Címlap

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter viszont négy év múlva már azért akar táncolni, mert fejlődésnek indult az egészségügy – erre hívta fel a figyelmet Árus főorvos, amikor az egyik orvosi web-lap a HVG-ből szemlézett összefoglalóját mutatta. – A miniszter arról beszélt a cikkben, hogy 80- 90 fontos szakértő dolgozott az egészségügyi reformterv kidolgozásán. ,,Most már tényleg nagyon dolgozunk. – nyilatkozott újságírók előtt. – De nem csak azért táncolunk négy év múlva, mert megnyertük a választásokat, hanem azért, mert az egészségügyet egy olyan fejlődési pályára állítottuk, amit mindenki szeretne. Egészen más világ lesz, mint az eddigi poroszos rendőri irányítás. Én ezt ígérem, és úgy gondolom, hogy ilyen emberekkel, ilyen miniszterekkel csodát lehet csinálni” – mondta a miniszter.

Később beszélt a szívhangtörvényről is, amit az előző kormány szerinte ideológiai és politikai eszközként használt, de a mostani kormány nem így kezeli majd az ügyet, helyette egyeztet a szakmával, az egyházakkal, a társadalommal. Kiemelte, az evidenciák és a klinikai tudományok bevonásával lehet azt eldönteni, hogy például egy szívhangtörvényt egyáltalán meg kell-e hozni a magyar társadalomban, és ha meg kell, milyen arányban tudják ebbe bevonni az embereket.

A sajtótájékoztatón Hegedűs Zsolt elmondta, eredetileg nem azt tervezte, hogy miniszter lesz. ,,De ha már így alakult, azt tervezem, hogy akkor igenis legyek olyan döntéshozó, aki hat olyan emberekre, akikkel lehet együtt döntést hozni. Szeretnék egy empatikus és etikus egészségügyi rendszert létrehozni. Ez az én küldetésem, és szeretném, hogy ha sokkal-sokkal őszintébb és transzparensebb lenne ez a rendszer – vázolta vízióját a miniszter. Hozzátette, szeretné, hogy minden egyes kórházban, vidéken és minden egyes régióban felszabaduljanak azok a kreatív és jó műhelyek, amelyek már megvoltak, csak a poroszos rendőri irányítás eddig leszorította és megfojtotta őket.

Hivatalba lépése után Hegedűs Zsolt stratégiai nyugalomra és kiszámíthatóságra szólította fel a kórházak vezetőit és dolgozóit. A weblap ezt a cikket Facebook-forrásból szemlézte. Ebben a miniszter hangsúlyozta, hogy a betegellátás folyamatossága, az intézmények stabilitása és a dolgozók biztonsága elsődleges szempont marad. Kifejtette, hogy a változás nem kapkodást jelent, hanem körültekintő, szakmai alapú munkát. Az átadás-átvétel során és utána is konstruktív párbeszédet, valamint közös szakmai építkezést indítanak a kórházak vezetőivel, az orvosokkal, az ápolókkal és minden érintett szereplővel. Ezzel együtt természetes, hogy minden felelős kormányzatnak kötelessége áttekinteni azokat a döntéseket és gyakorlatokat, amelyek szakmai, gazdálkodási vagy etikai szempontból kérdéseket vetnek fel. ,,Ez véletlenül sem politikai leszámolást jelent, hanem tiszta, átlátható és méltányos értékelést, valamint – amennyiben szükséges – arányos következményeket.

Mintha a miniszter folytatta volna a témát posztjában – amit az MTI tett közzé, és szintén szemlézett az orvosi web-lap, és amit fontosnak tartott kiemelni dr. Árus Tibor –, arról szólt, hogy nem embereket üldöznek; egy rendszert bontanak le, miközben egy demokratikus rendszert építenek, törvényesen, alkotmányos úton. Azt írta, ,,az elmúlt tizenhat évben nemcsak egy kormányzati rendszer épült ki, hanem egy olyan mélyállam is, amely hosszú megbízatásokkal, kétharmados szabályokkal, bebetonozott tisztségviselőkkel és közpénzből létrehozott hatalmi központokkal egy választási vereség után is fenn akarja tartani a régi rendszer hazug, korrupt, álszent befolyását”.

Az alaptörvény módosítása kapcsán a tárcavezető kifejtette, nem bosszúból tették, és nem azért, hogy az egyik párt embereit egyszerűen egy másik párt embereire cseréljék. Azért tették, hogy lebontsák a mélyállamot, helyreállítsák a népszuverenitást, és biztosítsák: a leváltott és a jövő rendszere többé ne tudja bebetonozott tisztségeken keresztül megbénítani a választók akaratát. ,,Nem embereket üldözünk. Egy rendszert bontunk le, miközben egy demokratikus rendszert építünk. Nem kis feladat és felelősség. Békésen, törvényesen, alkotmányos úton” – zárta bejegyzését az egészségügyi miniszter.

A Nobel-díjas Karikó Katalin gondolataira is ráirányította a figyelmet Árus doktor, méghozzá a Telex-ből szemlézett cikk nyomán. ,,Eddig is láttam, hogy milyen elkeserítő az egészségügy állapota Magyarországon” – mondta a tudós a Magyar Hangnak adott interjújában, amikor arról kérdezték, milyen témákban ad majd tanácsot Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszternek.

Karikó Katalin szerint Magyarországon hatalmasak a hiányosságok a megelőzés területén, az emberek töredéke megy el csupán vastagbélrák-szűrésre, miközben ez nyugaton már általánosan bevett gyakorlat. Először az emberek szemléletét kell megváltoztatni, hogy sikeresebb legyen az egészségügyi ellátás. ,,Meg kell értetnünk velük, hogy a megelőzésnél nincs fontosabb. Mindenki sokat tehet a saját egészsége érdekében: egészségesen kell táplálkoznunk, rendszeresen kell testedzést végeznünk, és a megfelelő alvásminőség is elengedhetetlen” – hangsúlyozta. A tudós asszony korábban azt nyilatkozta, hogy a felkérésnél az volt a kikötése, hogy csakis ingyen vállalja a tanácsadói szerepkört, és csak akkor, ha a valós tudásának és tapasztalatának, nem pedig a nevének szól a felkérés. Hegedűs Zsolt egyébként még kinevezése előtt, a bizottsági meghallgatásán jelentette be, hogy felkérte Karikó Katalint, hogy vegyen részt a munkáját segítő testületben.

Az újjáalakult, önálló Egészségügyi Minisztérium felépítését hivatalos értesítőben mutatta be Hegedűs Zsolt, a részleteket pedig a Pénzcentrum közölte. A miniszter ismertette a hat államtitkárság és az öt helyettes államtitkárság feladatköreit, valamint azokat a kiemelt népegészségügyi területeket, mint a digitális eszközhasználat visszaszorítása, az egészséges táplálkozás ösztönzése vagy az új típusú dohánytermékek szabályozása, amelyek meghatározzák a kormányzati intézkedéseket.

A miniszter a kormány nevében közvetlenül felügyeli az Egészségbiztosítási Alap gazdálkodását, munkáját pedig a Miniszteri Tanácsadó Testület támogatja. A szakmai alapon nyugvó, stratégiai és kutatási feladatokat ellátó testületben olyan elismert szakemberek kaptak helyet, mint Karikó Katalin, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász és Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász.

A hivatali szervezetet irányító közigazgatási államtitkárhoz került a gyógyszer-, a gyógyászatisegédeszköz- és az orvostechnikaieszköz-ellátás szakmai felügyelete. Ez némileg rendhagyó strukturális megoldás, hiszen egy tisztán szakmai ellátási területet rendeltek az alapvetően adminisztratív és személyügyi feladatokat ellátó vezető alá. A minisztert általánosan helyettesítő parlamenti államtitkár az országgyűlési kapcsolattartás mellett a betegszervezetek és az egyéb érdekképviseletek ügyeiért felel. Külön államtitkárság felel az alapellátásért és az integrált ellátásért, amelynek feladatai közé tartozik egy új egészségügyi ágazati adatelemző központ koncepciójának kidolgozása is. A járó- és fekvőbeteg-ellátásért felelős államtitkár felügyeli a kórházak működését. Ezen a területen jelentős szervezeti változás, hogy önálló főosztályi rangot kapott az Ápolási és Szakdolgozói Főosztály, ami a szakdolgozói ügyek felértékelődését jelzi. A digitális egészségügyért felelős államtitkár a nemzeti stratégia és az ágazati informatika irányítása mellett a felhasználói és a betegigények felméréséért, valamint a statisztikai tevékenység függetlenségéért felel. A háttérintézmények elosztásának érdekessége, hogy a tárca tulajdonosi felügyelete alá került a korábban más minisztériumhoz tartozó BrainVisionCenter agykutató és neurotechnológiai központ. Különösen hangsúlyos szerepet kap a népegészségügyért felelős államtitkárság, amelynek feladata az ,,Egészséget minden szakpolitikába” elv érvényesítése. Ennek köszönhetően a tárca más minisztériumok jogszabály-előkészítő munkájába is bekapcsolódhat egészséghatás-vizsgálati javaslatokkal. Ezen a területen alakult meg az Egészségfejlesztési, valamint az Egészségvédelmi Főosztály, amelyek feladatkörei konkrét jövőbeli cselekvési terveket vetítenek előre.

Határozott intézkedések körvonalazódnak az egészséges táplálkozás ösztönzése terén is, a tárca ugyanis részt vesz az egészséges élelmiszerek áfa-csökkentését célzó javaslatok előkészítésében, fellép az egészségtelen élelmiszerek gyermekeket célzó marketingje ellen, valamint felülvizsgálja az étrend-kiegészítők szabályozását.

Hegedűs Zsolt olyan gyógyszertámogatást ígér, amely rendszeres, átlátható és kiszámítható – ezzel a címmel szemlézte az orvosi web-lap a 24.hu cikkét a napokban. Mint az írásból kiderül, a miniszter célja, hogy a valódi terápiás innovációk mielőbb eljussanak azokhoz a betegekhez, akiknek szükségük van rájuk, miközben a közös forrásokat bizonyítottan hatásos és megfelelő árú kezelésekre fordítja a kormány.

Kiszámítható, átlátható és értékalapú gyógyszerbefogadásra van szükség Magyarországon – írta június 18-án közzétett Facebook-posztjában Hegedűs Zsolt. Úgy véli, a kormány értékalapú, betegközpontú gyógyszer-finanszírozási rendszert tervez bevezetni, amely az eddigi egyedi méltányosság helyett a kiszámítható, rendszerszintű támogatást helyezi előtérbe. Az átalakítás és a jövőbeli tervek legfőbb elemei: egészségnyereséghez kötött árazás. A gyógyszerek árát az általuk nyújtott, bizonyított egészségnyereséghez fogják viszonyítani. Kockázatmegosztási megállapodások: ha egy új kezelés hatásossága körül jelentős bizonytalanság áll fenn, vagy az ára nem arányos a valós értékével, akkor a kormányzat eredményalapú és más kockázatmegosztási megállapodásokat fog kötni az együttműködésre nyitott gyártókkal. Kiszámítható és rendszeres döntéshozatal: olyan rendszert alakítanak ki, amely rendszeresen, átláthatóan és kiszámíthatóan dönt az új gyógyszerek támogatásáról, ezáltal biztosítva, hogy a valódi terápiás innovációk mielőbb eljussanak a betegekhez.

Nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az ártámogatási kérelmekhez kapcsolódó klinikai és egészség- gazdaságtani bizonyítékok meghatározott körét. Emellett azt is nyilvánosságra fogják hozni, hogy a gyártók az európai engedély megszerzése után mennyi idő elteltével kérelmezik a hazai közfinanszírozást.

Az Egészségügyi Minisztérium növelni fogja az egészségügyre fordított közkiadásokat. Kiemelt cél, hogy a rendelkezésre álló közös forrásokat kizárólag a betegek számára legtöbb egészségnyereséget biztosító, bizonyítottan hatásos és megfelelő árú kezelésekre fordítsák.

A miniszter ígérete szerint egy olyan rendszert fognak kialakítani, amely rendszeresen, átláthatóan és kiszámíthatóan dönt az új gyógyszerek támogatásáról. A bejegyzés szerint az a cél, hogy a valódi terápiás innovációk mielőbb eljussanak azokhoz a betegekhez, akiknek szükségük van rájuk.

Bármennyire is sok a feladat az egészségügyi tárca előtt, Hegedűs Zsolt gyors eredményeket akar – a Válasz Online cikke szerint. – Az írás mindenekelőtt jelzi, a kormány évi 500 milliárd forinttal szeretné növelni az egészségügy költségvetését. A miniszter olyan projektekre kezdett vadászni, amelyek hiányzó eljárásokat vezetnek be, és gyors eredménnyel kecsegtetnek. Tömegével léteznek olyan betegségek, amelyek a világban már gyógyíthatóak lennének, ám nálunk a pénzhiány miatt még mindig gyógyíthatatlannak számítanak. Mik ezek a technológiák? Például éren keresztül végzett sugárterápia, tűszúrással elölt daganatok. Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem docense és Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász arról beszélt, hogy az elmúlt években nemhogy előre, de visszafelé haladtunk ezen a téren, és a pénzhiány miatt rengeteg szenvedést élnek meg a betegek.

A Válasz Online oknyomozó portál különleges projektje, a Válasz Extra egy korábbi adásában Orosz Éva, az ELTE professzor emeritája azt mondta: ha 2020-ban is a GDP akkora hányadát költötték volna egészségügyre, mint 2005-ben, akkor 15 év alatt 5960 milliárddal több pénzt használhattak volna fel. A lemaradásunk emiatt nemhogy csökkent volna a Nyugathoz képest, de még nőtt is, mert nem fértünk időben hozzá az orvostechnológiai újdonságokhoz. Dózsa Csaba az adásban arról beszélt, hogy hiányzik például a 3D mammográfia, vagy az automatizált, nagy felbontású ultrahangos vizsgálati módszer, amely lehetővé teszi az emlőről készült réteges képalkotást.

Nem érhető el a biztosítottak számára a kontrasztanyagos mammográfia, ami azon az elven alapul, hogy a rosszindulatú daganatok sejtjeinek anyagcseréje eltér az egészséges sejtekétől. A kontrasztanyagot fokozottabb mértékben veszik fel, mint a környezetük, ezért pontosabb képet kapnak a daganatos elváltozásokról. A műsor másik vendége, Deák Pál Ákos intervenciós radiológiával foglalkozik, vagyis nem diagnosztikai vizsgálatokat végez, hanem kíméletes módon, egy éren keresztül vagy egy tűszúrással hatol be a beteg testébe, és ott célzott eljárást folytat. Deák Pál Ákos kollégái európai szinten tudnak beavatkozásokat végezni. Csakhogy ezeknek az eljárásoknak a finanszírozásában botladozunk. Ők például úgy pusztítják el a daganatot, hogy egy éren keresztül a májba vezetett vékony csövön sugárzó gyöngyöcskéket juttatnak el oda, és a sugárérzékeny daganat elpusztul. Deák Pál Ákos emlékeztetett, kezdetben méltányosságból megkapták hozzá a támogatást, mostanában viszont egyre sűrűsödnek a nemek, például úgy, hogy két hónap után elindítanak egy hiánypótlási eljárást és két napos határidőt szabnak ki. Dózsa Csaba hozzáfűzte, hogy nagyjából hárommilliárd forintos kerettel az első évben, később ötmilliárdig eljutva lehetne országosan elérhetővé tenni ezt az ellátást. Deák Pál Ákos arról is beszélt, hogy az egy milliméternél kisebb pajzsmirigy-daganatoknál létezik egy műtét nélküli kezelés, de az állami egészségügyben már nem tudják ezt elvégezni, mert az utóbbi években nem kaptak rá finanszírozást. Pedig ezzel a módszerrel akár két órával a beavatkozás után hazamehet a beteg a kórházból. Dózsa Csaba rámutatott, az egészségügyi tárcának és a biztosítónak figyelnie kellene ezeket a modern eljárásokat, és ha valahol sikerrel végzik őket Magyarországon, akkor azt kellene mondani: ,,Mennyibe kerül ezt országosan is elterjeszteni? Ennyi? Akkor csináljuk meg!”

Árus főorvos azt is láthatóvá tette egy nemrég szemlézett Népszava cikk segítségével, hogyan működik a láthatatlan várólista a magyar egészségügyben. A történet abból indul ki, hogy hiába van érvényes beutaló, az online rendszerben leginkább nincs időpont, aki pedig telefonon is próbálkozik, gyakran azt a választ kapja: ,,próbálja holnap”. A Medical Online újságírója, Tarcza Orsolya több kórház, az Országos Kórházi Főigazgatóság és az Egészségügyi Minisztérium válasza alapján mutatta be, mi áll az úgynevezett ,,láthatatlan várólisták” hátterében.

Az írás szerint az EgészségAblakban sok esetben azért nem láthatók időpontok, mert a rendelők csak korlátozott számú új előjegyzést nyitnak meg naponta, amelyek percek alatt betelnek. A digitális infrastruktúra létezik, a beteg útja azonban nem a digitális rendszeren át vezet. Az EgészségAblak és a JIR (Járóbeteg-irányítási Rendszer) működik, kötelező feltölteni az időpontokat – mégis a betegek telefonálnak, e-maileznek, és,,holnap” ígérettel verik át őket. Vagyis, a modernizáció formailag megvalósult, ,,a beteg gyakorlata azonban változatlan: az időpontot nem a rendszer adja, hanem a beteg szerzi meg napi próbálkozásokkal”.

A tanulsága a gyakorlatnak a kapacitás és az ellátási felelősség egymásnak feszítése. A cikkből kiderül az is, hogy a kórházak nem önkényesen zárnak el időpontokat. A kapacitás 70-80 százalékát kontrollra visszarendelt betegek foglalják el, a publikus időpontok másfél óra alatt elfogynak. Azaz, az időpont-foglalás csapdája, hogy a szakorvosi ellátást keresők száma folyamatosan meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást, és ezt a feszültséget a rendszer nem a várólista átlátható kezelésével oldja fel, hanem a betegek egyéni kreativitására hárítja. Így, aki ügyes és kitartó, bejut, aki nem, az lemorzsolódik. A kórházak azt állítják, nem várják el a betegektől a napi telefonálást vagy az e- mailezést, ugyanakkor elismerik, hogy az orvoshiány, a szabadságolások és a kapacitásszűke miatt sokszor csak később tudnak új időpontokat megnyitni.

Az Egészségügyi Minisztérium szerint a Járóbeteg-irányítási Rendszer (JIR) fejlesztése a hozzáférés javítását szolgálja, ugyanakkor elismerte, hogy a rendszer még nem kiforrott, és további fejlesztésekre, valamint a betegek és az egészségügyi dolgozók képzésére van szükség. A tárca felvetette egy olyan jövőbeli előjegyzési rendszer kialakítását is, amelyben egy beteg egyszerre csak egy intézménynél szerepelhetne ugyanarra az ellátásra várakozóként. Arra azonban nem adott konkrét választ, milyen intézkedésekkel szüntetnék meg azt a gyakorlatot, hogy a betegek ismételt telefonhívásokkal vagy e-mailekkel próbálnak időponthoz jutni.

Fontos információt tett közzé az orvosi web-lap (a 24.hu nyomán): szeptembertől nyilvánosak lesznek a kórházi fertőzési adatok. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) elkészítette annak a rendszernek a módszertanát, amelynek alapján szeptembertől nyilvánosan is elérhetők lesznek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatai. A cél a betegbiztonság erősítése és az egészségügyi rendszer átláthatóságának növelése.

A nyilvánosságra kerülő információk a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) adatbázisából származnak. Az NNGYK szerint az adatgyűjtés egységes definíciók és validált módszertan alapján történik, ami biztosítja az adatok szakmai megbízhatóságát. A módszertan egyik legfontosabb eleme, hogy az intézményi fertőzési adatok nem szolgálnak a kórházak egyszerű összehasonlítására vagy rangsorolására. A fertőzési mutatókat ugyanis jelentősen befolyásolhatja az ellátott betegek állapota, az ellátás összetettsége, illetve a fertőzések felderítésének intenzitása. Az NNGYK közlése szerint a módszertan kidolgozását széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, amelyben infekciókontroll-szakemberek és kórházi szakemberek is részt vettek.

Új alapokra kell helyezni a háziorvosi rendszert, amely jelenleg számos ponton elérte teljesítőképessége határát – közölte az Egészségügyi Minisztérium alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkára a Facebook-oldalán, melyet az MTI foglalt össze. Hozzátette: elkészítették az alapellátás fejlesztési programját. Porpáczy Krisztina, reagálva a HVG360 riportjára, azt írta: az eset rámutat arra a problémára, amit az alapellátásban dolgozókkal együtt évek óta érzékelnek. A riport szerint Ács Tamás szadai háziorvos nemrég jelezte: egyoldalúan felmondta háziorvosi ellátási szerződését, mert belefáradt abba, hogy több éve hiába küzd a jobb munkakörülményekért és a túlterheltség ellen.

Az alapellátásért is felelős államtitkár jelezte: rendszerszintű problémáról van szó. Az ügyben lakossági fórumot tartottak, ami után megindultak az érdemi egyeztetések, az önkormányzat hozzáállása megváltozott, és Ács Tamás folytatni tudja munkáját Szadán. Porpáczy Krisztina kitért arra, hogy egy jól működő egészségügyi rendszerben a problémákat nem válsághelyzetek oldják meg, hanem a folyamatos szakmai párbeszéd. Kevés nehezebb döntés van egy háziorvos számára annál, mint amikor el kell hagynia azokat a családokat, akiket hosszú évek óta gyógyít. Az ilyen döntések mögött szinte mindig évek óta fennálló túlterheltség, bizonytalanság és megoldatlan működési problémák állnak.

Az államtitkár kiemelte: elkészítették az alapellátás fejlesztési programját, aminek egyik legfontosabb eleme az Országos Alapellátási és Módszertani Intézet, valamint a 164 Integrált Egészségügyi és Szociális Centrum létrehozása. Ezek – írta – valódi szakmai és szervezési hátteret biztosítanak majd az alapellátásban dolgozóknak: segítséget nyújtanak a helyettesítések megszervezésében, a humánerőforrás biztosításában, valamint az egészségügyi és szociális ellátások összehangolásában. Csökkentik az adminisztratív terheket, korszerű informatikai megoldásokat vezetnek be, és olyan életpályát kínálnak a fiatal orvosoknak a Hugonnai Vilma-program és az Andrássy Ilona-program segítségével, amely ismét vonzóvá teheti a háziorvosi hivatást. Hozzátette, háziorvosként pontosan tudja, milyen érzés, amikor egy kolléga egyre több energiát fordít arra, hogy működőképesen tartsa a praxisát, mint arra, amiért ezt a hivatást választotta: a betegek gyógyítására. Közölte, államtitkárként célja, hogy a háziorvosok ismét elsősorban a betegeikkel foglalkozhassanak a rendszer hiányosságainak kezelése helyett. Kitért arra, a magyar alapellátásban óriási érték és tudás halmozódott fel, és az államtitkárság feladata, hogy ezt a tudást megbecsülje és olyan munkafeltételeket teremtsen, amelyek méltók a háziorvosok és az alapellátás valamennyi szakemberének felelősségéhez és elhivatottságához.

A témával kapcsolatban dr. Árus Tibor, aki Békéscsabán, Erzsébethelyen háziorvosként dolgozik, megjegyezte: olyan rendszert kell kialakítani, hogy az ország legeldugottabb településén is hozzáférjenek a betegek a legmagasabb szintű gyógyító eljárásokhoz.