelyderzsi (Románia, Székelyföld, Hargita megye) erődtemplom falfestményének egy részlete, a Szent László-legenda kerlési csatájának üldözésjelenetével. Szent László lován vágtatva üldözi a leányrabló kun vitézt. Kép: Vargatamas / English Wikipedia
Kép2: A Magyar Királyság a 11. században. Térkép: User Fz22 / Wikipédia
Kép3-4: Érdeklődő résztvevők nézik a Mezőkövesden, 2025-ben előkerült Szent László-lábszárereklyét a Nem csak por és hamu. Egy elfelejtett Szent László-ereklye nyomában címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen, az MTA Humán Tudományok Kutatóházában, 2026. november 16-án. Képek: MTI / Balogh Zoltán
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.




