Címlap

Ekkor merült fel néhány arcrekonstrukció elkészítésének gondolata. A feladatra Kustár Ágnest kérték fel, aki két rekonstrukciót készített. Sikerük nyomán született meg egy nagyobb szabású kiállítás terve. Kustár Ágnes 2023-ban, alkotói pályája csúcsán hunyt el. A kiállítást ezért részben az emlékének szentelik. Kustár Ágnes hat rekonstrukciója után, Gábor Emese folytatta a munkát, így végül tizenhat római kori ember arca kelhetett életre a tárlaton.

Vámos Péter hangsúlyozta, hogy a rekonstrukciók elkészítésében, az antropológiai vizsgálatok mellett, archeogenetikai kutatások eredményeit is felhasználták. A Budapesti Történeti Múzeum és az ELTE Humán Tudományok Kutatóintézetének Archeogenomikai Kutatóintézete közös kutatási programjának DNS-vizsgálatai is segítették a munkát, ami pontosabb képet adhatott az egykori emberek külső megjelenéséről.

A kiállítás azonban nem csupán arcokat mutat be. A tizenhat rekonstruált személyhez fiktív, de történelmileg hiteles elemekből felépített élettörténeteket is alkottak, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek az egykor Aquincumban élők mindennapjaihoz. Az egyes sorsokhoz kapcsolódó régészeti leletek és tematikus egységek a római kori élet különböző aspektusait mutatják be.

A kiállítást megnyitó Mende Balázs paleoantropológus, történész, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetének munkatársa arról beszélt, hogy Aquincum világa éppoly sokszínű volt, mint mai utódvárosáé, Budapesté. Az emberi közösségek kulturális gazdagsága mindig az emberek sokféleségéből fakad, és ez a változatosság nem a modern kor sajátossága. A tudomány fejlődése ma már lehetővé teszi a sírokból előkerült emberek külső jegyeinek részleges rekonstruálását. Az archeogenomikai kutatások révén, egyre pontosabban meghatározhatók olyan tulajdonságok, mint a szem- vagy hajszín, így az arcrekonstrukciók ma már nem pusztán művészi elképzeléseken alapulnak, hanem genetikai adatokkal is alátámaszthatók.

A tárlat egyik legjelentősebb újítása, hogy az arcrekonstrukciókat nem önmagukban mutatja be, hanem olyan történetekkel együtt, amelyek átélhetővé teszik a római kori Pannónia mindennapjait. A kutatók a csontmaradványok alapján, számos információt megtudhatnak az egykor élt emberek egészségi állapotáról, életmódjáról vagy fizikai adottságairól, de a hitviláguk, érzelmeik és mindennapi tapasztalataik megértéséhez szélesebb történeti és kulturális összefüggésekre is szükség van. - Egy kamaszlány holtteste mellé temetett tükör, a finom anyagú ruházatban eltemetett matróna vagy az arccal lefelé eltemetett bűnös legalább annyira beszél hozzánk az idő mély kútjából, mint egy vágás a combcsonton, vagy éppen a szemszínt vagy veleszületett betegséget vélelmező genetikai adat – mondta Mende Balázs.

A Voltunk, mint ti - Arcrekonstrukciók a római korból című kiállítás, amelynek négy termében a 16 arcrekonstrukció mellett, számos más érdekes lelet - köztük egy múmia - is megtekinthető. Az Aquincumi Múzeum régi épületében látható október 31-ig, majd a téli időszak után, 2026 áprilisában újra megnyitja kapuit a közönség előtt. (Forrás: MTI)

Kép1-5: Tizenhat, csaknem kétezer évvel ezelőtt élt, római kori aquincumi ember rekonstruált arcával találkozhatnak a látogatók a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának csütörtökön megnyílt időszaki kiállításán. Képek: MTI / Kocsis Zoltán