2026. november 17., kedd,  Hortenzia és Gergő
 
 
 
 

Címlap

[Közéleti tények]
2026. november 17., kedd
Nem csak por és hamu
Mezőkövesdi plébánián volt a lábszárcsonttöredék - I. László-ereklyét azonosíthattak a kutatások - A helységek száma 120 fölött van, amelyek Szent Lászlóhoz kötődnek
Szerző: MTI - Vitalap.hu
A vizsgálatok szerint, nagy valószínűséggel I. László király földi maradványaihoz tartozik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, mezőkövesdi plébánián előkerült lábszárcsonttöredék. Az ereklyéről az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjában rendeztek kerekasztal-beszélgetést hétfőn, Budapesten. A természettudományos vizsgálatok eredményei alapján, nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz tartozik a lábszárcsonttöredék, amely két éve a mezőkövesdi plébánián került elő.

A székelyderzsi (Románia, Székelyföld, Hargita megye) erődtemplom falfestményének egy részlete, a Szent László-legenda kerlési csatájának üldözésjelenetével. Szent László lován vágtatva üldözi a leányrabló kun vitézt. Kép: Vargatamas / English Wikipedia

 

A kutatás eredményeit a Nem csak por és hamu mottójú kerekasztal-beszélgetésen ismertették. A meghívott szakértők megvitatták az ismert Szent László-ereklyékhez kapcsolódó történeti kérdéseket, a király szentté avatásától, sírjának feldúlásán át a csontmaradványok kalandos sorsáig.

 

Dinyési János helytörténész felidézte, hogy két éve, november elején keresték meg a mezőkövesdi plébániáról, ahol megmutatták neki az ereklyét tartalmazó fémdobozt. A továbbiakban, saját hatáskörben, szénizotópos kormeghatározást végeztettek. Elmondta, hogy sikerült az ereklye útját is feltárni, így végül úgy adták át vizsgálatra, hogy volt kormeghatározásuk, és volt viszonylag koherens történelmi hátterük is.

 

A Magyar Királyság a 11. században. Térkép: User Fz22 / Wikipédia

 

Solymosi László történész, az MTA rendes tagja I. László szentté avatására hívta fel a figyelmet. A szentté avatás része, hogy az eredeti sírból kiveszik a maradványokat, majd újra eltemetik díszesebb helyen. Az exhumálás alkalmat adott arra, hogy ereklyéket vegyenek el az adott személytől. Szent László 1095-ben halt meg, majd 1192-ben avatták szentté. A helységek száma 120 fölött van, amelyek Szent Lászlóhoz kötődnek, az országon belül is legalább 120 helyre került annak idején, ereklye. A beszélgetés résztvevője volt Hegedüs András levéltáros (Esztergomi Prímási Levéltár) és Molnár Antal történész (ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet) is.

 

A csont genetikai vizsgálatának menetéről és az eredmények értelmezéséről Borbély Noémi, az intézet munkatársa tartott előadást. Elmondta, a genetikai vizsgálatokat megelőzően szénizotópos kormeghatározást végeztek, amelynek eredménye megerősítette, hogy a csont kora 995 és 1149 közé tehető, amibe beleesik Szent László király 1095-ös halálozási dátuma.  Így tudományosan is indokolttá vált a genetikai vizsgálatok megkezdése. A genetikai vizsgálatokat az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetben végezték el, a győri Szent László-fejereklye genetikai mintázatát alapul véve. Az eredmények szerint, a csontból kinyert, gyenge megtartású és feltehetőleg szennyezett DNS-állomány a Szent László hermájában őrzött koponya örökítőanyagával azonos, vagy annak férfitestvére. A csontmaradványt 2024-ben, a plébánián, az átadás-átvétel után találták meg egy fémdobozban, Crus Sancti Ladislai Regis Hungariae, azaz Szent László, Magyarország királyának lábszárcsontja felirattal. A visszaemlékezések szerint, az ereklye az 1950-es évek elején került a gyöngyösi ferencesektől Mezőkövesdre, majd szinte teljesen feledésbe merült.

 

Érdeklődő résztvevők nézik a Mezőkövesden, 2025-ben előkerült Szent László-lábszárereklyét a Nem csak por és hamu. Egy elfelejtett Szent László-ereklye nyomában címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen, az MTA Humán Tudományok Kutatóházában, 2026. november 16-án. Képek: MTI / Balogh Zoltán

 

A plébánia a mezőkövesdi polgármesteri hivatallal közösen úgy döntött, hogy természettudományos módszerek segítségével is érdemes megvizsgálni a lábszárcsonttöredéket. Az antropológiai vizsgálat alapján, a csontmaradvány erőteljes csontozatú, középkorú férfitól származik. A feltárt történeti előzmények és a természettudományos eredmények figyelembevételével, nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a Mezőkövesdről előkerült lábszárcsont a Váradon, 1095-ben eltemetett Szent László király földi maradványaihoz tartozik.

 

A beszélgetést Mende Balázs Gusztáv, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet paleoantropológusa vezette. Elmondta, hogy a mezőkövesdi csontmaradvány történetének bemutatását fikciós dokumentumfilmben tervezik. A forgatásokon, majd felkeresik azokat a városokat, gyűjteményeket és templomokat, ahol Szent László ereklyéit őrzik. (Forrás: MTI)

 

-----------------------

 

 Érdeklődő résztvevők nézik a Mezőkövesden, 2025-ben előkerült Szent László-lábszárereklyét a Nem csak por és hamu. Egy elfelejtett Szent László-ereklye nyomában címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen, az MTA Humán Tudományok Kutatóházában, 2026. november 16-án. Képek: MTI / Balogh Zoltán

 

I. László vagy Szent László (horvátul Ladislav I,, latinul Ladislaus I.) (Lengyel Királyság, 1040 körüll – Nyitra, 1095. július 29.) Az 1077-től, 1095-ben bekövetkezett haláláig magyar, 1091-től horvát király. I. Béla és Richeza királyné másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország részleges elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Őt magát 1192-ben avatták szentté. (Forrás: Wikipédia)

 

Kép1: A székelyderzsi (Románia, Székelyföld, Hargita megye) erődtemplom falfestményének egy részlete, a Szent László-legenda kerlési csatájának üldözésjelenetével. Szent László lován vágtatva üldözi a leányrabló kun vitézt. Kép: Vargatamas / English Wikipedia

 

Kép2: A Magyar Királyság a 11. században. Térkép: User Fz22 / Wikipédia

 

Kép3-4: Érdeklődő résztvevők nézik a Mezőkövesden, 2025-ben előkerült Szent László-lábszárereklyét a Nem csak por és hamu. Egy elfelejtett Szent László-ereklye nyomában címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen, az MTA Humán Tudományok Kutatóházában, 2026. november 16-án. Képek: MTI / Balogh Zoltán

 



<
++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.