Címlap

Az MTA MTI-hez eljuttatott közleménye szerint, a magyarországi mérési adatok alapján, az éghajlatváltozás hatásai már nem csupán a jövőre vonatkozó előrejelzésekben jelennek meg. Az évszakok közül, a nyarak melegedtek a legerősebben, de a telek hőmérséklete is jelentősen emelkedett. Az átmeneti évszakokban egyelőre mérsékeltebb a változás. Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója szerint,  a hazai melegedés az 1980-as évektől vált különösen intenzívvé. A magas hőmérséklethez kapcsolódó szélsőségek az 1990-es évektől kezdtek látványosan gyakoribbá válni. Majd 2000 után, tovább erősödött a folyamat. Jól mutatja a változás ütemét, hogy Magyarország tíz legmelegebb nyara közül mindössze egy, az 1992-es volt 2000 előtt.

A 2026. júniusi rendkívüli hőhullám újabb figyelmeztetés. A szakértő szerint, 2007 óta ez volt a legsúlyosabb hazai hőhullám. Hőhullámos napok, amikor a napi középhőmérséklet 25 fok feletti. Ekkor már elég magasak a maximumok, és éjszaka sem hűl le a levegő. Minél több ilyen nap követi egymást, annál súlyosabb a hőhullám. A Kárpát-medencében, a felmelegedés egyik legnyilvánvalóbb jele, hogy ezek az időszakok gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé válnak. Közben, maga a hőhullámos évszak is egyre hosszabb. Korábban, a tartós hőség elsősorban július végére és augusztus elejére volt jellemző, ma már májusban vagy június elején megkezdődhet, és szeptemberben is kialakulhat hőhullám.

A klímamodellek szerint, a következő évtizedekben tovább nő a szélsőségesen meleg napok száma. Az 1971-2000-es időszakban, Magyarországon, évente, átlagosan 17 hőségnapot regisztráltak. Ehhez képest, a század közepére, legalább nyolccal, a század végére, huszonhéttel emelkedhet az éves számuk. Az évszázad végén, már több, mint negyven hőségnappal lehet számolni egy átlagos évben.

A területi különbségek sem lesznek elhanyagolhatók. A század közepére, az Alföldön és a Dél-Dunántúlon, szinte biztosan legalább tíz nappal nő a másodfokú hőhullámos napok száma. A század végére, a modellek már az ország egész területén biztosra veszik a legalább ekkora növekedést.

Nemcsak a hőmérséklet, hanem a csapadék eloszlása is szélsőségesebbé válhat. Kis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa szerint, nyáron hosszabb csapadékmentes időszakokra, ugyanakkor hevesebb esőzésekre kell számítani. A napi 20-40 millimétert meghaladó extrém csapadékesemények gyakoriságában már most növekvő tendencia látható, a modellek a folytatódását vetítik előre.

A rövid idő alatt lezúduló, nagy vízmennyiség nem képes pótolni a csendes, áztató esőt. Az intenzív záporok vizének kisebb része szivárog be a talajba, nagyobb része gyorsan elfolyik, ezért a növényzet és a mezőgazdaság számára kevésbé hasznosul. Így a heves esőzések gyakoribbá válása együtt járhat a nyári aszálykockázat növekedésével.

Magyarország ettől még nem válik mediterrán éghajlatú országgá. Bár a hőmérséklet egyes mediterrán városok jelenlegi klímájához közelíthet, a csapadék éven belüli eloszlása eltérő marad. A mediterrán térségekben a nyár rendszerint nagyon száraz, Magyarországon, viszont várhatóan továbbra is a nyár lesz a legcsapadékosabb évszak - csak egyre egyenetlenebbül eloszló esőkkel. A podcast-epizód elérhető az ismert platformokon és az mta.hu oldalán. (Forrás: MTI)

Kép: Magyarországon, hosszabb száraz időszakokra és hevesebb esőzésekre kell felkészülni. A kép illusztráció. Kép: DepositPhotos