Címlap

Délután négy órakor, Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Gyulai Vár mellett, az 1848-49-es Honvédtiszti Emlékhelynél mond beszédet.

Október 6-át, 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává a kormány arra emlékezve, hogy 1849. október 6-án, végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét - Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt -, és Pesten, Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. (Forrás: MTI)

A rendszerváltozás után, a kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá a 237/2001. (XII.10.) számú Korm. rendeletben. A hagyományok szerint, a Kossuth téren félárbocra engedik Magyarország nemzeti lobogóját, majd az egykori miniszterelnök vesztőhelyének színhelyén, a Batthyány-örökmécsesnél gyertyagyújtással, a Fiumei úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen, a Batthyány-mauzóleumnál, koszorúzással emlékeznek a szabadságharc mártírjaira.  (Forrás: kormany.hu)

Kép1: Október 6-a az aradi vértanúk emléknapja és Magyarország nemzeti gyásznapja. Kép: Wikipédia

Kép2: A gyulai 1848-49-es Honvédtiszti Emlékhelyet a szabadságharc 140. évfordulója alkalmából készítette Máté István szobrászművész. Az emlékhely kokárda alakú, tervezője Szemerey Mária építész. A közadakozásból készült emlékhely az aradi vértanúkra, az 1849. augusztus 23-i eseményre emlékeztet, amikor a Gyulai Vár mellett lefegyvereztek 1300 honvédtisztet. Forrás és kép: Köztérkép

Kép3: Magyar Péter miniszterelnök ma, 16 órakor, az 1848-49-es Honvédtiszti Emlékhelyen mond beszédet. Majd 17 órakor, emlékmenet kezdődik Gyula történelmi utcáin. Kép: Magyar Péter miniszterelnök Facebook-oldala