Címlap

Végh Andor, korábban a Zalakarosi Fürdő Zrt. vezérigazgatója elmondta, az egyik problémát az előírás okozza, amely szerint, a gyógyvizes medencéket már nem elég reggel feltölteni, napközben hozzáadott vízzel fertőtleníteni, este leengedni a vizet és fertőtleníteni a medencét, hanem úgynevezett szűrő-forgató rendszert kell kiépíteni.

Több történelmi fürdő úgy épült, hogy fizikailag képtelenség kialakítani a rendszert, amely alapján megfelelhetnek a rendeletnek – közölte. A másik lehetőség, hogy fertőtlenítőszert alkalmaznak ezeknél a medencéknél, ami azonban változtat a gyógyvíz nyomelem-tartalmán. A fürdőszövetség elnöke kifejtette, a három év nem múlt el munka nélkül, a szakma megpróbált felkészülni. Nem is a ,,változtatás módját kifogásolják, csak a mértékét", amely ,,indokolatlan korlátokat szab a működésnek". A fürdők legalább 70 százaléka önkormányzati tulajdonú, apróbb karbantartásokra, fejlesztésekre vagy energiahatékonysági beruházásokra költhetnek önerőből az utóbbi években, de az ilyen beavatkozásokra nincs pénz.

A kormányrendelet rendelkezései különböző időpontokban lépnek hatályba. Több, idén ősztől vagy év végétől alkalmazandó, néhány jövő év vagy 2028 tavaszától kötelező. A szűrő-forgató technológia létesítése legkésőbb 2029. március 19-ig kötelező, a rendelet szerint. Végh Andor elmondta, most ,,kinyílt egy csatorna a szövetség, a kormányzat és a hatóság között", reményei szerint, a közeljövőben megoldás lesz, ,, úgy, hogy kitolják a határidőt, ameddig meg kell felelni a rendeletnek". Az áfa kérdésében is kezd kialakulni a párbeszéd, hiszen a turizmuson belül, egyedül a fürdők nem kapták meg az áfa-csökkentésből a kedvezményeket. Közös állásfoglalásuk, hogy a 27 és az 5 százalékos áfa közötti különbségnek ténylegesen a fürdőkhöz kell kerülni, ,,pontosan megadva, hogy mennyit kell humán erőforrásra, karbantartásra vagy energiahatékonysági beruházásra fordítani" – közölte. Azt is szeretnék elérni, hogy legalább az energiahatékonyságot növelő pályázatokban részt vehessenek az önkormányzati fenntartású fürdők is, amelyek eddig ebből ki voltak zárva. A társszervezetekkel, a turisztikai ügynökséggel, a szállodaszövetséggel közösen határozható meg a magyar turizmus jövője. Ma, Magyarországon, turizmus nincs gyógyfürdők nélkül, a vendégéjszakák 70 százaléka gyógyfürdők mellett realizálódik, ami elég nagy szám ahhoz, hogy ezeket a célokat a jövőben elérjük - mondta.

A közgyűlés házigazdája, a Gyulai Várfürdő Kft. nemrég újabb öt évre megválasztott ügyvezető igazgatója, Kun Miklós, a fürdőszövetség elnökségi tagja köszöntőjében elmondta, a gyulai a legnagyobb nemzetközi jelentőségű magyarországi fürdők között található. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen, ahol döntöttek a vezetői megbízatásának meghosszabbításáról, kifejtette, a Gyulai Várfürdő látogatószáma júniusban 10 százalékkal csökkent, augusztusban már csak egyszázalékos látogatószám-visszaesést könyvelhetett el. A hasonló kategóriába tartozó fürdők esetében, átlagosan 4 százalékos volt a visszaesés. Így az első 9 hónapban ugyanúgy állnak, mint tavaly: 478 ezer vendéget fogadtak, így várhatóan év végére meglesz az 580 ezer fő körüli látogatószám, amely tavaly volt. Jelenleg a bevételeik 8,2 százalékkal haladják meg az előző év azonos időszakának bevételeit, év végére kétmilliárd 640 millió forintos árbevételt prognosztizálnak, ami 6,9 százalékos emelkedés. Emellett, 420 millió forintos adózás előtti eredményt várnak, ami az önkormányzati többségű tulajdonban álló fürdőknél kiemelkedőnek számít. Jelenleg, Magyarországon, 220 közfürdő működik, és kevesebb, mint tíz százalékuk nyereséges – mondta Kun Miklós.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere a történelmi fürdőváros turizmusának alakulásáról, fejlesztéséről beszélt a közgyűlés megnyitójában.

A Magyar Fürdőszövetség 1992-ben jött létre, 115 fürdőüzemeltető tagja van, sok üzemeltető több létesítményt is működtet. A 220 magyarországi fürdő több, mint fele a szövetség tagja. (Forrás: MTI)

Kép: A Magyar Fürdőszövetség elnöke szerint, ma, Magyarországon, turizmus nincs gyógyfürdők nélkül, a vendégéjszakák 70 százaléka gyógyfürdők mellett jelenik meg. A képen a Gyulai Várfürdő gyógyvizes lovardája. Kép: Magyar Fürdőszövetség