Címlap

A Munkácsy múzeumhoz került az Egyesült Államokban megjelent kártyasorozat Munkácsyt ábrázoló darabja. Száznál több híres ember portréját tartalmazta a sorozat, amelyet a művészettörténész szerint, a mai ,,fociskártyákhoz" lehetne hasonlítani, amerikai áruház-tulajdonos ötlete alapján adták ki ezeket. Speciális, úgynevezett heliogravür eljárással készült Munkácsyt ábrázoló fotó is a birtokukba került, amelyet egy fényérzékennyé tett rézlapra nyomtak. Különlegessége, hogy ezzel a technikával nem fakul a kép.

Gazdagodtak A falu hőse című festmény rézkarcmásolatával is. A festmény különlegessége, hogy Munkácsy 1874-es nászútja során, Békéscsabán, nagybátyja, Reök István birtokán kezdte el készíteni. Néhány alakról itt készítette az első tanulmányokat. A mű 1878 körül készült el, az alkotó akkoriban kötött szerződést Charles Sedelmeyer műtárgykereskedővel, aki a festményekről rézkarcmásolatot készíttetett. A másolatot Armand Mathey-Doret készítette el a nem sokkal később az Egyesült Államokba került műről.

Egy másik rézkarc készítő, Frédéric-Auguste Laguillermie másolta le a Két család a szalonban című festményt. Gyarmati Gabriella elmondta, látható, mennyire különbözőképp készültek a másolatok. Laguillermie alkotása grafikusabb, szárazabb, sokkal világosabb a másiknál. ,,Sedelmeyer nem is készíttetett vele később többet" – mondta.

A múzeumé lett Korbay Ferenc – Liszt Ferenc keresztfia volt – Magyar dalok című kiadványa. A művészettörténész elmondta, Korbay 1871-ben vándorolt ki Amerikába, ahol a magyar dalok és népművészet népszerűsítője lett. Gyarmati Gabriella 1956-os kiadású, a Magyar Diafilmgyártó Vállalat éghetetlen filmre készített, Munkácsy-életrajzot és -életművet bemutató diafilmjét ismertette. Az akkor 16 forint 50 fillérbe kerülő dia nem a kor politikai-társadalmi elvárásai szerint mutatta be a festőfejedelmet, hanem valóban a nagyságát igyekeztek megvilágítani. Egy apró hibát talált benne, A kukoricás című festmény keletkezését máshová helyezik, noha valójában, a nászút során, Békéscsabán készült. A békéscsabai múzeumban van a legtöbb Munkácsy-relikvia, gyűjteményük már több, mint hatszáz darab.

A sajtótájékoztatón bemutatták a debreceni Déri Múzeumból érkezett alkotást is, amely Munkácsy Mihály Ecce homo című festményét ábrázolja,155 ezer legóból kirakva. Lakner Lajos igazgatóhelyettes elmondta, a múzeumok tudásátadás szempontjából nehéz helyzetben vannak, nem könnyű megszólítani a fiatalokat. Ezt a ,,művet" több iskolai csoport, mintegy 500 diák készítette el.  Játékkal, kreativitással, számukra népszerű eszközökkel a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat fogékonnyá lehet tenni a kultúra iránt – mondta az igazgatóhelyettes, aki szerint, az alkotás legnagyobb értéke, hogy a közösségi összefogásban készült el. Az elemeket a nyíregyházi Lego gyár ingyenesen biztosította, két színt ráadásul le is kellett gyártani, hogy megközelítsék a festő eredeti művének színvilágát.  Az alkotást négy panelra helyezve lehet utaztatni is, jártak már vele többek között Bagaméren és Nagyváradon is. Súlya 600 kilogramm, értéke megközelítőleg hatmillió forint. Békéscsabán, az év végéig lehet megtekinteni. (Forrás: MTI)

Kép1: Újabb Munkácsy-relikviákkal gazdagodott a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum. Kép: CsodálatosMagyarország.hu

Kép2-3: Az Ecce homo vándorkiállításon. A monumentális kép 155 ezer 494 legóelemből áll, 600 kilogramm súlyú. Képek forrása: magyarmuzeumok.hu