Címlap

A Vérteserdő Zrt., a bécsi BOKU egyetem és a MATE együttműködésében, 2023-ban kezdődött meg a Vértes és a Gerecse különösen száraz termőhelyein élő, idős molyhostölgy-állományok genetikai vizsgálata. A kutatás célja a molyhos tölgy (Quercus pubescens) északi, izolált populációi genetikai diverzitásának, és az arra ható tényezőknek a feltárása volt. A szakemberek 2023 februárjában, Tatabánya és Csákvár térségében gyűjtöttek hajtásmintákat egymástól elkülönülő molyhostölgy-populációkból. Május végén, ismét felkeresték a kijelölt fákat, és leveles hajtásokat gyűjtöttek.

Az Annals of Botany nemzetközi tudományos folyóiratban is bemutatott kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint, a Vértesben és a Gerecsében vizsgált állományok olyan genetikai sajátosságokat őriznek, amelyek az Appennini-félsziget tölgyállományaival mutatnak kapcsolatot. Ez eltér több más hazai és közép-európai állomány genetikai eredetétől, ezért a térség molyhos tölgyesei természetvédelmi és erdészeti génmegőrzés miatt is különösen értékesek.

A kutatás következő szakaszában, a mintaterületek közelében található kocsánytalan tölgyeket is megvizsgálják. Ennek segítségével pontosabban feltárható a két tölgyfaj közötti természetes hibridizáció, kiválaszthatók lehetnek azok az állományok, egyedek, amelyek szaporítóanyaga a jövő erdősítéseiben és állománykiegészítéseiben is felhasználható.

A megfelelő helyről származó makkból nevelt csemeték hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Vérteserdő működési területén a jövőben szárazságtűrőbb, stabilabb és a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb erdők alakuljanak ki. (Forrás: MTI)

Kép: Különleges genetikai örökséget őriznek a Vértes molyhos tölgyesei. Kép: verteserdo.hu