2026. augusztus 14., péntek,  Marcell
 
 
 
 

Címlap

[Közéleti tények]
2026. augusztus 14., péntek
Nádi Boldogasszony búcsú Gyulán
Holnap, Nagyboldogasszony napján, a város két templomában is szentmise lesz – Vasárnap, búcsúi szentmise a Nádi Boldogasszony Templomban
Szerző: Sz. M.
Békés vármegyében, Gyulán, augusztus 15-én, szombaton, holnap, Nagyboldogasszony napján, a belvárosi római katolikus templomban, a Nádi Boldogasszony Templomban, a kegytemplomban, 7 órakor, míg a németvárosi Szent József Templomban, 18 órakor tartanak szentmisét. A Nádi Boldogasszony templomban, augusztus 16-án, vasárnap, 10 órakor, búcsúi szentmisét mutat be Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke. A hagyományos búcsúi szentmise szentségi körmenettel zárul.

A gyulai Nádi Boldogasszony Templomban, holnap, Nagyboldogasszony napján, 7 órakor szentmisét, majd vasárnap, 10 órakor búcsúi szentmisét tartanak. Kép: miserend.hu

 

Gyulán, a belvárosi római katolikus templomot a mai formájában, 1775-ben kezdték építeni. A templomot a Szeplőtlenül fogantatott Szent Szűz tiszteletére áldották meg 1777-ben, majd 1823-ban szentelték fel. A templomhajó jobb oldali kapujának befalazásával készült el 1951-ben, a Nádi Boldogasszony kegyoltár. Az oltárkép Máriát ábrázolja, koronával. Borsa Antal győri festőművész alkotása.

 

A templom egyik harangja 1420 kilogrammos, a másik 615 kilogrammos. Az utóbbi, a kisebbik egyik oldalán, Szűz Mária látható a gyermek Jézussal, körülötte nádszálak, fölötte uniós csillagkoszorú. Két oldalán, az 1214 és 1715-ös évszám. A másik oldalán, az angyalos ország címer van. Felirata Nádi Boldogasszony. Gyula Nagyasszonya, Hozzád folyamodók Kegyes pártfogója. Öntve a Gyulai róm. kat. hívek adományából 2004. (Forrás: Nádi Boldogasszony Plébánia)

 

Nádi Boldogasszony kegyképe a gyulai templomban. Borsa Antal festőművész alkotása. Kép forrása: Wikipédia

 

---------------------------

 

A templom nevének eredete egy Mária-képhez kötődik. A képhez nagyon sokan elzarándokoltak, ezért 1398-ban, IX. Bonifác pápa búcsújáró hellyé nyilvánította Gyulát. A vár 1566-os elfoglalása után, a törökök a templomokat lerombolták, a kép eltűnt. Úgy hitték, megsemmisült. Emléke azonban tovább élt, 1699-ben, egy jezsuita atya már Nádi Boldogasszony képe néven említette.

 

A vasárnapi, búcsúi szentmise értesítője. Kép forrása: Nádi Boldogasszony Plébánia

 A néphagyományban máig él Nádi Boldogasszony középkori kultuszának emléke. Úgy mondják, a török idők alatt, még tutajokon is jöttek a búcsúsok. A kegykép megtalálásának mondabeli története szerint, egy sarkadi lánynak álmában megjelent Szűz Mária és megmutatta, hogy a törökök elől, a Körösök nádasaiba menekült hívek hová rejtették a kegyképet. A 20. században, az elenyészett kép helyett újat festettek. Gyula a Dél-Alföld legjelentősebb búcsújáró helye.

 

Ima: ,,Nádi Boldogasszony, Gyula nagyasszonya, / Hozzád folyamodók kegyes pártfogója. / Nádi Boldogasszony el ne hagyd népedet, / Kérünk e szent helyen, segélj meg bennünket!” (Forrás: Árpási Zoltán: Gyula könyv – Gyula, 2011, Iniciálé-Lap Bt.)

 

 

Kép1: A gyulai Nádi Boldogasszony Templomban, holnap, Nagyboldogasszony napján, 7 órakor szentmisét, majd vasárnap, 10 órakor búcsúi szentmisét tartanak. Kép: miserend.hu

 

Kép2: Nádi Boldogasszony kegyképe a gyulai templomban. Borsa Antal festőművész alkotása. Kép forrása: Wikipédia

 

Kép3: A vasárnapi, búcsúi szentmise értesítője. Kép forrása: Nádi Boldogasszony Plébánia

 



<
+++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.