Címlap
Szeptember 2-án, 460 éve, ezen a napon, dél tájban, a megfogyatkozott őrség és a nagyszámú gyulai civil lakosság megkezdte a kivonulást a várból. Először, szekereken a sebesült, beteg katonák és a várba menekült köznép hagyta el a várat. Már a nap is lemenőben volt, amikor a német gyalogosok, azután a magyar gyalogság, utánuk a lovasság és legvégül Kerecsényi László várkapitány vonult ki a pasa által beküldött túszokkal.
Gyulától egy mérföldre járhattak, amikor – a megállapodás ellenére –, az oszmán katonaság a kivonulókra tört. Amikor a kapitány hírt kapott, hogy a törökök az egyezséget megszegve fosztogatni kezdték a hátul lévőket, magához hívatta a nála lévő túszokat, akik javasolták, hogy együtt menjenek vissza, és személyesen tegyen panaszt Pertev pasa előtt. Kerecsényi László belesétált a csapdába, a pasa elfogatta a tárgyalást Báthorytól átvevő Melith Györggyel és még sokakkal együtt.
Egy Jörger nevű zsoldost később kiváltottak, egy másik, Keledy nevű katona magát váltotta ki. A sötétben, a másikat töröknek nézve Serényi és Zichy párbajozni kezdtek, de időben tisztázták a félreértést, aztán Váradra mentek. Fekete Demeter porkoláb kivonulás előtt a lovával tokaji bort itatott (pár nappal az ostrom előtt valóban érkezett tokaji borszállítmány a várba), a bortól tüzessé lett hátason úgy menekült Szalontáig. Bethlen Gábor édesapja, Farkas is Erdélybe megmenekült. Kerecsényi Lászlót Nándorfehérvárra hurcolták, majd hamarosan kivégezték. (Forrás: Gyulai Vár Facebook-oldala)
Kép1-3: Képek a tegnap esti megemlékezésről, a Gyulai Várnál. Képek forrása: Gyulai Vár Facebook-oldala és dr. Görgényi Ernő polgármester Facebook-oldala
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.



