Címlap
- Mivel lep meg a névnapomon, páter?
- Egy szép verssel, báróné.
- Írjon inkább színdarabot!
- Fenség, én még sosem írtam színdarabot. Színpadra, jelmezekre is szükség volna. És az idő sem elegendő a neve napjáig.
- Színdarabot!
- Igen, báróné.
Talán így hangzott el az egyik ebéd közben az a párbeszéd, amely a gyulai kastélyt a hazai színháztörténetbe írta. 1746. június 13-án ez volt az első magyarországi kastély, amelyben színdarabot mutattak be az úrnő, Harruckern Ferencné Dirling Mária Antónia báróné névnapján, Antonius Hueber, a család udvari papja tollából. Hiába volt tehát az atya óvatos ellenkezése, a báróné díszleteket és ruhákat hozatott Pestről. A gyulai kézművesek a kastélyban Hueber irányítása mellett elkészítették a színpadot, aki ezután néhány nap alatt megírta a színdarabot és betanította a cselédeknek. Az előadásra Váradról és Aradról is érkeztek vendégek. A darab tetszést aratott, ismételten bemutatták nemcsak Gyulán, hanem Nagykárolyban is. A báróné megjutalmazta a játszókat, a főszereplők 4, az alsóbb rendű szereplők 3, akik nem mondtak szöveget, l-l aranyat, a zenészek 12-t kaptak.
A 280 évvel ezelőtti eseményre emlékeznek Békés vármegyében, a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban, június 12-én, 13-án és 14-én. Péntekre, Kossuth-díjas színművész professzionális előadását, a hétvégi két napra amatőr színjátszók produkcióit hozzák a kastélyba.
Szókratész védőbeszédét – ahogyan tanításait, gondolatait – tanítványai műveiből, többek között Platón dialógusaiból ismerjük. A Múzsák Teátruma, a Híd Kulturális Alapítvány, a Boráros Színház és a Forrás Produkció együttműködésében készült Szókratész védőbeszéde című előadás egyedi módon dolgozza fel Platón művét, négy prózai és öt zenei tételből áll. A zene ugyanolyan hangsúllyal jelenik meg a darabban, mint a prózai megszólalások. Nemcsak szolgálója az előadásnak, tükrözi a zeneszerző lélekállapotát, amelyet Szókratész gondolatai idéznek elő. A Kossuth-díjas Boráros Imre előadását Varga Gábor, nemzetközi hírű jazz-zongorista etűdjei keretezik.
A hétvége folytatásában, amatőr színjátszók előadásait nézheti a közönség. Az évfordulóhoz kapcsolódva – az első kastélybeli színházi élmény tiszteletére – nem professzionális együtteseket kerestek meg a fellépés lehetőségével, bemutatkozást is biztosítva egyúttal számukra. Az amatőr nem jelenti a rosszat, erről két nap alatt hét előadáson győződhetnek meg az Almásy-kastély vendégei.
280 éves a színjátszás a gyulai kastélyban
2026. június 12-14. (péntek-vasárnap)
Június 12. (péntek) 17.00
Platón: Szókratész védőbeszéde – koncertszínház egy részben
Előadja Boráros Imre Kossuth-díjas színművész, Varga Gábor zongoraművész.
Színjátszók a gyulai kastélyban
Június 13. (szombat)
15.00 Nóti Károly: A lélekidomár – bohózat
Kelemen László Amatőr Színjátszó Társulat (Csanádpalota)
16.00 Pletykás asszonyok – népi játék
Klárafalvi Színkör
18.00 Kultúra kicsit másképp – vitaszínház
Dombegyházi Amatőr Színjátszók
Június 14. (vasárnap)
15.00 Koncsos Emese - Koncsos Gergely: A Westerdale-i rejtély – krimi
Blaha Színkör (Heves)
17.00 Kukoricafosztás
Apátfalvi Hagyományőrző Csoport
18.00 Kávéházban – kabaré jelenetek
Pátfalvai Komédiások (Apátfalva)
19.00 A Tacskó – komédia
De(r)zsavű Társulat (Tiszaderzs)
Kép1: A gyulai kastély volt 1746. június 13-án, az első magyarországi kastély, amelyben színdarabot mutattak be. Kép forrása: Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Facebook-oldala
Kép2-4: 280 éves a színjátszás a gyulai kastélyban. Plakátok: Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.




