Címlap

A tárcavezető az orosházi művelődési központban elmondta, az aszály nemcsak időjárási anomália, hanem a hazai vízmegtartó infrastruktúra strukturális hiányosságának tünete, amelyről 2012 óta tudtak. Pénzzel nem lehet a helyzetet megoldani, még az EU-ban sincs elegendő pénz. Bóna Szabolcs szerint, 10-20 év kell ahhoz, hogy Magyarország területének 10 százalékát öntözhetővé tegyék. Kifejtette, 83 ezer hektár öntözésére van forrás, de ebből új mindössze 19 ezer hektár lehet, a maradékon az öntözés biztonságát növelhetik. Elsősorban, a vízmegtartást kell ösztönözni. Az Alföldön és a Kisalföldön lehet potenciálisan kisvizes élőhelyeket kialakítani, és úgy látják, ehhez a gazdáknak szándéka is van.

Kifejtette, 2028-2030-ban, mintegy 30 ezer hektár mezőgazdasági területen lehet ökológiai vízmegtartást elindítani, amihez forrást is biztosítanak. Az első kiírásokat decemberben szeretnék közzétenni. A csatornákat is át kell állítani, hogy a vízelvezetés helyett, a víztartásra és -visszavezetésre legyenek alkalmasak. Elmondta, hogy 2027-2029 között, évente, körülbelül 3500 kilométer csatornát lehet felújítani és szeretnék, ha ebben a gazdálkodók is részt vennének. A tisztított szennyvizet is a tájban kell tartani, ahogy más országok is teszik. Összességében, 2029-2030-ra, 400 ezer hektár vízbiztonságán lehetne segíteni - jelentette ki.

A kutakról elmondta, tudni kell, hány mezőgazdasági kút van és azokból mennyi vizet vesznek ki. A probléma a rétegvízzel van, amely a ,,jövő ivóvize", ezért itt 10 éves átmenettel szabályozást szeretnének elindítani. Bóna Szabolcs szerint, alkalmazkodni kell a megváltozott feltételekhez. ,,Fájdalmas lesz, de sok szántó szántásra nem alkalmas, és lesznek területek, amelyeket vissza kell adni a gyepnek". Szerinte tanulni kell, ,,az így szoktuk mentalitásnak örökre vége". Megjegyezte, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál ,,egészen jó szakmai háttérmunka" zajlott, ám mégis politikai szerepet adtak neki, miközben nem vették figyelembe a szakmai ajánlásaikat. Ezen változtatni szeretnének, ahogyan a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih), a laborkapacitások megerősítését is tervezik.

A műtrágya-kompenzációt február helyett még idén szeretnék kifizetni és sikerült elérni, hogy úgynevezett szuperelőleget fizethessenek, év végéig ez várhatóan 400 milliárd forint lesz. Viszont, a de minimis kereteket a legtöbb szereplő kihasználta, új támogatásokat a nemzeti keretből nem lehet kiírni. Kérték az EU-tól a de minimis keretek bővítését, de május előtt ebben nem várható döntés. Jövőre, szeretnék végigvinni a kármegelőzés jogszabályi részét és a földtörvény módosítását is 2027-ben tervezik.

Kérdésre válaszolva Bóna Szabolcs elmondta, nincs baj azzal, hogy az alkotmányban a GMO-mentesség rögzítve van, ahhoz nem kell hozzányúlni, de a modern, molekuláris technológiákat nem utasítják el teljesen. A sertés- és tejválsággal kapcsolatban elmondta, piacgazdaság és szabad-kereskedelem van, az állam a felvásárlási árakba nem nyúlhat bele, a ,,támogatásoknál itt is elmentünk a falig". A JÉGER jégkármérséklő rendszerről elmondta, a kutatások szerint, a hatékonysága 10 százalék körül volt. Az elpárologtatott ezüst-jodidnak jelenleg nem látszik a környezetre hatása, ezért nemzetközi perektől nem tartanak, de a ,,rendszer sorsa megpecsételődött". A zöldségáfa csökkentéséről, a korábbi Tisza-ígéretről elmondta, a jelenlegi költségvetési terv alapján nem fér bele, de ,,ez nem jelenti, hogy nem lesz". Bóna Szabolcs türelmet kért. (Forrás: MTI)

Kép1: A Hortobágy–Berettyó főcsatorna és az Árvízkapu környezete, madártávlatból. Kép: Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Kép2: Magyarország tavai, folyói. Kép: Pinterest

Kép3-4: Bóna Szabolcs és a gazdafórum résztvevői, Orosházán. Képek: MTI / Lehoczky Péter