Címlap

Kósa László 1942-ben született, Cegléden. Diplomáját 1967-ben szerezte meg az ELTE-n magyar nyelv és irodalom, néprajz szakon. 1967-től, az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, később tudományos főmunkatársa volt. 1981-től az ELTE Bölcsészettudományi Karának Művelődéstörténeti Tanszékén oktatott docensként, 1987-től tanszékvezetőként. Egyetemi tanárrá 1990-ben nevezték ki, a tanszéket két évtizeden át, egészen 2007-ig vezette.

A történelemtudomány doktora címet 1989-ben nyerte el. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává 1998-ban, rendes tagjává 2007-ben választották.

Munkásságát 2017-ben, Széchenyi-díjjal ismerték el a 19. és 20. századi egyetemes és református művelődéstörténet területén végzett kiemelkedő, főként az egyházak és a társadalom kapcsolatával foglalkozó tudományos életműve, a néprajztól az agrár- és tudománytörténeten át a társadalom- és egyháztörténetig terjedő publikációs és szerkesztői tevékenysége, iskolateremtő pedagógiai munkája elismeréseként. (Forrás: MTI)

-----------------------------------

Édesapja a gyulai református egyház lelkipásztora, édesanyja a református elemi iskola tanítónője volt. Bár a gimnáziumban jelesen végzett, társadalmi származása miatt diszkriminálták, és a kitűnő érettségi után sem vették fel az egyetemre. Két évig segédmunkásként dolgozott, ezután végezhette el az egyetemet. (Forrás: Károli Gáspár Református Egyetem)

-------------------------

Széchenyi-díjjal tüntették ki dr. Kósa Lászlót, 2017-ben

Dr. Kósa Lászlónak (etnográfus, történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja) számos kötődése van Gyula városához, azon belül is gyülekezetünk életéhez. A gyulai református parókia falai között nevelkedett, hiszen édesapja Kósa Ferenc, gyülekezetünk lelkipásztoraként szolgált 1948-1971 között, édesanyja a református elemi iskola tanítónője volt. Megírta gyülekezetünk történetét, mely A gyulai református egyház története címmel jelent meg, 1994-ben. Könyvét a szakkritika a modern egyházközség-történet példájaként értékeli. 1995-ben Gyula Város Díszpolgára kitüntetést kapott. Családi kapcsolatai most is idekötik, hiszen gyülekezetünk tagja lánya, Krisztovánné Kósa Lídia és családja, valamint unokája Márton, aki dédapja nyomdokait követve református lelkipásztornak készül, 1 éves teológiai hallgató a Budapesti Hittudományi Egyetemen. Továbbá itt él öccse Ferenc, gyülekezetünk presbiteri jegyzője és húga Zsuzsa – közölte a Gyulai Református Egyházközség, 2017. március 19-én, abból az alkalomból, hogy dr. Kósa Lászlót Széchenyi-díjjal tüntették ki.

-----------------------

Kósa László: A gyulai református egyház története. Gyula, 1994. 227 p.

Kósa László akadémikus, történészprofesszor, néprajztudós, egyetemi tanár – Kósa Ferenc (1915–1976) gyulai református lelkész fia – gyermekéveit a gyulai parókián töltötte. A gyermekkori érzelmi kötődés, a sok személyes élmény is motiválta a szerzőt témaválasztásában, a gyulai református egyház történetét a helyi templom 200 éves jubileuma alkalmából dolgozta fel. A kötet külön fejezetet szentel a reformáció időszakának, érinti Brandenburgi György földesuraságát, Ozorai Imre, Gálszécsi István, Szegedi Kis István prédikátori tevékenységét, nyomon követi a lutheránus és helvét irány szétválásának a folyamatát. A rendelkezésre álló források alapján felkutatja az egyházi élet nyomait a török hódoltság idején, és részletesen ismerteti a reformátusok helyzetét a város újratelepülése idején és az azt követő évszázadban. A következő fejezetekben, kronologikus rendben, a református egyház történetének fordulópontjai köré szerkesztve ismerheti meg az olvasó az 1791–1990 közötti időszak eseménysorát. A monográfia függelékében kilenc dokumentumból álló okmánytár található. Az 1712–1959 között keletkezett források sorában lelkészi díjlevelet, esperes nekrológot, egyházi vagyonleltárt, jelentéseket, körlevelet olvashatunk. Az adattárba 21, 1715–1990-ig működő gyulai parókus lelkész rövid életrajza került. (Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára).

Kép1: A református templom, Gyulán. Kép: Gyulai Református Egyházközség

Kép2: Kósa László (Cegléd, 1942. július 17. – Budapest, 1926. szeptember 25.) Széchenyi-díjas etnográfus, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Forrás: Wikipédia. Kép: Wikimedia Commons / reformatus.hu

Kép3: Kósa László: A Gyulai Református Egyház története. Gyulai Füzetek 7. Gyula, 1994. Békés Megyei Levéltár. 227 p.