Címlap

A székelyföldi települések terein vagy a környező magaslatokon, sötétedés után meggyújtott őrtüzeknél a helyi szervezők felolvasták a rendezvény kiáltványát, amelyet a kezdeményező SZNT elnöke, Izsák Balázs írt alá. Ebben kinyilvánítják közös akaratukat, hogy ragaszkodnak szülőföldjükhöz és követelik Székelyföld területi autonómiáját.

Székelyföld történelmi és kulturális régió. Településeit közigazgatási határok választják el egymástól, öt külön megyébe sorolva őket, de az itt élő közösségeket összeköti a szülőföldhöz ragaszkodás, a közös történelmi tapasztalat és a jövő alakításának igénye. Ezt az összetartozást nem szüntethetik meg a megyehatárok. Székelyföld egységének kifejezésre kell jutni intézményes keretek között is - áll az MTI-hez is elküldött kiáltványban.

Külön megszólítják az önkormányzati tisztségviselőket, kijelentve, hogy Székelyföld egysége az önrendelkezés megvalósításának alapja is, megőrzése és képviselete közös felelősség, amiből az önkormányzatoknak is részt kell vállalni. - Ezért a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére, 149 székelyföldi önkormányzat közösségi akaratának megjelenítésére és érvényesítésére szólítunk fel. Azt kívánjuk, hogy Székelyföld települései a jövőbeni közigazgatási reformok során egyetlen, történelmi és etnikai sajátosságait figyelembe vevő régióhoz tartozzanak - fogalmaznak a kiáltványban.

Gazda Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy az őrtüzek idén, több, mint száz székelyföldi településen gyúltak ki, elsősorban azokon, ahol veszély esetén, hagyományosan is lármafákat gyújtottak. A legtöbb település Csíkszéken csatlakozott a kezdeményezéshez. Számos magyarországi nagyváros és kisebb helység is jelezte, hogy máglyát vagy gyertyákat gyújtanak a székelyföldi autonómiaigénnyel szolidaritás jeleként. - A székelyföldi települések az őrtűzgyújtással az új román kormány bejelentett közigazgatási átszervezésével szembeni összefogásukat is kinyilvánítják - mondta.

A 2027-re tervezett közigazgatási reform szerint, több, mint 400 települést vonnának össze, és a régiósítást is megvalósítanák, amelynek során Székelyföld és magyarsága ,,abszolút kisebbségbe jutna" azokban a régiókban, ahová részeit sorolnák. A többségben románok lakta Brassó, Szeben és Fehér megye, továbbá Maros megye mezőségi része ugyanis ,,teljesen felszippantaná a székelyföldi magyarságot" annak ellenére, hogy Románia vállalta, területi átszervezés esetén nem változik az etnikai összetétel - mondta Gazda Zoltán.

Az SZNT nyolc éve úgy tiltakozott egy esetleges közigazgatási reform ellen, hogy a 149 székelyföldi önkormányzat mindegyike tanácsi határozatban mondta ki, a többihez akar tartozni és velük egységes régiót kíván alkotni, amelynek Székelyföld a neve. Az önkormányzati döntéseket azonban a prefektúrák megtámadták a bíróságon, és az igazságszolgáltatás törvénytelennek nyilvánította ezeket. Ezúttal, a közigazgatási átszervezés elleni újabb tiltakozásként, az SZNT petíciót készített elő, amelyet elküldenek a 149 önkormányzatnak azzal a kéréssel, hogy írják alá és postázzák Románia kormányának, parlamentjének, hat európai uniós fórumnak és az ENSZ-nek.

Az ügyvivő szerint remélik, hogy a kezdeményezésben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is partner lesz, továbbá a két kisebb erdélyi magyar párt, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE) támogatására is számítanak. Kíváncsiak annak a 17 székelyföldi önkormányzatnak a reakciójára is, ahol nincs többségben a magyarság, és román polgármester van.

A két évtizede újraalakult, több, mint száz éve alapított SZNT 2016-ban nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, amikor a templomokban közösen imádkoznak Székelyföld autonómiájáért, és este, őrtüzek gyújtásával ,,teszik láthatóvá" az önrendelkezést követelő régiót. (Forrás: MTI)

Kép1-3: A Székelyföld autonómiájának napján, október utolsó vasárnapján, a templomokban közösen imádkoznak Székelyföld autonómiájáért, és este, őrtüzek gyújtásával ,,teszik láthatóvá" az önrendelkezést követelő régiót. Képek: MTI / Kátai Edit