Címlap

A főorvos ismét a szokásos forrásból merített: az egyik orvosi web-lap azt részletezte, hogy Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter milyen állapotban vette át az egészségügyet. Kiderült, hogy az ápolóhiány meghaladja a 30 ezer főt. A szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év, és 25 ezren 58 év felett dolgoznak. Bizonyos területeken az ápolók nem havi 168-174 órát dolgoznak, hanem 220-240 órát. A cikk megjegyzi: ,,ez nem hivatástudat, hanem önkizsákmányolás”.

A legkritikusabb területek az egészségügyi szakdolgozók kamarájától kapott adatok alapján a felnőttápolás, az aneszteziológia és az intenzív terápia, a műtőszolgálat, valamint a labordiagnosztika. Az intenzív területen az 1 609 szakasszisztensből 1 079-en 46-60 év közöttiek, miközben a 25-45 évesek száma mindössze 212. Ha a nyugdíj mellett dolgozók kiesnek, egyes területeken az ellátás működése kerülhet veszélybe.

A műtőkben ugyanez a probléma: hiába van orvos, ha nincs elég műtős szakasszisztens, műtőssegéd és megfelelően képzett szakdolgozó. Így nemcsak a tervezett műtétek, hanem az akut beavatkozások biztonsága is sérülhet. Ez az örökség: elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány, túlóra, kiégés, romló munkakörülmények, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat.

Az ápolóhiányra mutat rá az economx cikke is, amit szintén az orvosi web-lap szemlézett. A Független Egészségügyi Szakszervezet rögzítette, hogy az egyes ellátási területeken kevés ápoló jut egy betegre, ami nemcsak a rendszer működését terheli, hanem közvetlen betegbiztonsági kockázatot is jelent. Az ápolói munkaterhelés és a betegbiztonság közötti összefüggés, amelyet gyakran emlegetnek a ,,10 százalékos szabály” néven is, egy nemzetközi kutatásokkal alátámasztott statisztikai jelenség. A lényege, hogy minden egyes többlet beteg, aki egy ápolóra jut egy műszakban, statisztikailag 7-10 százalékkal növelheti a 30 napon belüli halálozás kockázatát. A háttérben az úgynevezett ,,mulasztásos ápolás” (missed care) mechanizmusa áll. Ha egy szakdolgozó túl sok beteget lát el egyszerre, elkerülhetetlenül priorizál: elmaradhat a rendszeres betegforgatás, késhet a gyógyszerelés, vagy észrevétlen maradhat az állapotromlás.

A KSH adatai szerint, a fekvőbeteg-ellátásban az orvosi és szakdolgozói létszám is nőtt az elmúlt években, ugyanakkor az arányok eltolódtak: az egy orvosra jutó szakdolgozói létszám 2020 és 2024 között mintegy 4,26-ról 3,31-re csökkent.

Az ápolói munka jelentőségét ugyanakkor nemcsak a létszámok, hanem a tudásszint is meghatározza. A nemzetközi RN4CAST kutatás szerint – amelyet tizenkét európai országban végeztek el – minden 10 százalékpontos emelkedés a diplomás ápolók arányában körülbelül 7 százalékkal csökkenti a sebészeti beavatkozások utáni halálozás kockázatát. Az ,,education effect” néven ismert jelenség arra utal, hogy a magasabb képzettségű szakdolgozók jobban felismerik a kritikus állapotváltozásokat, és hatékonyabban előzik meg a ,,failure to rescue”, vagyis a későn felismert szövődmények miatti elhalálozás eseteit.

A számok mögött végül nem statisztikai adatok állnak, hanem betegek. És minden egyes arányromlás vagy létszámhiány egy olyan rendszerben csapódik le, ahol a késlekedésnek nagyon is mérhető ára van – írja a szakdolgozói szakszervezet.

Az economx egy másik cikkét is a figyelmünkbe ajánlotta dr. Árus Tibor. Az elemzés abból indul ki, hogy a kórházak adóssága már elérte az 50 milliárd forintot, így az orvostechnikai beszállítók szerint, továbbra sem megnyugtató a helyzet az egészségügyben. A lapnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára kifejtette, ebben az adósságadatban már szerepelnek az egyetemi klinikák is, amelyek modellváltók, vagyis közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működnek. Tavaly április végén egyébként 40 milliárd forint volt a kórházi adósság, ami tízmilliárddal alacsonyabb volt, mint az idei.

– Amennyiben a kormányzat egyes területeken – például a várólisták csökkentése érdekében – az intézmények teljesítményének további növelését tervezi, szükség lesz a források azonnali bővítésére. Összességében azt várjuk az új egészségügyi vezetéstől, hogy folyamatosan monitorozza az adósság keletkezését, és tegyen meg mindent annak csökkentése érdekében – fogalmazott Rásky László. A főtitkár megerősítette, hogy a tavaly év végi lejárt tartozásállományt maradéktalanul rendezték. Ugyanakkor az idei 80 milliárd forintos plusz-forrás csak májusban került a rendszerbe. Úgy véli, ha a plusz-forrás első öthónapnyi időarányos része – ez 33 milliárd forint – megjelenik az intézmények gazdálkodásában, az jelentősen csökkentheti a kórházak adósságát akár már a nyár elején. A főtitkár úgy tudja, a jelenleg is folyó tételes ráfordítás-felmérés eredményeit nyáron teszi közzé az Országos Kórházi Főigazgatóság munkacsoportja. A főigazgatóság szakértői az adatgyűjtés során részletesen megvizsgálják, hogy egy-egy beteg ellátása, beavatkozása, műtéte vagy egészségügyi szolgáltatása pontosan mennyibe kerül az intézményeknek. Rásky László szerint, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak, akkor fontos lenne, hogy azonnali korrekcióra kerítsenek sort, főként a klinikai központokban, az országos intézményekben és a megyei irányító kórházakban, mert ezekben emelkedik leginkább az adósságállomány.

A cikk kitér arra is, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a jövőben Országos Egészségbiztosítási Pénztárként (OEP) működik tovább, és értékalapú biztosítóvá válik – erről bizottsági meghallgatása során Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter beszélt. A finanszírozás fejlesztése mellett a fekvőbeteg-, valamint a járóbeteg-ellátásban az orvostechnikai beszállítók arra számítanak, hogy az OEP adatbázisának elemzése után sor kerül a jelenleg alkalmazott technológiák hatékonyságának felmérésére, valamint a kevésbé hatékony eszközök és terápiák lecserélésére – mutatott rá Rásky László. A kórházi területen ehhez szükség van a 2010 óta hatályos technológia- befogadási szabályozás megújítására, mely mára jelentőse idejétmúlt. A járóbeteg-ellátásban a gyógyászati segédeszköz-támogatási rendszer teljes felülvizsgálatát szorgalmazza az Orvostechnikai Szövetség. Ez a terület húsz éve gyakorlatilag változatlan szabályrendszer alapján működik, és ma már semmilyen módon nem szolgálja megfelelően a betegellátás érdekeit.

A szövetség májusi közgyűlésén a tagvállalatok képviselői megfogalmazták, hogy a legfontosabb területnek a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés javítását és bővítését tartják. Ehhez mindenképpen szükség van az egészségügyi közkiadások arányának növelésére: középtávon legalább 7 százalékos GDP-arány elérését javasolják. A KSH adatai szerint ez jelenleg 6,4 százalékon áll, az OECD-országokban pedig az átlagos GDP-arányos egészségügyi közkiadás már meghaladja a 9 százalékot is.

Fontos területet érint az orvosi web-lap másik szemlézett cikke, amit Árus főorvos elénk tárt, nevezetesen Hegedűs Zsolt miniszter napokban bejelentette: hamarosan új etikai állásfoglalás jelenik meg az orvosok közösségimédia-használatáról és online kommunikációjáról. A miniszter szerint a háttérben zajlik az önálló Egészségügyi Minisztérium felállítása, valamint több egészségügyi reform előkészítése is. Hangsúlyozta, hogy a változások még nem érzékelhetők a betegágyak mellett, de szerinte hosszú távú átalakítások indultak el az ellátórendszerben.

A tárcavezető azt ígérte, hogy hamarosan publikálják az orvosok közösségimédia-használatának és nyilvános online egészségügyi kommunikációjának etikai szempontjairól szóló állásfoglalást. Hozzátette, hogy fontos az orvosetikai ügyrend korszerű megújítása is: az átláthatóság, valamint az előzetesen, objektív szempontok alapján rögzített szankciók rendszere nélkül a leírt elvekből nem lesz élő gyakorlat. A szakirodalom is azt mutatja, hogy a bizalom alapja minden rendszerben a következetes, átlátható és őszinte kommunikáció.

Ezzel párhuzamosan haladnak az egészségügyben dolgozók bértáblájának kialakításával és rendezésével, a Semmelweis-rend elindításával, az egészségügyi és kamarai törvény reformjával, az új háttérintézetek megalakításával, a kórházvezetők munkájának felülvizsgálatával, a várólisták csökkentésének szakmai és finanszírozási megoldásaival, a sürgősségi és pszichiátriai ellátás megerősítésével, az alapellátás megújításával, a kórházakban rekedt gyermekek helyzetének rendezésével, az azbesztügy egészségügyi vonatkozásainak feltárásával és kezelésével, a uniós források hazahozatalával, valamint a nemzetközi és európai szakmai kapcsolatok újjáépítésével – sorolta a miniszter.

Többszörösen felkiáltójeles témaként jelölte meg dr. Árus Tibor azt a szemlézett írást, amely szerint, vissza kell vonni az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok, a gyámok titkosszolgálati megfigyelhetőségéről szóló rendelkezést. A cikk kitér arra, hogy az Orbán-kormány elveszítette az utolsó csatáját a strasbourgi bíróságon. Facebook-oldalán dr. Szelényi Zoltán orosházi orvos arról ír, hogy az emberjogi bíróság Nagytanácsa elutasította a magyar állam fellebbviteli kérelmét az ügyében. Jogerőssé vált tehát az a döntés, amely alapján vissza kell vonni az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok, a gyámok titkosszolgálati megfigyelhetőségéről szóló rendelkezést a munkaviszonyukat szabályozó törvényből.

Szelényi Zoltán panaszát korábban elutasította a magyar Alkotmánybíróság, ezért az orvos a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult, amely befogadta és összevonta az ügyet egy szintén magyar beadvánnyal, amely a pedagógusok és a gyámok megfigyelhetőségét sérelmezte. Idén, februárban pedig precedens értékű döntést hozott az emberjogi bíróság, amelyben kimondta, hogy az unióban senki nem fosztható meg az alkotmányos jogaitól a munkája miatt, és kötelezte a magyar államot a vonatkozó törvény megváltoztatására. A Fidesz-adminisztráció azonban nem fogadta el a számára előnytelen döntést, és a választási bukást követően fellebbviteli kérelmet nyújtott be az emberjogi bíróság Nagytanácsához.

A június 15-ei döntés mutatja, hogy az Európai Unióban nincs helye a polgárok megfélemlítésének, nem csorbíthatók hatalmi eszközökkel az alkotmányos normák.

Jogvédő tevékenységét értékelve dr. Szelényi Zoltánnak az orvosi kamara Dignitas Humana dr. Karsai Dániel Emlékdíjat adományozott.

Egy fontos területre irányítja a figyelmet az a szemlézett cikk, amely eredetileg a radiologia.hu oldalon jelent meg. Kiindulási pontja a Tisza Párt ,,emberközpontú, transzparens egészségügy” víziója, ami olyan irányokat jelöl ki, amelyek közvetlen és közvetett módon is alakíthatják a radiológia működését Magyarországon. Az alapkérdés nem az, hogy lesz-e változás, hanem, hogy ezek a deklarált elvek milyen konkrét működési logikává állnak össze a mindennapi betegellátásban.

A képalkotó vizsgálatok ma sok beteg számára ,,fekete dobozként” működnek: hosszú várakozás, rövid vizsgálat, későn érkező lelet. Egy emberközpontú rendszerben a szerepe átalakulhat. A hangsúly a betegút átláthatóságára, az időzítés kiszámíthatóságára és a visszajelzés minőségére kerül. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatok szervezése, a leletezés gyorsasága és a kommunikáció stílusa egyaránt fejlesztési fókuszba kerül. A radiológusok számára ez újfajta elvárásokat hoz. A klasszikus ,,háttérszakma” szerep mellé egy erősebb klinikai és betegkommunikációs dimenzió társulhat, különösen olyan területeken, mint az onkológia vagy a sürgősségi ellátás.

A hazai radiológia egyik legnagyobb kihívása a kapacitáshiány. CT- és MR vizsgálatok esetében a várakozási idők sok esetben továbbra is jelentősek, még akkor is, ha az elmúlt években történt fejlesztés. A Tisza által megfogalmazott hozzáférési elvek azt sugallják, hogy a rendszernek kiegyensúlyozottabbá kell válnia. Ez több irányból megvalósulhat: eszközfejlesztés, humánerőforrás- bővítés, valamint a magán- és állami kapacitások tudatosabb összehangolása. A radiológia ebben a rendszerben kulcsszereplő. A diagnosztika a betegút egyik legfontosabb szűk keresztmetszete minden olyan beavatkozás, amely gyorsítja a vizsgálatokhoz való hozzáférést, közvetlen hatással van a teljes ellátórendszerre.

A program hangsúlyos eleme a digitális megoldások erősítése. A radiológia ebből a szempontból előnyös helyzetben van, hiszen eleve digitális alapokon működik. A kérdés inkább az, hogy a meglévő rendszerek mennyire kapcsolódnak össze, és mennyire képesek támogatni a döntéshozatalt.

A radiológia jövőjét alapvetően meghatározza a szakemberállomány alakulása. A radiológusok és a radiográfusok hiánya már jelenleg is érezhető, különösen a kisebb intézményekben. Az emberközpontú egészségügy értelmezése ebben a kontextusban a munkakörülmények javítását, a terhelés csökkentését és a szakmai fejlődési lehetőségek bővítését jelenti. A fiatal szakemberek megtartása és a pálya vonzerejének növelése nélkül a technológiai fejlesztések hatása korlátozott marad.

A Tisza-kormány egészségügyi víziója a radiológia számára egyértelmű irányokat jelöl ki. A betegközpontúság, a transzparencia, a digitalizáció és a kapacitásbővítés olyan kulcsszavak, amelyek konkrét működési változásokká válhatnak.

Végül, a május 30-án, Budapesten megtartott országos orvosi kamarai küldöttközgyűlés fontos döntéseiről beszélt lapunknak Árus főorvos, aki résztvevője volt az eseménynek. A kamara legfontosabb feladataként említette, hogy újra kötelezővé kell tenni az orvosi kamarai tagságot, és a szervezet így képviselje az orvostársadalmat. Dr. Árus Tibor megjegyezte, hogy amíg nem volt kötelező a kamarai tagság, a szervezet akkor is megtartotta tagságának kétharmadát, és saját pénzügyi helyzete is stabil maradt. A közgyűlésen felsorolták az elvesztett feladatokat, és azt, hogy működése során a kamara sokszor szakszervezeti jellegű teendőket is ellátott. Jelenleg az unióban csak négy országban nem kötelező a kamarai tagság: Lettországban, Litvániában, Szlovákiában és Magyarországon. Lényeges változás, hogy a kamara eddigi főtitkára, dr. Svéd Tamás a Tisza-kormány egészségügyi államtitkára, valamint Porpáczy Krisztina (volt háziorvos) alapellátásért felelős államtitkár lett.

Egy új szakmai hivatal (módszertani központ) felállításáról is döntöttek, melyet dr. Kincses Gyula vezet. Feladata az orvosi nyilvántartások, az etika, a továbbképzés koordinálása, a közösségi média használata.