Címlap

A Királyok, szentek, monostorok nem szokványos tárlat, évekig tartó régészeti, művészettörténeti és bioarcheológiai munka áll mögötte. A kutatók sok kérdést tettek fel, amelyekre sokáig szinte senki nem remélt választ, hogy kinek a csontjait rejti a tihanyi altemplom sírja: I. Andrásét vagy a fiáét, Dávid hercegét, vagy éppen kié a pannonhalmi bazilika főhajójában feltárt nyughely - mondta Sári Zsolt. A négy monostor, Tihany, Bakonybél, Pannonhalma és Almád története elevenedik meg a kiállításon, ezzel együtt a magyar kereszténység és a magyar államiság legkorábbi, sok területen talán még ismeretlen fejezete. A jó múzeumoknak nem az a dolga, hogy végleges válaszokat adjon, hanem, hogy hagyja, a látogató is elgondolkodjon, sőt kételkedjen. Ehhez nincs is alkalmasabb hely, mint a Mindszentyneum, amely olyan embernek állít emléket, aki maga is tudta, mit jelent összekapcsolni a hitet a helytállással, a személyes sorsot a nemzet sorsával. Mindszenty József Zalaegerszegről indult az útra, amely a magyar egyháztörténet és a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakjává tette.

Mihályi Norbert Jeromos, a Tihanyi Apátság elöljárója emlékeztetett, hogy az apátság története az egykori Zala vármegyéhez, Zalavárhoz kapcsolódik, ahol a bencések megtelepedtek. Az altemplombeli sír feltárása előtt nagyon sok kérdés merült fel, például az, hogy egyáltalán vannak-e benne csontok, mert az 1950-es években - amikor a bencések a rend feloszlatása után elhagyták az apátságot - már folyt feltárás. A kutatás bebizonyította, hogy I. András király és családja csontjai találhatók az altemplomban, és ez nagy jelentőségű eredmény, mert egyedül Tihanyban található éppen maradt Árpád-házi királysír - hangsúlyozta.

Miért alapítottak a 11. században a királyok monostorokat Pannonhalmán, Bakonybélben, Tihanyban, Almádon? - tette fel a kérdést. Egyrészt, temetkezési helyként, hogy legyenek szerzetesek, akik a sírjuk fölött lelki üdvösségükért imádkoznak.  Másrészt, az apátság alapítóleveléből, az első magyar szórvány nyelvemlékből tudható, hogy a király földeket, eszközöket adományozott a monostornak, de tehenészeket, méhészeket, magát a tihanyi révet is az apátságnak ajándékozta, ,,hogy ne legyenek restek az imádságban".  De a középkorban a szerzetesek voltak az innováció alapjai is, a mezőgazdaságban, a földművelésben vagy az iparban, számos dolgot a szerzetesek találták fel, köztük például a sört. A monostorok nemcsak az imádságot szolgálták, nemcsak az evangélium terjedését, nemcsak a kereszténység megerősítését, hanem ,,területfejlesztési projektek voltak", amelyek hatottak a társadalomra, a mezőgazdaságra, az ipar fejlődésére. Mivel a szerzetesek tudtak írni, olvasni, okmányokat is állíthattak ki, hiteles helyként működhettek, ezt a tudást tovább is akarták adni, így iskolaként is működtek - részletezte Mihályi Norbert Jeromos.

Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója elmondta, hogy a régészet, a múlt kutatása sok tudományt bevonó és felsorakoztató tevékenység, ,,nem egyszerűen csak tárgyak és falmaradványok feltárást jelenti". Több szakember együttműködésével, sok forrásból, egészen apró részletekből minél teljesebb képet lehet alkotni a múltról, miközben egyre nagyobb szerepet kap a közösségi régészet, amikor civilek, önkéntesek is bekapcsolódnak a kutatásokba. Zalában, több, mint egy évtizede folynak közösségi régészeti kutatások a pálos monostorok feltárásakor. A tudományos eredményekakkor lesznek igazán a közösségé, ha a múzeum biztosítja a találkozás lehetőségét.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere arról beszélt, hogy a bencés hagyományok és örökség szorosan kapcsolódik a történelmi Zala megyéhez. Így 1009-től egészen 1950-ig, az egész Balaton-felvidék, Tihany is a megye része volt, amiért a zalaiaknak része van a magyar kereszténység történelmében. (Forrás: MTI)

Kép1: Zalaegerszegen, a Mindszentyneum. Kép: Kulturális Örökség Napjai

Kép2: Tegnap, megnyílt a korai bencések világát bemutató kiállítás Zalaegerszegen, a Mindszentyneumban. Kép: MTI / Katona Tibor

Kép3: Mihályi Norbert Jeromos OSB, a tihanyi apátság elöljárója beszédet mond a Királyok, szentek, monostorok - Korai bencések világa Magyarországon a legújabb tudományos kutatások tükrében című kiállítás megnyitóján, szeptember 16-án. MTI / Katona Tibor