Címlap
Az intézmény tematikájában, hangsúlyos az építészet, ezért a jubileumi tárlaton felidézik a Kós Károly, ifj. Sándy Gyula és Makovecz Imre építészekről a korábbi kiállításokat is. A kiállításhoz kapcsolódva, majdnem ötszáz oldalas katalógus is készült, amelyben az olvasók részletesen megismerhetik a Műcsarnok 1896 óta rendezett tárlatait – közölte az igazgató.
Kondor-Szilágyi Mária, a jubileumi kiállítás társkurátora elmondta, hogy a tárlat első termében, idővonalon az intézmény 1896-os megnyitása óta eltelt időszak kiállításai, történelmi csomópontjai, és az intézmény igazgatói szerepelnek. A teremben, a Műcsarnok korai időszakának szobrászati tárlatain kiállított művek - köztük Stróbl Alajos, Medgyessy Ferenc, Vilt Tibor és Schaár Erzsébet alkotásai - is láthatók a múzeum építésének idejéből származó, az épületet ábrázoló tusrajzokat és akvarellekkel együtt, de megtekinthető a Műcsarnok 1939-es grafikai kiállítását ismertető válogatás is.
A második teremben, a 2020 és 2026 közötti időszak különböző csoportos kiállításait mutatják be – közölte. A látogatók itt többek között Polgár Botond szobrász, grafikusművész, animációs filmrendező, és Majoros Áron Zsolt szobrász műveit szemlélhetik meg. Ebben a teremben látható a magyar építészekről szóló bemutató is. A harmadik teremben, szintén kortárs anyag, az elmúlt hat esztendő egyéni kiállításairól szóló válogatás szerepel, többek között Lovas Ilona textilművész, Kő Pál szobrászművész, Gábor Áron festőművész, szobrász, grafikus, Szurcsik József képzőművész, és Cseke Szilárd festőművész tárlatából adtak ízelítőt.
A kiállításhoz kiadott háttéranyagban felidézték, a Schickedanz Albert tervezésében, a neoklasszikus és antik etruszk motívumokat hordozó palotát 1896. május 4-én, Ferenc József nyitotta meg. A Műcsarnok a kezdetektől fogva a magyar történelem sorsfordító pillanatainak és a művészet fordulópontjainak tanúja. Dísztermében ravatalozták fel Munkácsy Mihályt, Lotz Károlyt és Zichy Mihályt, reprezentatív, külső lépcsőin, Nagy Imrét és 1956-os mártírtársait búcsúztatták 1989. június 16-án, ami a politikai rendszerváltás történelmi nyitánya lett.
A kiállítási struktúra az elmúlt 130 évben folyamatosan alkalmazkodott a kor kihívásaihoz. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat alapította, majd 1926-ban, a főváros tulajdonába, a második világháború után, állami kezelésbe került intézmény a történelmi Nemzeti Képzőművészeti Kiállítások és a szocialista korszak kezdetben ideológiailag terhelt, majd a sztálinista kánont megtörő, modernizálódó tárlatai után jutott el jelenlegi működési formájáig. A Műcsarnok fenntartója 2014 óta a Magyar Művészeti Akadémia, ekkor indult az öt műfajt ötéves váltásban bemutató Nemzeti Szalonok sorozata.
A mostani tárlat 2027. január 17-ig tekinthető meg a Műcsarnokban. (Forrás: MTI)
Kép1: Budapesten, a Műcsarnok épületét Schickedanz Albert tervezte, Ferenc József nyitotta meg 1896. május 4-én. Kép: Facebook
Kép2-4: Képek a Műcsarnok 130 éves történetét bemutató kiállításról. Képek: MTI / Bruzák Noémi
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.




